Az autonómia a belső önrendelkezés megvalósítását jelenti

Az új Alaptörvény szerint Magyarország „felelősséget visel”, míg a korábbi szerint „felelősséget érzett” nemzettársainkért – s e kettő nem ugyanaz – hangoztatta egy budapesti eseményen Szili Katalin. A határon túli autonómiaügyekért felelős miniszterelnöki megbízott A svájci Jura kanton autonómiája, harca az önrendelkezéséért című könyv bemutatóján aláhúzta, e felelősség viselése objektíven mérhető, amiben a legfontosabb, hogy a közösségek által megfogalmazott elképzeléseket támogatni kell.

Szili Katalin emlékeztetett a harminc évvel ezelőtt megfogalmazott Kolozsvári Nyilatkozatra is. Mint kifejtette, a dokumentumban az aláírók kinyilvánították, hogy számukra a legfontosabb a belső önrendelkezés megvalósítása, leszögezve, nincs szó elszakadásról. Mint mondta, Ukrajna az Európai Unió társult állama – így kérdésként vetődik föl, miért ne lehetne a Kárpát-medencei magyar közösségek területi autonómiáját megvalósítani az Európa nyugati részén már megvalósult és bevált módszerek alapján?

Szili Katalin a kötetről szólva úgy fogalmazott, az példát ad a többségi társadalom és a kisebbségben élő közösségek párbeszédének, együttműködésének módszertanáról. Hozzátette, nem ördögtől való az önigazgatás, önkormányzás kérdése.

Kalmár Ferenc miniszteri különmegbízott arról beszélt, hogy a kötet az Erdélyi Szövetség és a Kráter Műhely közös kiadása. Az Erdélyi Szövetségről azt mondta, 1988-as megalakulásától kezdve támogatja az utódállamokban élő magyarság önrendelkezési és önigazgatási törekvéseit. Céljai közé sorolta a nemzettudat erősítését. Utalt rá, a könyvet eredetileg francia nyelven írták, a fordítása Tolnay Istvánnak, a Partiumi Keresztény Egyetem nyugalmazott tanárának köszönhető. Hozzátette, Svájc Jura-vidékén is bebizonyosodott, hogy az autonómia nem kell, hogy szeparatizmushoz vezessen, és megoldja az etnikai konfliktusokat.

Bácsfainé Hévízi Józsa, a kötet főszerkesztője és lektora arról beszélt, hogy a Jura-hegység vidékén élő francia nyelvű népesség egy része az 1815. évi bécsi kongresszus határozata alapján Svájchoz, a német nyelvű Bern közigazgatási kötelékébe került. Erőszakos összetűzések után háromoldalú tárgyalások kezdődtek a berni szövetségi kormány, Bern kanton és a közben autonómiát elnyerő Jura kanton között, melyek végül meghozták a békét.