Belföld

Változik a nyugdíjba vonulás menete

Mivel a nyugdíjkorhatár 62 évről 65 évre történő fokozatos felemelése 2022-ben befejeződik, 2023-tól már csak arra kell figyelemmel lenni, hogy az adott naptári évben ki tölti be a 65. életévét. A nők negyven év jogosultsági idővel továbbra is nyugdíjba mehetnek.

Változik a nyugdíjba vonulás menete
Aki ugyanis legalább húsz éve dolgozik, és a nyugdíjkorhatárt is betöltötte, nyugdíjnövelésben részesül, amelynek mértéke 30 naponként az öregségi nyugdíj 0,5 százalékával növekszik
Fotó: pexels-photo

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18. paragrafusa szerint öregségi teljes nyugdíjra az jogosult, aki betöltötte a rá vonatkozó nyugdíjkorhatárt, és dolgozott legalább 20 évet – emlékeztet az Adó Online. Hozzáteszik: A nyugdíjkorhatár elérésétől függetlenül, életkorukat nem figyelembe véve a nők negyven év munka után nyugdíjba vonulhatnak, ha szeretnének.

Az öregségi nyugdíjkorhatár jelenleg a következőképp néz ki:

  • aki 1952-ben született, a 62. életév betöltését követő 183. nap,
  • aki 1953-ban született, a betöltött 63. életév,
  • aki 1954-ben született, a 63. életév betöltését követő 183. nap,
  • aki 1955-ben született, a betöltött 64. életév,
  • aki 1956-ban született, a 64. életév betöltését követő 183. nap,
  • aki 1957-ben vagy azt követően született, annak a betöltött 65. életév.

2023-ban az 1958-ban születettek kerülnek ebbe a helyzetbe, és 65. születésnapjuktól kezdve igénybe vehetik majd az öregségi nyugdíjat, ha rendelkeznek az előírt hosszúságú szolgálati idővel, valamint a 65. életév betöltése – amennyiben erre szükség lenne – az öregségi résznyugdíj igénylésére is módot fog adni ennek a korosztálynak is.

Az öregségi teljes nyugdíjhoz húsz év szolgálati idővel szerezhető jogosultság. Öregségi résznyugdíjra lesz jogosult az a személy, aki a születési évének megfelelő öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és legalább tizenöt év szolgálati idővel rendelkezik. Amire még érdemes figyelni az időpontoknál, hogy ha 2022-ben vonul valaki nyugdíjba, a nyugellátás összege az idei szabályok szerint kerül kiszámításra, ezért az érintett részesül a 2023. évi éves, januári nyugdíjemelésből. Ezzel a lehetőséggel viszont csak az 1957-ben vagy az előtt születettek tudnak élni. Ugyanez a szabály vonatkozik a tizenharmadik havi nyugdíjra való jogosultságra is.

A 2023. évi nyugdíjszámítási szabályokban új lesz az úgynevezett valorizációs szorzószámok meghatározása, amely a nyugdíj-megállapítást megelőző év kereseti szintjéhez emeli a korábbi évek kereseti adatait. A szintre igazítás az országos nettó átlagkereset évenként történő növekedésén alapul, és ezek az évente meghatározott szorzók jelentős hatással lesznek a nyugdíj összegére. 

Amennyiben a körülmények lehetővé teszik, nem szükséges rögtön igénybe venni a nyugdíjkorhatár betöltésének napjától a nyugdíjat. Ha a továbbfoglalkoztatás megengedett, vagy a versenyszférában, munkaviszony keretében dolgozik az érintett, a nyugdíj megállapítása nélküli továbbdolgozás a nyugdíj összegét kedvezően befolyásolja. Aki ugyanis legalább húsz éve dolgozik, valamint a nyugdíjkorhatárt is betöltötte, az nyugdíjnövelésben részesül, amelynek mértéke 30 naponként az öregségi nyugdíj 0,5 százalékával növekszik. A nyugdíjnöveléssel az öregségi nyugdíj összege meghaladhatja akár a havi átlagkeresetet is.

Kapcsolódó írásaink