Belföld
Országgyűlés: Maximum 180 napra kérhető a veszélyhelyzet meghosszabbítása
A védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló törvénynek a veszélyhelyzet meghosszabbításával összefüggő módosítását 142 igen, 31 nem szavazattal és hat tartózkodás mellett fogadták el a képviselők.
A novembertől hatályos jogszabály szerint a felhatalmazás többször is megadható.
A törvény indoklásában azt írták, több európai ország különleges jogrendi szabályozása is időkorlátot szab a veszélyhelyzetre.
Erre, valamint arra figyelemmel, hogy veszélyhelyzet alatt az alapvető jogokat korlátozó intézkedések meghozatalára is lehetőség van indokolt a veszélyhelyzet Országgyűlés általi meghosszabbítására időkorlát megállapítása – érveltek az előterjesztők.
Orbán Viktor miniszterelnök május 24-én jelentette be, hogy a kormány az ukrán-orosz háború miatt háborús veszélyhelyzetet hirdet Magyarországon. Az Országgyűlés június 8-án november 1-jéig meghosszabbította a háborús veszélyhelyzeti intézkedéseket, azaz a különleges jogrendben alkotott szabályokat.
November elsejétől módosulnak az alaptörvény különleges jogrenddel kapcsolatos szabályai is: az alkotmány kilencedik, 2020 decemberében elfogadott módosítása szerint a különleges jogrendnek csak három esete lesz: a hadiállapot, a szükségállapot és a veszélyhelyzet.
Az új alkotmányos szabályok szerint a kormány szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, háborús helyzet vagy humanitárius katasztrófa, továbbá az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető súlyos esemény esetén, valamint ezek következményeinek az elhárítása érdekében – a jelenlegi tizenöt nap helyett – harminc napra veszélyhelyzetet hirdethet. A most elfogadott törvény veszélyhelyzet Országgyűlés általi meghosszabbítására állapított meg időkorlátot.
A képviselők 139 igen, 22 nem szavazattal és 16 tartózkodás mellett fogadták el Varga Judit igazságügyi miniszter javaslatát az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzésével összefüggő egyes, vagyonnyilatkozattal kapcsolatos törvények módosításáról.
A törvény az Európai Bizottsággal egyeztetett szabályok szerint változtatja meg a vagyonnyilatkozatok szabályait.
Újból kötelező lesz az országgyűlési képviselők és az érintett közjogi tisztségviselők családtagjainak vagyonnyilatkozatot tenni.
A nyáron elfogadott szabályok szerint jelenleg csak a változást kell bejelenteni a nyilatkozattevőnek, a most elfogadott jogszabály visszaállítja az évenkénti, továbbá a záróvagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget.
A vagyonnyilatkozatot először 2023. január 31-ig kell megtenni, ezen időpontig marad a változásbejelentési kötelezettség.
Répássy Róbert, az igazságügyi tárca parlamenti államtitkára az általános vitában elmondta, korábban az Európai Parlament (EP) szabályozásához igazította a hazai vagyonnyilatkozati előírásokat a magyar törvényhozás, így az azt ért brüsszeli bírálat azt jelenti, hogy az Európai Bizottság nem találta eléggé transzparensnek ezeket a kereteket. Hozzátette: visszaállítják a korábbi magyar szabályozás alapvető eljárási elemeit, egyes pontokon vegyítve a két rendszert.
A parlament július 19-én igazította a vagyonnyilatkozati rendszert az EP-képviselőkéhez. A képviselőknek augusztus 5-ig kellett az új nyilatkozatot megtenni, amelyben már nem kellett feltüntetni az ingatlanokat, a nagy értékű ingóságokat, a megtakarításokat, helyette a jövedelmükről és az érdekeltségeikről adtak számot.
A régi-új szabályok szerint ismét nyilatkozni kell az ingatlanokról, külön nevesítik a mezőgazdasági ingatlanokat. A nyilatkozattételre kötelezettnek be kell számolnia nagy értékű ingóságairól, például gépjárművekről, vízi vagy légi járműről, védett műalkotásról. Számot kell adni az értékpapírban elhelyezett megtakarításról vagy egyéb befektetésről, a takarékbetétben elhelyezett megtakarításról, a készpénzről, a hitelintézeti számlakövetelésről, tartozásról.
A nyilatkozatban be kell számolni az országgyűlési képviselő javadalmazásán kívüli adóköteles jövedelméről, gazdasági érdekeltségéről. Az új nyilatkozat nem tartalmazza azt a kimutatást, amelyben a képviselő felsorolhatta az Országgyűléstől, pártjától kapott juttatásokat.
A jogszabály az országgyűlési képviselők és nemzetiségi szószólók mellett vonatkozik a köztársasági elnökre, a nem képviselő politikai felsővezetőkre, az Alkotmánybíróság tagjaira, a legfőbb ügyészre és helyetteseire, a Költségvetési Tanács elnökére, a Nemzeti Választási Iroda, a Közbeszerzési tanács, az Állami Számvevőszék, a Gazdasági Versenyhivatal, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság vezetőire, a Versenytanács, a Médiatanács és a Nemzeti Emlékezet Bizottsága tagjaira, az alapvető jogok biztosára és helyettesére, tovább az Magyar Nemzeti Bank vezetőire és a Monetáris Tanács Országgyűlés által választott tagjaira, valamint a felügyelőbizottság tagjaira.
A kormányzati igazgatásról szóló törvény szerint a politikai felsővezető további munkavégzésre irányuló jogviszonyt – ideértve a felügyelőbizottsági tagságot, gazdasági társaság, illetve szövetkezet vezető tisztségét, alapítvány kezelőszervezetében betöltött tagságot, valamint az érdekképviseleti szervezetben való tisztséget – nem létesíthet, valamint az álláshelyén történő feladatellátásból eredő nyilvános szerepléséért díjazásban nem részesülhet.
Most úgy módosították a törvényt, hogy ezt a rendelkezést nem kell alkalmazni közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány, illetve közérdekű vagyonkezelő alapítvány kuratóriumának vagy felügyelőbizottságának tagjaira, illetve a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványban vagyonellenőri tisztséget betöltőkre, azzal hogy az érintett nem vehet részt a döntéshozatalban, ha egyebek mellett a családi, érzelmi okok, politikai vagy nemzeti hovatartozást miatt nem képes pártatlanságra.
A törvény legtöbb rendelkezése november 1-jén lép hatályba. Márciustól hatályos azonban az a paragrafus, miszerint a családtag vagyonnyilatkozata kivételével a vagyonnyilatkozat nyilvános, oldalhű másolatát a mentelmi bizottság az Országgyűlés honlapján haladéktalanul közzéteszi, amelyhez bárki ingyenesen és korlátozás nélkül hozzáférhet. A 2022. augusztus l-jén vagy azt követően tett vagyonnyilatkozatok esetében a hozzáférést kereshető módon is biztosítani kell.
A parlament döntéseiről Szijjártó Péter közösségi oldalán posztolt
Mentelmi ügyek
Az Országgyűlés 141 igen, 38 nem szavazattal felfüggesztette Hadházy Ákos (független) mentelmi jogát. A képviselő ellen rágalmazás miatt tett feljelentést a Baranya megyei Kisvaszar polgármestere, aki sérelmezte a képviselő kijelentéseit egy kisvaszari EFOP-pályázat kapcsán.
A parlament 177 igen, egy nem szavazattal felfüggesztette Csárdi Antal (LMP) mentelmi jogát a legfőbb ügyész kérésére egy közvádas ügyben, hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt. A képviselő egy 2018-tól bérelt, I. kerületi lakásban nem fizette a kiszámlázott földgázszolgáltatás díját, egy év alatt meg nem fizetett díjként és késedelmi kamatként összesen 37 806 forint tartozása keletkezett, ami miatt a szolgáltató kikapcsolta a gázt a lakásban. Hogy a szolgáltatást visszakapcsolják, Csárdi Antal benyújtott a Nemzeti Közművek Fölgázszolgáltatónak egy hamis meghatalmazást, amely azt tartalmazta, hogy a lakás Egyesült Államokban élő tulajdonosa a képviselőt meghatalmazta arra, hogy a közműtársaság előtt helyette eljárjon. Az ügyben a tulajdonos ügyvédjének feljelentése nyomán indult eljárás.
Csárdi Antal azt kérte a parlamenttől, függessze fel a mentelmi jogát, mert így tudja bebizonyítani, hogy ennek a támadásnak nincs semmi alapja.
Ugyancsak felfüggesztette az Országgyűlés Novák Előd (Mi Hazánk) mentelmi jogát 171 igen, egy nem szavazattal és egy tartózkodás mellett. A Budai Központi Kerületi Bíróság garázdaság, valamint rongálás vétsége miatt kérte a politikus mentelmi jogának felfüggesztését. Novák Előd 2019-ben egy XI. kerületi művelődési központban tartott kiállításon - X-alakzatban piros festékszóróval - lefújt egy csókolózó leszbikus párt ábrázoló fotóalkotását úgy, hogy a festékszóróból kifújt festék a kiállító paravánt is érte. 2020-ban pedig a XI. kerületi önkormányzat épülete elől egy szivárványszínű zászlót távolított el társaival a zászlórudat megrongálva.
Novák Előd közölte, vállalja, sőt büszke arra, hogy "bevonta a szivárványos zászlót". "Van, aki az LMBTQ-rövidítés valamelyikére büszke, van, aki haladóbban már a pedofíliára, egyesek már a nekrofíliára, én a normalitáspárti akcióimra vagyok büszke, akármi is jár érte" - fogalmazott.
"Hogy én vagyok a garázda most? Hát, ne szórakozzanak már!" - tette hozzá, azt a véleményét hangoztatva, hogy a kihívóan közösségellenes magatartást azok követték el, akik kitűzték a szivárványos zászlót.
Beszélt arról is, hogy szerinte a homoszexuálisok szaporodásának módja a propaganda. Ennek véget vetne a Mi Hazánk, hogy "legalább a divat- és érdekhomoszexuálisok számát csökkentsük". Szerinte "a homoszexualizmus agresszív mozgalma által hirdetett beteg büszkeséggel" szemben az érintettek méltósággal kellene viseljék sorsukat, nem kellene, hogy kérkedjenek devianciájukkal. Nem kellene gyermekek örökbefogadását sem követelniük, úgy, hogy közben nem is akarnak normális párkapcsolatban élni - tette hozzá.
Elmondta, hogy a homoszexuálisok jogai most is egyenlőek.
Ezen a ponton az elnöklő Latorcai János elvette a szót Novák Elődtől, majd azt kérte a képviselőtől, hogy mindezt a bíróságon mondja el.
Novák Előd felszólalását folytatva közölte, a Mi Hazánk eltörölné a mentelmi jogot, amelyre több nemzetközi példa is van.
Tordai Bence (Párbeszéd) ügyrendi hozzászólásában jelezte, hogy Novák Előd felszólalása a homofób és rasszista megjegyzéseivel kimerítette a gyűlöletbeszéd fogalmát, ezért indítványozta, hogy hasonló esetekben a szót vonják meg a Ház méltóságát és az emberi méltóságot megsértő képviselőktől.
