Belföld

Nincs érdemi mondanivalója a baloldalnak '56-ról

Frázispuffogtatás, Orbánozás, Putyinozás – ennyiből állt az ellenzéki vezetők megemlékezése

Orbán, Putyin és az önsajnálat, saját maguk mártír szerepen való feltüntetése jellemezte a baloldali pártok ünnepinek szánt beszédeit, közleményeit. A DK pedig egyelőre arra használta október 23-át, hogy a délutáni tüntetését népszerűsítse.

Nincs érdemi mondanivalója a baloldalnak '56-ról
Kunhalmi Ágnes
Fotó: MH/Katona László

Vég nélküli, tartalmatlan Orbánozás és hamis párhuzamok – röviden így lehet összegezni a baloldali pártok vezetőinek ’56-os megemlékezését.

Kunhalmi Ágnes, az MSZP társelnöke lényegében Nagy Imre szellemi örököseinek állította be magukat, s azzal vádolta a Fideszt, hogy száműzni igyekszik a nemzeti panteonból az októberi forradalom „talán legnagyobb alakját”, Nagy Imrét, akiről egyébként köztudott, hogy a Vörös őrség önkéntese volt az orosz polgárháborúban, az 1948-as kommunista hatalomátvétel után miniszterként felügyelte az országos éhezést okozó padlássöpréseket, 1956-ban sem hitt a többpártrendszerben, legfeljebb a demokratikus szocializmusban. Ugyanakkor tény, hogy hősként vállalta a felelősséget és halált az október 23-a és november 11-e között történtekért, és ezért van szobra ma is a képviselői irodaház mellett.

A politikus a továbbiakban a tüntető diákokat a kommunista rezsim ellen fegyvert fogó pesti srácokkal állította párhuzamba.

Gelencsér Ferenc, a Momentum elnök-frakcióvezetője szintén a Nagy Imre szobrot választotta ünnepi beszéde hátteréül. A Margit-híd lábánál erős áthallásokkal többek között arról beszélt, hogy az akkori hatalom propagandistái idegen ügynököknek igyekeztek beállítani azokat a nőket, férfiakat, fiatalokat és időseket, munkásokat, értelmiségieket, konzervatívokat, liberálisokat és a rendszer egykori, de kiábrándult híveit. Vagyis a forradalom és szabadságharc ünnepén tulajdonképpen lekommunistázta a kormányt és a jobboldali sajtót, az ellenzéket pedig igyekezett összemosni az egykori mártírokkal.

A Jobbik, az LMP és a Párbeszéd mindezt erős oroszozással fejelte meg. Különböző vehemenciával, de összességében arról írtak közösségi oldalaikon, hogy Putyin Hruscsov módjára tankokkal igyekszik elnyomni az ukrán szabadságot, a magyar kormány pedig ehhez asszisztál.

Karácsony Gergelyék törpepártja szerint „Orbán Viktor elárulta mindazt, ami az 1956-os forradalom lényege”, s míg akkor az ember büszke lehetett arra, hogy magyar, most szégyenkeznünk kell, mert elárultuk az Európai Uniót és a NATO-t. Az LMP egyebek mellett azt írta: „A magyar kormány ma azért folytatja az aktuális szabadságharcát, hogy megmaradhassunk az orosz függőségben.” A Jobbik pedig a Szabadság téri szovjet emlékmű lebontását követelte.

Gyurcsány Ferenc és a Demokratikus Koalíció legfőbb mondanivalója pedig az volt, hogy délután mindenki menjen tüntetni.

A Mi Hazánk - az egykori Jobbik hagyományaihoz híven - a Corvin-közben emlékezett meg a forradalomról. A demonstráción Pongrácz András felidézte harci élményeit, kritizálta Maléter Pált, s bár Orbán Viktort tiszteletreméltó politikusnak nevezte, bírálta, legutóbbi rádióinterjúja miatt, amelyben "lenagyimrézte" Volodimir Zelenszkijt. Novák Előd pedig azt vetette a kormány szemére, hogy a kommunista rendszer kiszolgálóinak, az egykori bűnösöknek az állam mai napig fizeti a luxusnyugdíjakat. A beszédek közben díszlövéseket adtak le egy 1942M típusú, hatástalanított ágyúval, többek között a nem rég elhunyt Wittner Mária emlékének adózva.