Belföld

Remény és dráma

Amatőr lengyel fotós kópiái kerültek a Nemzeti Emlékezet Bizottsághoz

Remény és Dráma. Magyarország ’56 címmel nyílt szabadtéri fotókiállítás szombaton a Magyar Nemzeti Múzeum kertjében. A tárlat november 27-ig tekinthető meg. 

Remény és dráma
Szabadtéri fotókiállítás nyílt a Magyar Nemzeti Múzeum kertjében október 22-én
Fotó: MTI/Mónus Márton

Minden nép életében fontosak azok az ünnepek és alkalmak, amikor közösen emlékezhetünk sorsfordító eseményekre, hősies cselekedetekre, mert ezekben nagy nemzetmegtartó erő rejlik. Október 22-én a Magyar Nemzeti Múzeum, a Nemzeti Emlékezet Bizottság és a Lengyel Intézet közösen emlékezett meg egy szabadtéri fotókiállítással az 1956-os szabadságharcról és hőseiről, és barát-országunk, Lengyelország szolidaritásának tetteiről – írták a szervezők a lapunknak megküldött tájékoztatóban.

A fotókiállítás a Remény és Dráma. Magyarország ’56 címet kapta és a Múzeumkertben látható egészen november 27-ig.

A program keretében a Magyar Nemzeti Múzeum és a Nemzeti Emlékezet Bizottság hosszú távú megállapodást írt alá szakmai és tudományos együttműködésről, a közös munka fontos – egyben szimbolikus – nyitánya a Remény és Dráma. Magyarország ’56 című szabadtéri fotókiállítás. Lehetőség a közelmúlt jobb megismerésére, a lengyel és magyar emberek barátságának, a két nép közötti közösségvállalásnak, szolidaritásnak a bemutatására. Arra, hogy ismét elmeséljünk egy közös történetet, arcot adva a történelemnek.

Az eseményen felszólalt L. Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója. Mint mondta, büszkék arra, hogy az eddig lappangó, kevesek által ismert, a magyar forradalom és szabadságharc eseményeit dokumentáló fotósorozat a Nemzeti Múzeumba kerül, abba az intézménybe, ahol Magyarország legnagyobb fotógyűjteményét és Európa egyik legértékesebb történeti fotógyűjteményét őrzik.

Hangsúlyozta továbbá, a bizottsággal kötött együttműködés célja, hogy a jövőben konferenciákon, kiállításokon, tudományos publikációkon keresztül tárják fel mindazt, ami a magyar nemzettel 1945 és 1990 között történt.

L. Simon László
L. Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója
Fotó: MTI/Mónus Márton

Latorcai Csaba parlamenti államtitkár, területfejlesztési miniszterhelyettes a megnyitó beszédében azt hangsúlyozta, hogy a lengyel diákoknak igazuk volt: tiszteletet és dicsőséget érdemeltek a magyarok. Tiszteletet érdemeltek 1956-ban, amikor a szovjet túlerővel szembeszálltak. Tiszteletet érdemeltek 1989-ben, amikor lebontották a vasfüggönyt és kaput nyitottak a keletnémeteknek. Tiszteletet érdemeltek 2015-ben, amikor Nyugat-Európa államait védtük az illegális bevándorlástól. És tiszteletet érdemlünk ma is – a zsarolások és a verbális támadások helyett.

Földváryné dr. Kiss Réka, a Nemzeti Emlékbizottság elnöke beszédében arra emlékeztetett: „A lengyelek és a magyarok sorsa sokszor egybefonódott a történelem során, különösen igaz ez az utóbbi két évszázadra. Az 1956-os esztendő kiemelkedik ezeknek a történelmi pillanatoknak a sorából, 1956 mindkét nemzet, sőt az egész szovjet blokk népeinek szabadságszimbóluma.

A szabadtéri fotókiállítás november végéig látogatható
A szabadtéri fotókiállítás november végéig látogatható
Fotó: MTI/Mónus Márton

A szabadtéri fotókiállításon a budapesti utcákon lezajlott események elevenednek meg, a fegyveres összecsapások nyomait idézik a nagy méretű fekete-fehér képek. A kiállításon bemutatott fényképek eredetijeit egy ismeretlen lengyel ember készítette, aki 1956 októberében valamilyen okból Budapesten tartózkodott. Nem volt hivatásos fotóriporter, amatőrként, érdeklődőként, egy külföldi szemével, de a felkelt magyarok pártján állva örökítette meg a történelmet. A Leśniak családhoz megőrzésre kerültek a képek, majd több évtizedes rejtegetés után 2021-ben Mirosław Leśniak felajánlotta a szczecini nemzeti múzeumnak a képek bemutatását, majd úgy döntött, hogy a felvételeket visszajuttatja Magyarországra, és a Nemzeti Emlékezet Bizottságának ajándékozza.
 

Kapcsolódó írásaink