Belföld

Gulyás: A küzdelem értelme nemcsak a győzelem lehet

A 20. század első felének sorscsapásai ellenére a magyarság soha nem mondott le a szabadságról, az őszinte szabadságvágy pedig 1956 őszén reménnyé változtatta a csüggedést és nemzetté a népet – mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter szombaton a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME) az 1956-os forradalom és szabadságharc 66. évfordulója alkalmából tartott ünnepi megemlékezésen.

Gulyás: A küzdelem értelme nemcsak a győzelem lehet
Gulyás Gergely a műegyetemi megemlékezésen
Fotó: MH/Purger Tamás

A kommunista diktatúra megpróbálta eltagadni a forradalmat, emelte ki Gulyás, aki arról is beszélt: látjuk az emberi szenvedést, a lerombolt otthonokat, a háború elől menekülőket. Aki a szabadságáért küzd, az Magyarország barátja és pártfogoltja – emelte ki Gulyás, párhuzamot vonva az orosz–ukrán háború és az 1956-os forradalom történései kapcsán.

Gulyás: A magyarság soha nem mondott le a szabadságról
Gulyás: A magyarság soha nem mondott le a szabadságról
Fotó: MH/Purger Tamás

1956 hőseinek csak 13 nap szabadság adatott, mutatott rá Gulyás, emlékeztetve a forradalom vérbe fojtására, hiszen a sokszoros túlerővel való küzdelem esélytelen és reménytelen volt, a hősök mégis vállalták a biztos halált, és nem remegtek meg a bitófa árnyékában sem, mégpedig azért, mert tudták, hogy igazuk van.

Ha két szóval kell jellemezni 1956 hőseit, a hűséget és hősiességet kell kiemelni, szögezte le Gulyás, aki szerint a küzdelem értelme nemcsak a győzelem lehet.

Az igazság mögött nem mindig áll többség, földi világunk sokszor nem igazságos, de jobb egyedül maradni, mint hazugságban élni – mondta a megemlékezésen Gulyás.

Megemlékezés a Műegyetemen
Megemlékezés a Műegyetemen
Fotó: MH/Purger Tamás

Gulyás Gergely kiemelte, 1956 hősei szabad hazát akartak nemcsak maguknak, hanem a jövőnek is örökül hagyni.

A magyarság közös emlékezetének örökké részesei maradnak azok, akiknek lelke a nemzet szabadságáért szállt az égbe. Példájukkal, áldozatukkal ők jelenítik meg mindazt, ami a föld ezen határokkal körbezárt területét hazánkká teszi, és bennük testesül meg mindaz, ami nemzetté formálja a világban szétszóródott magyarságot – fogalmazott a miniszter.

Gulyás Gergely arról beszélt, hogy a hazaszeretet minden korban más feladatot ad: 1956-ban a haza szeretetét fegyverrel, a diktatúrával szembeni nyilvános kiállással, életáldozattal kellett bizonyítani.

Ma könnyebb, de megmaradásunk szempontjából nem kevésbé sorsdöntő időket élünk, amikor „a hatékony nemzeti érdekérvényesítéshez nincs szükség Molotov-koktélra, elég lenne, ha a magyar közélet szereplői jobban szeretnék a hazájukat, mint amennyire gyűlölik a szabadon választott kormányt” – mondta a miniszter.

Gulyás Gergely szólt az ünnepségre Kárpátaljáról érkezett magyar és ukrán fiatalokhoz is. Azt mondta, Magyarországnak azért nem lenne oka szolidárisnak lenni Ukrajnával, ahogy az elmúlt években a kárpátaljai magyarsághoz viszonyult, de minden oka megvan arra, hogy segítsen egy olyan országnak, amely hősiesen harcol a saját szabadsága és szuverenitása védelmében.

Fáklyás felvonulás a Műegyetem elől a Bem térre
Fáklyás felvonulás a Műegyetem elől a Bem térre
Fotó: MH/Purger Tamás

„1956 nemzete csak azt mondhatja, hogy aki a szabadságáért és nemzeti függetlenségéért küzd, az Magyarország barátja és pártfogoltja” – hangsúlyozta a miniszter.

Az ünnepség végén megkoszorúzták a műegyetemi hősök emléktábláját, amelyen annak a kilenc hősi halált halt egykori hallgatónak a neve szerepel, akik részt vettek és meghaltak a forradalomban és a szabadságharcban.

Az esemény után hagyományos fáklyás emlékmenet indult a Műegyetem elől a Bem térre.

Kapcsolódó írásaink