Belföld
Éket verne a nemzeti egységbe a baloldal
Dömötör Csaba a Határtalanul a Magyar Fiatalokért Egyesület Szabadság címmel rendezett tanácskozásán úgy fogalmazott: a hazaszeretet és az összetartozás érzésének csekély szikráját sem mutatja a baloldal, és mindig azon „molyol”, hogy magyart a magyar ellen hangoljon.
Nem kezet nyújtanak a külhoni magyarságnak, hanem stoptáblát mutatnak
– mondta.
Felidézte a 2004. december 5-i népszavazást, a 23 millió románnal való riogatást, és azt mondta, „e szégyenben áztatott repertoár” azóta tovább bővült. A világjárvány idején azzal támadni a határon túli magyarokat, miért jöhetnek oltásért, miért kaphatnak egészségügyi védőfelszerelést, nemcsak napi politikai célú eltévelyedés, hanem annál sokkal súlyosabb – jelentette ki.
Kitért arra is, hogy
Dobrev Klára, az árnyékkormány vezetője nemrég a határon túliak szavazati jogának csorbítására szólított fel,
azzal érvelve, hogy aki nem él Magyarországon, ne szóljon bele, milyen legyen az oktatás és az egészségügy. Súlyos és érzéketlen szavak – mondta az államtitkár. Emlékeztetett Fekete-Győr András momentumos képviselő szavaira is, aki azért lépett fel az ukrajnai háború kitörésekor, hogy Magyarország küldjön fegyvereket a szomszédos országba, hatalmas veszélynek kitéve az ottani magyarságot. „Ne felejtsétek, mi sem felejtjük!” – jelentette ki a parlamenti államtitkár.
Dömötör Csaba szólt arról is, hogy a világjárvány mérséklődése után azt hitték, folytathatják a közös építkezést, de a történelem újra „könyörtelenül ránk rontott”. A közös eredményeket veszély fenyegeti, a szabadság fogalma mind fizikai, mind szellemi értelemben támadás alatt áll – hangsúlyozta.
Azt mondta, az elmúlt 12 év a rendszerváltás utáni korszak felívelő időszaka volt, amely alatt a nehézségek – a pénzügyi válság, a migrációs nyomás – ellenére is jól működő és egyre erősödő gazdaságot tudtak építeni, és egyre több támogatást adni a magyar családoknak az anyaországon belül és a határokon túl. Úgy fogalmazott:
„Képesek voltunk meghaladni 2004. december 5-e traumáját.”
Kitért az elmúlt időszak külhoni magyarságot támogató intézkedéseire, így többi között arra, hogy a Kárpát-medencei gazdaságfejlesztési programban csaknem 200 milliárd forintot fordítottak a külhoni magyar vállalkozások fejlesztésére, ötezer magyar intézmény és szervezet működéséhez járultak hozzá. Az óvodafejlesztési programban mintegy 900 óvoda, bölcsőde épült, épül, illetve újul meg. Szólt arról is, hogy a Határtalanul! program részeként több mint félmillió anyaországi diák juthatott el külhoni területekre.
A fenti programokon túl a magyar és magyar közötti kötelék, az összetartozás érzése az, ami az erőt adja, hiszen határa csak egy államnak van, a nemzetnek nincs – fűzte hozzá. Kiemelte: az egyszerűsített honosításnak köszönhetően már több mint 1,15 millió külhoni magyar kapott magyar állampolgárságot. Ezzel lehetővé vált, hogy a külhoni magyarok az őket megillető módon vehessenek részt az őket is érintő döntések meghozatalában.
Most olyan időszakban vagyunk, hogy válságot válság követ, járványból ki, háborús időszakba be – folytatta Dömötör Csaba, hangsúlyozva, semmilyen krízis nem indok arra, hogy zárójelbe tegyék a legfontosabb teendőket. Ezek között említette a „magabíró Magyarországot”, a munkahelyek megőrzését, a családok gyarapodását, a biztonság megerősítését és a magyar–magyar összetartozást, hogy újra megerősítsék azokat a kötelékeket, amelyeket a 20. században külső és belső erők „aprólékos munkával meglazítottak”.
