Belföld

Szülői felügyeleti ügyekben a gyerek meghallgatása lehetőség, nem kötelezettség

Ocskó Katalin: Az eljárás jogi ajtó, amely nyitva áll a gyerekek előtt

A szülői felügyelet rendezése során a gyerek meghallgatása lehetőség és nem kötelezettség – hangsúlyozta a Fővárosi Törvényszék általános elnökhelyettese a bíróság szerdai sajtótájékoztatóján.

Szülői felügyeleti ügyekben a gyerek meghallgatása lehetőség, nem kötelezettség
A szülői felügyelet rendezésekor kötelező a gyermeket tájékoztatni arról, hogy a véleményét elmondhatja a bíróságon
Fotó: dpa/dpa Picture-Alliance via AFP/David Young

Ocskó Katalin hozzátette: a bíróság nemzetközi kötelezettségének tesz eleget, amikor lehetőséget ad az ítélőképessége birtokában levő gyermek meghallgatására.

Szabó József Tamás, a Fővárosi Törvényszék szóvivője azt hangsúlyozta, hogy augusztustól hatályos a polgári törvénykönyv módosítása, amelyet egy európai uniós jogszabály, az úgynevezett a Brüsszel II-rendelet tett szükségessé. Ez előírja: a szülői felügyelet rendezésekor kötelező a gyermeket tájékoztatni arról, hogy a véleményét elmondhatja a bíróságon.

Hozzátette: bár a törvény ezt értesítésként fogalmazza meg, valójában egy tájékoztató.

Nem idézés tehát, a gyereknek nem kell megjelennie a bíróság előtt, pusztán egy tájékoztatóról van szó, amelyben próbálták a gyerekek nyelvére lefordítani a jogi szöveget – hangsúlyozta a szóvivő az értesítésekkel kapcsolatos félreértésekre reflektálva.

Ha ez elmarad, akkor az Európai Unió más tagállamaiban a magyar bíróság ítéleteit nem hajtják végre, vagyis ez a tájékoztató az ítéletek végrehajthatóságának előfeltételét jelenti – tette hozzá.

Azzal kapcsolatban, hogy kit lehet ítélőképessége birtokában álló gyermeknek tekinteni, Szabó József Tamás azt mondta: ennek nincs pontos szabályozása. Hozzátette: azt a kiskorút tekintik ilyennek, aki életkora, értelmi és érzelmi fejlettsége alapján képes a meghallgatásakor felfogni, hogy az őt érintő tények és döntések milyen tartalommal bírnak, és a várható következményekkel is tisztában van.

A szóvivő arra is kitért, hogy a bírói döntés nemcsak a gyerek véleményén alapul, az egy adalék a többi adat, körülmény mellé, amelyeket mérlegelve a bíróság a döntését meghozza.

Ocskó Katalin is a meghallgatás lehetőségét emelte ki, kitérve az ítélőképesség kérdésére is. Bíróként ő is találkozott már olyan nyolcévessel, aki az ítélőképessége birtokában volt, de olyan 12 évessel is, akinek nem volt még rálátása a történtekre, és nem tudta felfogni az eljárás lényegét – mondta.

Mindez a gyermekek jogainak az érvényesülését szolgálja – hangoztatta, megjegyezve: a bírák évek óta olyan érzékenyítő képzéseken vesznek részt, amelyeken arról van szó, hogy miként kell egy gyermeket meghallgatni.

Sosem kérdezik meg a gyerekektől, hogy kivel szeretne élni, mi legyen a döntés, ki gyakorolja a szülői felügyeletet, kinél helyezzék el – mondta Ocskó Katalin. Hozzátette: a bíróság szeretné megismerni a gyereket, akinek a jövőjéről döntenek.

Az értesítésről szólva hangsúlyozta: nem pusztán a gyereknek küldik meg, hanem a szülőket is értesítik róla. Hozzátette: a szülő kötelezettsége az együttműködés és a tájékoztatás.

Az eljárást Ocskó Katalin jogi ajtónak nevezte, amely nyitva áll a gyerekek előtt.

Rámutatott: a gyerekek egyre jogtudatosabbak, van kiskorú, aki maga kér távolságtartást az őt bántalmazó szülőjével szemben.

Kérdésre válaszolva elmondta: nincs alsó életkori határa az értesítési kötelezettségnek.

Az MTI kérdésére a kezdeti tapasztalatokról Ocskó Katalin azt mondta, hogy a Pesti Központi Kerületi Bíróságon – mint a legnagyobb kerületi bíróságon – már több gyermek jelentkezett meghallgatásra.

Ocskó Katalin arra a kérdésre, hogy miként tudják értesíteni az olvasni még nem tudó kiskorút, azt mondta: a szülő ismeri a gyerekét, tudja, miként lehet elmagyarázni neki ezt a lehetőséget.

Arra a felvetésre, hogy – alsó korhatár hiányában – akár egészen kicsi gyerekek is kaphatnak értesítést, Ocskó Katalin azt mondta: a gyakorlat most van kialakulóban, mindig az adott ügyben kell a bírónak mérlegelnie, van-e lehetőség a gyermek meghallgatására.

Nyilvánvaló – folytatta –, hogy egy kétéves gyerekkel nem tud a bíró úgy elbeszélgetni, mint egy 13 évessel. Ha viszont a kisgyereket a családban netán bántalmazták, és megkérik, hogy mutassa meg, hol ütötték meg, azt meg tudja tenni – tette hozzá.

Kapcsolódó írásaink