Belföld

Orbán Viktor: Az infláció meggyötri az embereket

Vannak, akik arról beszélnek, hogy a háborút meg kell nyerni, mások, köztük Magyarország, hogy azonnali tűzszünetre és békére van szükség – jelentette ki Orbán Viktor a Kossuth rádió reggeli műsorában pénteken.

Orbán Viktor: Az infláció meggyötri az embereket
Orbán Viktor kormányfő
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda

A kormányfő a beszélgetés elején leszögezte: berlini látogatása alkalmával is kérdezték, hogy egy olyan szabadságharcos nép, mint a magyar, miért van a brutalitás oldalán. „A mi Zelenszkijünket 1956 után kivégezték. A magyar egy szabadságharcos nemzet, 1956-ban is vállaltuk háborút, de nem azért harcoltunk, hogy legyőzzük az oroszokat, hanem azért, hogy kikényszerítsük a tűzszünetet és a béketárgyalást, hogy Ausztriához hasonlóan függetlenek legyünk. A mi ’56-os logikánk alapján a megszállót arra kell kényszeríteni tárgyaláson kell rákényszeríteni, hogy feladja helyzetét” – magyarázta Orbán Viktor, hozzátéve: Európában van egy béketábor, amely ezt a logikát követi, ehhez tartozik Ferenc pápa, az amerikai republikánusok, üzletemberek, Henry Kissinger – és Magyarország is.

A gazdasági megkönnyebbülést a béketárgyalás hozná el

A gazdasági megkönnyebbülést a béketárgyalás hozná el – mondta a kormányfő, aki szerint a tisztességesebb árakhoz a béke révén jutunk el. Nem sok jó szankciót láttunk eddig a világban – mondta Orbán.

Az Oroszország elleni uniós szankciókról szólva elmondta: az ilyen büntetőintézkedések közül tízből általában két-három szokott beválni. El kell érni, hogy a szankciók mellékhatásai a kivetőkre ne gyakoroljanak rombolóbb hatást, mint a kivetettre” – tette hozzá a kormányfő. 

„Energiaügyben kétséges, hogy nekünk fölényünk van, az pedig, hogy az energiatörpe (Európa) vessen ki szankciót az energiaóriásra (Oroszországra), képtelenség. Ezért a rossz szankciók miatt felmentek az árak, nem tudunk kompenzálni” – mutatott rá a kormányfő.

Ha felmennek az árak Európában, azok magukkal rántják a magyar árakat is

„Magyarország betűről betűre követi az asztalra kerülő szankciós javaslatokat, mindent megvizsgálunk, nehogy rejtett következménye legyen a dokumentumoknak, amelyek ránk nézve negatívak, s ha találunk ilyet, harcolunk, hogy ne fogadják el ezeket, vagy ha igen, akkor bennünket mentesítsenek. Ezt eddig el is értük – hangsúlyozta Orbán, hozzátéve: közös európai piacunk van, így az unió más részére vonatkozó szabályok ránk is érvényesek. – Ha felmennek az árak Európában, azok magukkal rántják a magyar árakat is. A végső megoldás az lenne, ha Európa elállna a szankcióktól. De nincs minden veszve, a szankciókat hathavonta meg kell újítani, van esélye az Európai Bizottságnak arra, hogy jobb belátásra térjen” – mondta a kormányfő.

A prágai csúcson egyre többen elégedetlenkedtek, felrótták, hogy a korábbi ígéret az volt: észszerű szankciókat hoz az EU, hogy azok közelebb visznek a háború végéhez, ehelyett eszkalálódik a háború, egyre drágább az energia, ötször-tízszer olcsóbb az energia Amerikában, mint nálunk, akik Amerikától vesszük ugyanazt, hangsúlyozta a miniszterelnök, aki szerint ezekről a kérdésekről tárgyalni kell az Egyesült Államokkal. „Fel kell tenni a kérdést, hogy ki nyer a szankciókkal. Úgy van összerakva az egész, hogy az európaiak csak veszíteni tudnak” – tette hozzá. 

A gázvezetékek felrobbantása terrorizmus, nem szabotázs

Az Északi Áramlat felrobbantását Orbán Viktor súlyos dolognak minősítette. „Szabotázsról beszélnek. Azonban a magyar jog szerint ez nem szabotázs, hanem terrorcselekmény, ha ebben valamelyik állam részt vett, akkor az terrorista állam, ezt ki kell mondani. Velem nem etetik meg, hogy nem tudják megmondani, ki járt arra, hogy nem tudják, mi történt, nem a világ végén volt ez a robbantás” – hangsúlyozta a kormányfő, aki szerint nekünk az a fontos, hogy az utolsó nagy kapacitású vezeték, amely gázt hoz Európába és Magyarországra, az a Török Áramlat. „Ha ezt valaki felrobbantja, azt terroristának fogjuk tekinteni és úgy is lépünk fel vele szemben” – emelte ki a kormányfő.

Mindenért szankciós felárat fizetünk, harcolni kell az infláció ellen

Az infláció kapcsán Orbán elmondta: szankciós felárat fizetünk most mindenért, az inflációt a szankciók okozzák, a szankciók feloldását követően bizonyos termékek ára (elsősorban az energiahordozóké) rövid idő alatt a felére esne vissza. „Ha a brüsszeli bürokraták okosabbak lettek volna, ma nem ekkora lenne az infláció és nem ekkorák lennének az árak” – hangsúlyozta Orbán, aki szerint a legfontosabb, hogy ezt nem szabad ölbe tett kézzel tűrni.

„Van tapasztalatunk arról, hogyan kell harcolni az inflációval, láttam már ilyet, 1998-ban már 15 százalék felett volt az infláció, és azt sikerült csökkenteni. Nem szabad hagyni az inflációt, és harcolni kell ellene. A következő év végére legalább meg kell felezni az inflációt, és legalább egy számjegyűnek kell lennie. Erre utasítottam a pénzügyminisztert és az MNB-t – mondta a kormányfő, aki szerint a spekulánsokkal szemben fel kell lépni, az újabb szankciókat mindenképpen meg kell akadályozni.

„Egy nemzetközi csata kellős közepén vagyunk, Európa két táborra szakad, az egyik hisz a szankciókban, a másik abban hisz, hogy a szankciós politikát meg kell változtatni, mert ebbe beledöglünk” – emelte ki a kormányfő, aki rendszeresen megkérdezi az Európai Bizottság elnökét, hogy a negatív hatásokat meddig kell tűrni. Ha ezekre a kérdésekre nem kapunk válaszokat, ha nincsenek válaszok a szankciós politika eredményére, és időtartamára, akkor azokat a szankciókat nem tudjuk támogatni, akkor mentesítésekért kell harcolni.

„Ha nem kaptuk volna meg a mentesítéseket, nem lenne elegendő energia, az árak még magasabbak lennének. Ha valamilyen okból hirtelen nem jönne gáz, mi akkor is hat hónapig zavartalanul tudnánk működni, ami azt jelenti, hogy biztosított Magyarország energiaellátása” – mutatott rá a kormányfő.

Konzultációval a magyar emberek véleményéért

Magyarországon szokás, hogy megtaláljuk a politikai eszközét annak, hogy egy többségi vagy egy teljes nemzeti egyetértést hozzunk létre, amivel aztán a kormány sokkal jobban tud gazdálkodni a brüsszeli csatákban, mintha ez nem lenne a kezében – érvelt a most induló nemzeti konzultáció mellett Orbán Viktor.

Orbán kiemelte: a szankciókat nem demokratikus módon vezették be, azokról a bürokraták, meg a brüsszeli elit döntött. „Egyelőre még demokrácia van Európában, számít az emberek véleménye, ezért kérdezzük meg most is az embereket. A többségi vélemény ismeretében a kormány eszközt kap a kezébe, hogy harcoljon Brüsszelben. Egy eszközzel nemzetközi szinten is világossá tudom tenni, hogy van egy határ, amit mi nem lépünk át” – szögezte le Orbán a nemzeti konzultáció kapcsán.

Mivel a pénzromlás a családokat tartalékaik felélésére kényszeríti, az ellene való küzdelem „valójában egy családvédelmi intézkedéssorozat”, mondta Orbán.

Lejjebb kell helyezni a migrációs konfliktus magvát

A Frontex nem tudja megoldani a határvédelmet – hangsúlyozta a miniszterelnök, aki szerint a Frontex nem határvédelmi szerv, hanem „turisztikai ügynökség”. „Nekünk arra van szükségünk, hogy akár erővel is, de megvédjük határainkat, ha bárki szabadon járkálhat ki-be a határainkon, az rendkívül biztonsági kockázatot jelent számunkra” – szögezte le Orbán Viktor, aki szerint az idén majdnem 200 ezer illegális határátlépési kísérlet történt, amit a magyar hatóságok megakadályoztak.

„Már-már a 2015-ös migrációs hullámra emlékeztető számokat látunk. Növelhetjük mi a kerítés magasságát, de a megoldás az lenne, ha a konfliktus és a nehéz helyzet inkább a szerb–macedón határon lenne, nem a magyar határnál. Ez Szerbiának is érdeke lenne. Szeretnénk délre helyezni a határvédelmi vonalat, nemsokára Belgrádban fogok erről tárgyalni” – tudatta a kormányfő.

A szolidaritási mechanizmusról szólva Orbán elmondta: az valójában az illegális határátlépők elosztását jelenti, ami elfogadhatatlan Magyarország számára. 

Objektum doboz

Kapcsolódó írásaink