Belföld

A vádlottak csaknem 90 százalékánál egyetértettek az ügyészekkel a bíróságok tavaly

Polt Péter legfőbb ügyész benyújtotta az Országgyűlésnek az ügyészi szervezet munkájáról szóló éves beszámolóját, amelynek legfontosabb megállapításait videóüzenetben foglalta össze, ennek tartalmát ismertetjük a Legfőbb Ügyészség Magyar Hírlapnak elküldött közleménye szerint.

A vádlottak csaknem 90 százalékánál egyetértettek az ügyészekkel a bíróságok tavaly
Dr. Polt Péter legfőbb ügyész
Fotó: MH

Polt Péter legfőbb ügyész a videóüzenetében kiemelte, hogy a tavalyi év – amelyben Magyarország Ügyészség fennállásának a 150. évfordulóját ünnepelte – a munkaszervezés szempontjából a 2020-as esztendőre hasonlított. Egy sor, a pandémia miatt bevezetett intézkedés hatályos maradt, és a gyakorlat azt igazolta, hogy ezek közül néhányat – a törvényes kereteket, a jogállamisági kritériumokat betartva – hosszú távon is érdemes fenntartani.

Az ügyészség 2021-ben a vádemelések 74,5 százalékában büntetővégzés meghozatalára tett indítványt. Ezekben az eljárásokban a bíróság – a törvényi feltételek fennállása esetén – az iratok alapján hoz ügydöntő határozatot. Ez a megoldás nem sérti a tisztességes eljárás elvét, hiszen – az ügyészség mellett – a terhelt és a védő is tárgyalás tartását kérheti, ha nem ért egyet a határozatban foglaltakkal. Hasonlóan fontos, az eljárásokat gyorsító eszköz az úgynevezett „mértékes indítvány” alkalmazása, vagyis amikor az ügyészség indítványt tesz a joghátrány konkrét mértékére arra az esetre, ha a terhelt a bűnösségét az előkészítő ülésen beismeri, és lemond a tárgyaláshoz való jogáról. A tapasztalat azt mutatja, hogy a számszerű formában megfogalmazott várható büntetés beismerésre ösztönzi a vádlottakat. A bíróság 2021-ben csaknem tízezer terhelt beismerő vallomását fogadta el előkészítő ülésen.

Az ügyészség munkájának megítélése szempontjából kiemelkedő mutató, hogy tavaly a bíróságok a vádlottak 87,9 százalékát érintően minden tekintetben az ügyészi váddal egyező döntést hoztak. Az ügyészi munka szakszerűségét jelzi, hogy a bíróság döntései ilyen arányban igazolták vissza a szakmai álláspontot. Fontos kiemelni, hogy tavaly 5,2 százalékkal, tíz év alatt pedig a harmadára csökkent a regisztrált bűncselekmények száma. Külön örvendetes, hogy a társadalomra nézve legveszélyesebb, élet elleni cselekmények száma – némi megtorpanás után – 2021-ben ismét csökkent. Ugyanakkor az olyan cselekmények, mint az embercsempészés, illetve az információs rendszer vagy adat megsértése, gyakoribbá váltak az elmúlt évben. A gazdasági bűncselekmények ellenben szignifikánsan nem változtak. Jellemző e bűncselekményekre a bonyolult ténybeli és jogi megítélés, amely az eljáró ügyészektől speciális szakmai felkészültséget és alapos, precíz munkát igényel.

Objektum doboz

A tavalyi évről benyújtott beszámoló részletesen foglalkozik a korrupció kérdésével. Ezzel összefüggésben nem szabad megfeledkezni arról, hogy Magyarország korrupciós helyzetének szubjektív – percepciós, érzékelési felméréseken alapuló – megítélése korántsem azonos az objektív tényekkel. A korrupciót jelző objektív adatok azt mutatják, hogy Magyarország helyzete – az egészségügyi szektort leszámítva – nem tér el az Európai Unió tagállamaiban tapasztalható átlagtól. A társadalmi igényekkel összhangban egyre fontosabb az ügyészség közérdekvédelmi tevékenysége. Az előző évhez képest mintegy húsz százalékkal nőtt 2021-ben az iktatott esetek száma. Külön érdemes kiemelni a megduplázódott számú környezetvédelmi ügyeket, amelyekben az ügyészek szorosan együttműködnek a környezetvédelmi hatóságokkal, illetve szükség esetén a büntetőjogi szakággal. Ugyancsak felértékelődött az ügyészség fogyasztóvédelemmel összefüggő tevékenysége, mint ahogy nőttek a gyermek-, ifjúság- és családvédelem területére tartozó intézkedései.

Ahogy a korábbi években, továbbra is kiválóak az ügyészség nemzetközi kapcsolatai. Kiemelést érdemel az Európai Csalás Elleni Hivatallal (OLAF) való együttműködés, az OLAF tavaly két igazságügyi ajánlást tett a magyar ügyészségnek. Mindkét esetben az ajánlást a már folyamatban lévő nyomozásban értékelték. Az OLAF egyre többször olyan ügyben tesz igazságügyi ajánlást, amelyben már folyik hazánkban nyomozás. Évről évre folyamatosan csökken az OLAF magyar ügyészséghez eljuttatott igazságügyi ajánlásainak a száma. Megállapítható, hogy minden igazságügyi ajánlást nyomozás követ Magyarországon. Az OLAF legutóbbi, 2021-re vonatkozó éves jelentéséből kitűnik, hogy a magyar ügyészség az elmúlt öt évben az OLAF-ügyek 67 százalékában emelt vádat. Ez a szám kimagasló eredmény, hiszen közel a duplája a 35 százalékos uniós átlagnak. Ide kapcsolódó, fontos fejlemény, hogy a magyar ügyészség és az OLAF 2022 februárjában munkamegállapodásban erősítette meg az eddig is kiváló együttműködését. Ugyancsak jó munkakapcsolatot sikerült kialakítani az Európai Ügyészséggel (EPPO) is, 2021 áprilisában – a korábban megkezdett egyeztetések eredményeként, a nem csatlakozott országok közül elsőként és eddig egyedüliként – a magyar legfőbb ügyész és az Európai Ügyészség főügyésze aláírta a két intézmény közötti együttműködési megállapodást.

Polt Péter utalt rá, hogy a járvány mellett, az idén februárban kezdődött háború és az energiaválság következményei is nehezítik a mindennapjainkat. Ezzel kapcsolatban a legfőbb ügyész kiemelte: „Az ügyészség vezetése azon dolgozik, hogy a szervezet a lehető leggyorsabban tudjon alkalmazkodni a változó körülményekhez, a szakmai munka feltételei biztosítottak legyenek, és minden munkatársunk érezze azt az erőt, biztonságot, amit egy több mint 150 éves szervezet képes nyújtani. Sikerünk záloga a közös munka, egymás támogatása.” 

Kapcsolódó írásaink