Belföld
A közvélemény elutasítja a magyar választási kampányok külföldi finanszírozását
Kiindulópontként fontos rögzíteni, hogy Magyarországon a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvény tiltja, hogy a pártok külföldi szervezetektől és nem magyar állampolgároktól vagyoni hozzájárulást fogadjanak el, továbbá tilalmazza a névtelen adományok juttatását is. Az említett rendelkezések jogpolitikai indoka a magyarországi választásokat célzó külföldi befolyásolási kísérletek kizárása és a külföldi érdekcsoportok hazai – politikai természetű – befolyásvásárlásának megakadályozása, emlékeztet a Századvég.
A felmérés készítői rámutatnak: aggályokat vet fel, hogy Márki-Zay Péter augusztusban kijelentette, hogy az amerikai székhelyű Action for Democracy nevű szervezet még hónapokkal az áprilisi országgyűlési választásokat követően is több száz millió forintos támogatást utalt át a hódmezővásárhelyi politikus által vezetett Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) bankszámlájára, melynek segítségével fizették ki a kampány utolsó számláit.
Az MMM által a későbbiekben közzétett tételes elszámolásból kiderül továbbá, hogy a szervezet összesen 1,86 milliárd forintnak megfelelő USA-dollár adományt fogadott el, amelynek eredete nem ismert. A kampányfinanszírozási incidens közéleti jelentőségét mutatja, hogy a Századvég kutatása szerint a megkérdezettek 71 százaléka hallott arról, hogy a baloldal egykori kormányfőjelöltje és a Mindenki Magyarországa Mozgalom csaknem 2 milliárd forintos pénzügyi támogatást kapott külföldi, elsősorban amerikai szervezetektől a választási kampány körüli időszakban.
Ugyan Márki-Zay mozgalma egyesületi formában működik (így a pártokra vonatkozó szigorú kampányfinanszírozási szabályok nem vonatkoznak rá), viszont több jel is arra mutat, hogy a volt miniszterelnök-jelölt éppen az egyesületi forma felhasználásával igyekezett megkerülni a jogszabályi rendelkezéseket, hangsúlyozza az elemzés, hozzátéve: Márki-Zay – a fenti nyilatkozatán túl, amelyben beismerte, hogy a szóban forgó külföldi adományból kampányszámlákat egyenlítettek ki – májusban kifejtette, hogy volt egy MMM-es számla, amely a központi kampány működtetését szolgálta, és „természetesen ebből voltak jelöltek, akiket támogattunk”.
Másképpen fogalmazva: felmerül a gyanú, hogy a hatpárti baloldali összefogás számára a törvény által tiltott külföldi forrásokat a Márki-Zay Péter vezette Mindenki Magyarországa Mozgalom elfogadta, majd – a jogszabályi tilalmat megkerülve – az egyesületi forma leple alatt becsatornázta a baloldal választási kampányába, hangsúlyozza a Századvég.
A kérdés jogi megítélésétől, illetve az esetleges jogkövetkezményektől függetlenül kijelenthető, hogy a magyar választók többsége egyértelműen ellenzi a hazai politikai erők külföldi finanszírozásának gondolatát. A Századvég felmérése rámutat, hogy a válaszadók mintegy kétharmada (62 százaléka) elfogadhatatlannak tartja, hogy magyar pártok és politikusok – közvetlenül vagy közvetve – külföldről, külföldi gazdasági vagy politikai szervezetektől, illetve milliárdosoktól jelentős kampánytámogatást fogadjanak el.
