Belföld

Második világháborús környei hősi halottakat azonosítottak

A HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum Katonai Emlékezet és Hadisírgondozó Igazgatóság Facebook-oldalán számolt be az azonosításról

Felidézték: 1945 januárjában a Konrad-hadműveletben a magyar királyi 1. huszárhadosztályt a Vértes hegységben vetették be a szovjet 3. Ukrán Front egységei ellen. Február folyamán a vértesi arcvonalon egyfajta állásháború alakult ki. Környét és térségét az 1945. március 16-án indított szovjet támadás után többnapi elkeseredett harcot követően hagyták el a magyar huszárhadosztály csapattestei, folyamatos utóvédharcokat vívva.

Második világháborús környei hősi halottakat azonosítottak
Nehéz időket éltek meg eleink 1945 januárjában
Fotó: Magyar Nemzet

A második világháború alatt a környei régi temető mellett a magyar–német csapatok kisebb katonatemetőt hoztak létre, ahová 1944. december 24-től egészen 1945. március 18-ig temették el a hősi halált halt bajtársaikat. A háború után a katonatemető teljes területét két, egyenként egyszer ötméteres sáv kivételével lebetonozták, körbekerítették, és kis obeliszket állítottak fel az elesett katonák emlékére. Az eredetileg ott álló fakeresztek eltűntek, így a sírhelyek elhelyezkedésének pontos meghatározására nem maradt lehetőség – írták.

Hozzátették: hetvenhét évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a Környén eltemetett katonák kilétére fény derüljön, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum hadisírgondozó szakemberei idén májusban végezték el a feltárást.
A temetőben 39 magyar, hat német és két szovjet katonát sikerült exhumálni, továbbá egy háborúban elhunyt civil áldozatot. Az elesett katonák földi maradványai átlagosan 140 centiméteres mélységben voltak, a különböző temetési időpontoknak megfelelően koporsóban, sátorlapban vagy ezek nélkül. A feltárás során a szakemberek szembesültek azokkal a szükségmegoldásokkal, amelyek a háború utolsó évében már előfordultak a magyar katonáknál: bakancsra húzott, gumicsizma szárából készített kamásli, két különböző bakancs egy elhunytnál, vagy éppen az orosz gázálarc gumiszíjából készített hózentróger – írták.

A szakemberek munkáját segítette a helyi plébános által 1945-ben készített részletes sírhelyvázlat másolata, amelyen az egyes sírok mellett a nevek is jelölve voltak. A Környén eltemetett hősi halottak veszteségi kartonjait is átnézték, és azokon az eltemetés konkrét helyszínére vonatkozó sor/sírhely szám megegyezett a vázlatban szereplő számmal az adott személynél.
Az exhumálási munka közben hat katona földi maradványa mellett előkerült az 1936 M azonossági jegytok, amely egyértelművé tette a személyazonosságukat. Nevüket összevetették a sírhelyvázlaton szereplő nevekkel, és a sorrend alapján a többi katona kilétének megállapítását is elvégezték. A sírmellékletek, tárgyi leletanyagok, illetve az életkori sajátosságok további támpontot adtak az azonosításra – írták.

Hozzátették: a 39 hősi halált halt magyar katona közül 36-ot sikerült azonosítani, ők így kikerülhettek a névtelenségből.
A feltárás során előkerült német katonák földi maradványait átadták a Német Háborús Sírokat Gondozó Népi Szövetség magyarországi megbízottjának, végső nyughelyet a budaörsi német–magyar katonai temetőben fognak lelni, a két szovjet katona eltemetéséről pedig az orosz nagykövetség munkatársai intézkednek.

A magyar katonák földi maradványainak ünnepélyes, katonai tiszteletadással történő újratemetésére a budapesti Fiumei úti Nemzeti Sírkert 52-es katonai parcellájában kerül sor Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter részvételével.

Kapcsolódó írásaink

„Azért a víz az úr!”

ĀMagyarországot ekkora természeti katasztrófa emberemlékezet óta nem sújtotta. A társadalom példás összefogásról tett bizonyságot