Belföld

Folytatódik hadisírjaink gondozása

Szerbiával és Szlovákiával akár még idén rendeződhet a katonai temetőkről szóló szerződés ügye

Aláírás előtt áll az a szerződés, amelynek nyomán valamennyi szovjet hadifogságba esett magyar katona kartonját két-három év alatt digitalizálják és elérhetővé teszik

Folytatódik hadisírjaink gondozása
Kovács Vilmos ezredes: Biztonságban vannak a határon túli magyar hadisírok, a célzott rongálások száma rendkívül csekély
Fotó: Ficsor Márton

Hosszú idő után végre pozitív irányba látszik elmozdulni a hadisírgondozás ügye Szlovákiával és Szerbiával kapcsolatban – mondta lapunknak Kovács Vilmos ezredes. A HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnoka beszélt arról is, az orosz polgárok tisztelettel bánnak a magyar hősi halottak temetőivel, a világ legnagyobb magyar katonatemetője a Don melletti Rudkinóban pedig hamarosan teljesen megújul.

– Biztonságban vannak a határon túli magyar hadisírok?

– A tapasztalatok azt mutatják, igen. Sajnos olyan ember, aki a múlt sérelmeiért bosszút akar állni, mindenütt akad, de nem ez a jellemző, így a célzott rongálások száma rendkívül csekély.

– A politikusok sem használják kampánycélokra a magyar hadisírok ügyét?

– Miért tennének ilyet? S azt sem szabad elfeledni, hogy ez egy kétélű fegyver. Hiszen gondoljunk bele, a háború során rendkívül sok nemzet fiai küzdöttek hazánkban, akik közül több ezren itt estek el. Ha mi példaadóan
ápoljuk bármely nép hősi halottjának a sírját, milyen alapon tagadná, tagadhatná meg bárki a tisztességet a mieinktől? A hazai lakosság többsége megértette, hogy a halott katona sírjára virágot, nem graffitit kell tenni.

– Februárban arról beszélt, felújítják a Rudkinóban lévő katonai temetőt. Mikor kezdődik a munka?

– Rudkinót – ahol a folyamatos betemetések miatt immár több mint húszezer hősi halottunk nyugszik – csaknem két évtizede létesítették, s a kemény orosz időjárás azért rajta hagyta a nyomát az épített környezeten. Hazai forrásból a fogadóépület tetejét és a teljes elektromos hálózatot – beleértve a transzformátorállomást is – kicseréltük, ezekben a napokban kap új nyílászárókat a ház, s ezzel párhuzamosan a terület rendezéséhez is hozzáfogtak. Ha ez a munkafázis lezárult, a fogadóépületben terveink szerint egy új kiállítás létesül. Ez ügyben nyilvánvalóan egyeztetni kell az orosz féllel, így ez hosszabb időt vesz majd igénybe.

– És a másik temető Boldyrevkában?

– Boldyrevka egy bensőségesebb, ha tetszik puritán felfogás mentén született katonatemető. A két, egymástól negyven kilométerre fekvő sírkert hangulata élesen eltér, s szerintem ennek így is kellene maradnia. A temető kisebb felújítására is sor kerül, körben sövényt szeretnénk, a közútra pedig egy táblát, amely a temetőt jelzi nem csak az egyre szaporodó magyar, hanem az orosz turistáknak is.

– A hírek szerint a hadisírgondozás ügyé­ben mind a szerb, mind a szlovák félnél sikerült elmozdulni a holtpontról. Felfogható ez egyfajta sikernek?

– Sikerről nyilván majd csak akkor beszélhetünk, ha a kormányok aláírják a mindkét félnek elfogadható tartalmú, alaposan előkészített szerződést. Ez egy több mint két évtizede húzódó ügy, s bár közben több országgal sikerült valamilyen megoldást találni, velük még nem. De jó eséllyel idén végre ez is rendeződhet.

– Korábban szó volt arról, hogy Kubinkából, az ottani orosz páncélosgyűjteményből hazatérhet látogatóba néhány magyar gyártású lánctalpas.

– Egyáltalán nem mondtam le róla, de nem egyszerű egy ilyen kölcsönadást megszervezni. A kubinkai gyűjtemény hol a haderőhöz, hol egy társadalmi szervezethez tartozott, ezért folyamatosan változtak a tárgyalópartnereink. Úgy vélem, ha sikerül majd forrást rendelni a szállításhoz, akkor a kellő biztosítékok megadásával, egy kiállítás erejéig bizonyosan hazatérhetnek ezek a páratlan, hazai gyártású nehéz páncélos járművek. Időpontot persze ne kérjen senki, de ismétlem, mi rajta vagyunk az ügyön.

– Hogyan áll a levéltári együttműködés?

– Oroszországban ez is kissé másként van, mint idehaza megszoktuk. Az összoroszországi levéltári rendszer, a Rosszarchív vezetői ülnek abban a kormányközi egyeztető bizottságban, amely a levéltári együttműködést is koordinálja. Az orosz delegációban viszont a külügyi- és a podolszki katonai archívum részéről korábban nem jött senki. A múzeum két éve vesz részt az orosz–magyar kormányközi bizottság tevékenységében. Kezdeményezésemre a 2018-as, soros szentpétervári találkozón a magyar fél felvetette, hogy a két hiányzó archívum képviselőit is hívják meg. Andrej Viktorovics Juraszov, a Orosz Levéltári Ügynökség vezetőjének helyettese eleget tett a kérésnek, így a következő szolnoki tárgyaláson ott lesz a podolszki katonai levéltár vezetője is.

– Mire számíthatunk Podolszkból?

– Ott őrzik a teljes második világháborús, úgynevezett trófeaanyagot. Ez elképesztő kincsesbánya még úgy is, hogy rengeteg szabályzat párhuzamosan nekünk is rendelkezésre áll Budapesten. Ha a Podolszkban őrzött anyag kutathatóvá válna, az rengeteg újdonságot hozhatna. Néhány anyagot az elmúlt években már megmutattak, átadtak, így viszont a bizottság oldalvizén sokkal bővebb együttműködésre nyílna mód. Fontos részlet, hogy Oroszországban még két olyan hadi levéltár is található, amely nem tartozik a haderő illetékességébe. Ez azért lényeges, mert ezekből is izgalmas hazai vonatkozású részletekre derülhet fény. Aláírás előtt áll egy megállapodás, melynek révén két-három év alatt négyszáz-négyszázötvenezer magyar hadifogoly részletes adataihoz juthatunk hozzá digitalizálva.

– Az oroszok ezeket eddig nem adták át?

– Nem, csak a nyilvántartások egy részét. Amit megkaptunk, az durván annak a hatvanhatezer honvédnak az adatsora volt, aki a hadifogságban hunyt el. Akikről most beszélünk, az jóval nagyobb tételt jelent.

– Mit tartalmaznak ezek a hadifogoly­-kartonok?

– Szinte minden információt arról, ami az adott emberrel a hadifogságba esésétől kezdve történt, legyen az betegség vagy munka, egészen az elbocsátása időpontjáig. Sok honfitársunk nem mesélt, nem mesélhetett semmit, most ezek a sorsok is megismerhetők lesznek. Azt gondolom, hetvenvalahány esztendő után ezt az adatsort megkapni óriási eredmény.

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom