Belföld
Időkorlát a veszélyhelyzeti eljárás során
A parlamenti előterjesztés szerint november 1-jétől maximum 180 napra kérhető a különleges jogrend alkalmazása
A fideszes és KDNP-s képviselők által beterjesztett, a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló törvénynek a veszélyhelyzet meghosszabbításával összefüggő módosításával összefüggésben Nacsa Lőrinc (KDNP) emlékeztetett arra, hogy az orosz–ukrán háború miatt a magyar kormány májusban hirdetett veszélyhelyzetet, amelynek a meghosszabbítását az Országgyűlés június 8-án szavazta meg.
A jogszabály célja egyértelmű: minden szükséges eszköz álljon rendelkezésre a menekülő emberek megsegítésére, valamint a felmerülő káros gazdasági hatások kivédésére – mondta Nacsa Lőrinc.
A kormánypárti képviselő közölte, a veszélyhelyzet november 1-jéig tart, és a jelenleg hatályos szabályozás szerint a kormány veszélyhelyzeti intézkedéseit a parlament időkorlát nélkül meghosszabbíthatja, a most tárgyalt törvénymódosítás azonban időkorlátot vezet be. A javaslat rögzíti, hogy november 1-jei hatállyal a kormány a veszélyhelyzet harminc napon túli meghosszabbítását az Országgyűléstől alkalmanként legfeljebb 180 napra kérheti – ismertette Nacsa Lőrinc, aki szerint ez a módosítás növeli jogbiztonságot és az Országgyűlés mozgásterét, valamint ellenőrző funkcióját.
Az ellenzéki képviselőknek címezve szavait Nacsa Lőrinc azt mondta, ha hiteles politikusok szeretnének lenni, akkor támogatják a javaslatot, mert korábban időkorlátot követeltek a veszélyhelyzet meghosszabbításakor.
A KDNP-s képviselő hosszan értékelte az orosz–ukrán háború miatt kialakult helyzetet. Rögzítette, hogy a Fidesz–KDNP álláspontja a háború első napja óta változatlan: legyen béke Ukrajnában. Szólt arról is, hogy Európában energiaválság van, amelynek legfőbb okozói az elhibázott brüsszeli szankciók, azok ugyanis jobban ártanak Európának, mint Oroszországnak. A szankciók újragondolását sürgetve azt mondta, azok nem hozták közelebb a háború végét, sőt messzebb tolták azt.
„Nem tartották be a brüsszeli bürokraták azt, amit ígértek” – fogalmazott, megjegyezve azt, mindezek ellenére a baloldal továbbra is támogatja a szankciókat. Emlékeztetett arra, hogy Európában először a magyar emberek mondhatják majd el a véleményüket a nemzeti konzultáción a brüsszeli szankciókról.
Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára közölte, a kormány támogatja a javaslatot.
Illés Boglárka (Fidesz) elmondta, 222 napja tart az orosz–ukrán háború, a kormánypártok pedig azért dolgoznak, hogy megőrizzék a magyar családok biztonságát. Úgy látta, az európai vezetők a béke helyett a szankciós politikát üdvözlik, a megoldások helyett a lemondásokat javasolják, a tárgyalások helyett pedig a kioktatást veszik újra napirendre. „A szankciós politika velünk, az energiaárak ellenünk” – fogalmazott békét sürgetve.
Illés Boglárka, a Fidesz hozzászólója szerint ilyen vészterhes időkben a kellő időben meghozott, előrelátó döntések „aranyárban mérhető gázt” érnek.
A 180 napos időkorlát bevezetése pedig lehetőséget biztosít a pillanatnyi helyzet újbóli felmérésére, megfontolására – magyarázta, jelezve, frakciója támogatja a javaslatot.
Kálmán Olga (DK) azt hangoztatta, hogy a kormánypártok el akarják lopni az egész országot, és csak arra kell nekik a veszélyhelyzet, hogy korlátlan hatalmuk legyen, hogy tovább tudják hizlalni az oligarchákat. Szerinte a kormány még a koronavírus-járvány alatt is – a veszélyhelyzetet kihasználva – szórta a pénzt, például Mészáros Lőrinc szállodáira, a budai Várban lévő „Orbán-rezidencia csinosítgatására” és a propagandára.
Kálmán Olga úgy fogalmazott: a mostani veszélyhelyzet arra kell a kormánynak, hogy megpróbálja leplezni a hibás gazdaságpolitikáját, és kell az uniós pénz is. A kormány abban bízik, ha végre megszerzi az uniós forrásokat, újra lesz miből lopni – mondta.
A DK-s képviselő a javaslatot egy újabb lépésnek nevezte a teljhatalom felé.
Egy felelős kormány nem azzal foglalkozik, miként biztosítsa be a hatalmát, hanem azzal, hogy érdemben segítse a magyar embereket. Magyarország bízhat benne, hogy Dobrev Klára (DK) árnyékkormánya ezzel a céllal jött létre – hangoztatta Kálmán Olga.
Simicskó István (KDNP) hangsúlyozta: nem várt veszélyek, kihívások, sőt már háborúk is jellemzik korunkat, amelyben a biztonság alapvető emberi szükséglet. A biztonságért és a békéért mindent meg kell tenni – mondta, jelezve, hogy a kormánypártok a béke pártján állnak. A törvénymódosító javaslatról szólva kiemelte: megfelelő jogállami válaszlépéseket kell adni az újból és újból megjelenő válságok kezelésére, és demokratikus jogállami válaszokat adni csak jogszabályokkal lehet.
Korábban az ellenzék is időkorlátot kért a veszélyhelyzetre, és a módosítás értelmében ez megvalósul – hívta fel a figyelmet Simicskó István.
Simicskó István közölte, a törvényjavaslat nemzetközi viszonylatban is megállja a helyét, ezért annak támogatását kéri.
Harangozó Tamás (MSZP) szerint bár végre időbeli korláthoz köti a kormány a veszélyhelyzet kihirdetését, a féléves határidőt követően bármeddig meg lehet hosszabbítani azt, így évekig fenn tudják tartani. Márpedig senkinek semmilyen okból nem lehet korlátlan hatalmat adni - mondta.
Harangozó Tamás rövidítené a határidőt, az MSZP módosító javaslatot nyújt be, hogy egyszeri 90 napra lehessen csak megadni a felhatalmazást.
Szabó Szabolcs (Momentum) úgy fogalmazott, hogy a korlátlanság a nemzetközi gyakorlatban nem jellemző, és 180 napos limithez köti a veszélyhelyzet kihirdetését. Ezt a Momentum tudja támogatni, bár jobban örülnének egy 90 napos korlátnak, amely javaslatuk szerint a szocialistákkal szemben háromhavonta újra meghosszabbítható lenne - mondta.
Annak érdekében is módosító javaslatot nyújtanak be, hogy legyen alkotmányos kontroll a veszélyhelyzet idején hozott kormányrendeletekre. Ha egy országgyűlési képviselő vagy képviselők csoportja úgy érzi, hogy egy kormányrendelet túlterjeszkedik és a kormány visszaél a veszélyhelyzet adta joggal, akkor fordulhasson az Alkotmánybírósághoz, amelynek három nap döntési ideje lenne - mondta Szabó Szabolcs.
Lukács László György (Jobbik) szerint a most tárgyalt törvényjavaslat "újabb bizonyítéka annak, hogy Orbán Viktor veszélyhelyzetből veszélyhelyzetbe kormányozza az országot", holott e módosítás nélkül is biztosítani lehet az ország területi integritását, energiabiztonságát. Arról beszélt: békére, ehhez pedig az oroszok meggyőzésére, kényszerítésére, az ellenük bevezetett szankciókra van szükség.
A rendkívüli jogrenddel kapcsolatos álláspontjukat ismertetve életszerűnek nevezte, hogy a javasolt intervallum fele, kilencven nap legyen a veszélyhelyzet időkorlátja, majd azon kifogásukat említette meg, hogy korábban rendre elmaradt az érdemi beszámolás a miniszterelnök és egyes miniszterei részéről az egyes ciklusok lejártakor.
Novák Előd (Mi Hazánk) szerint a javaslattal az aránytalan jogkorlátozásokat akarja palástolni a kormányzat. Azt közölte, elfogadhatatlan számukra, hogy bárhány alkalommal ismételhető legyen a 180 napos "jogfosztás", ami ráadásul az államcsőd szélére sodródott országban alapvető intézmények bezárását jelenti. Szerinte a koronavírus után "új apropót keresnek, hogy rendkívüli jogrendben korlátozzák az embereket".
A magyar kormány ne provokálja tovább az oroszokat például Ukrajna feltétel nélküli EU-csatlakozásának támogatásával vagy akár a NATO bővítésével és háborús veszélyhelyzet fenntartásával, katonai készülődéssel sem - szólított fel Novák Előd. A politikus szerint szemfényvesztés, amit a kormányzat művel; miközben látszólag a békét tűzi zászlajára, a magyar hadsereg parancsnoka nyáron látogatást tett a szomszédos országban, és közvetett úton átengednek fegyvert Ukrajnába.
Az egyetlen képviselői hozzászólást Dunai Mónika (Fidesz) tette, aki arról beszélt: a baloldal egészen máshogyan látja a valóságot, mint a kormányoldal, ezért "mindig nagy figyelemmel és türelemmel kell irántuk viseltetni". Önök dollárkötegeket, szankciókat, az emberek szemének kilövetését és megnyomorítását látják a szemük előtt, mi viszont a békét szeretnénk elérni - mondta, megnyugtatónak nevezve, hogy a magyar emberek negyedjére is bebizonyították, hogy nem úgy látják a valóságot, mint a "dollárbaloldal" képviselői. Összefoglalóan arról beszélt: indokolt és támogatható az előterjesztés és a benne foglalt 180 napos korlát a veszélyhelyzet meghosszabbítására
Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára - egyetértett az előtte szólóval abban, hogy a javaslatról, így az abban szereplő 180 napos, korábban az ellenzék által követelt időkorlátról kellene vitatkozni. Hangsúlyozta: idegen csapatok nem állomásoznak Magyarországon, hanem szövetségeseikkel közös kiképzésen és gyakorlaton vesznek részt a magyar katonák, magyar fegyver nem megy át a magyar-ukrán határon, a honvédség parancsnoka pedig nem titokban, de nem előre bejelentett módon járt Ukrajnában.
Az ülésen elnöklő Dúró Dóra (Mi Hazánk) az általános vitát lezárta.
A parlamenti ülés a Közös ügyünk az állatvédelem Alapítvány létrehozásának ügyével folytatódott, amiről az előterjesztő Varga Judit igazságügyi miniszter elmondta: a felelős állattartásra nevelést és a civil állatvédelmi szervezeteket is segítő alapítvány létrehozásának jogi kereteit teremti meg a tárgyalt javaslat.
Varga Judit felidézte az eddig elvégzett munkákat is az állatvédelem érdekében: konzultációt indítottak az állatvédelemről, amelyet több mint 260 ezren töltöttek ki. Megszületett Európa egyik legszigorúbb állatvédelmi törvénye, amely a többi között kibővítette az állatkínzás minősített eseteinek körét.
A vitát követően az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzésével összefüggő egyes, vagyonnyilatkozattal kapcsolatos törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájával folytatta munkáját az Országgyűlés plénuma.
Répássy Róbert, az igazságügyi tárca parlamenti államtitkára előterjesztőként felszólalva elmondta: két hete zárult le egy több hónapos, nehéz, de konstruktív és előremutató egyeztetési folyamat az Európai Bizottsággal, amelynek végén az EB megállapította, hogy a magyar kormány által tett javaslatok megfelelően orvosolják azon aggályaikat, amelyek miatt kondicionális eljárás indult. Hangsúlyozta: vállalásaink teljesítése esetén még az év vége előtt lezárulhat a feltételességi eljárás, így Magyarország forrásvesztés nélkül léphet át a 2023-as évbe. Az államtitkár megjegyezte, a kormány már augusztus végén nekilátott a javaslatok megvalósításának, ebbe a sorba illeszkedik az előterjesztés is.
