Belföld

A bajok legfőbb okozói az energiaszankciók

A parlament napirend előtti vitája során kedden Dömötör Csaba államtitkár emlékeztetett, hogy a háborút nem mi okoztuk, de a következményeit mi viseljük, Brüsszelnek felül kell vizsgálnia a politikáját

A parlament őszi ülésszakának harmadik napja a napirend előtti felszólalásokkal kezdődött, amelyben a rezsitámogatásról, az oktatás helyzetéről, a pedagógusok béremeléséről, a Vodafone felvásárlásáról és a szankciókról is vitatkoztak a képviselők.

A bajok legfőbb okozói az energiaszankciók
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára (k) az Országgyűlés keddi ülésén, napirend előtt
Fotó: MH/Török Péter

A napirend előtti felszólalásában a momentumos Lőcsei Lajos a kormány által bevezetett árstopokat és a rezsicsökkentést kritizálta a parlamentben, mert a baloldali politikus szerint a választások után rezsit emelt a kormány, rázúdítják az emberekre a magasabb gáz-, villany- és élelmiszerárakat. Úgy látja, hogy az árstopos tűzifáról Budapesten döntöttek, vidéken, ahol szükség van erre a tüzelőanyagra, túl sokat kell várni rá, egy összegben kell kifizetni, és a vásárlóknak maguknak kell fuvarozniuk. Lőcsei Lajos a tavalyi vadászati kiállítást, a koronavírus-járvány idején beszerzett lélegeztetőgépeket, a határon túli magyar foci támogatását és a nemzeti konzultációt teljesen feleslegesnek nevezte, és az ezekre költött pénzekből a magyarországi családokat támogathatta volna a kormány a nyílászárócserék, a házak szigetelése érdekében.  

A Momentum képviselője szerint pártja rezsimentő csomagját kellene elfogadni. Külön hangsúlyozta saját ötletét, amely alapján dupla mennyiségű rezsicsökkentett áramot lehetne biztosítani azoknak, akiknél nincs bevezetve gáz. 

A Miniszterelnök Kabinetiroda államtitkára, Dömötör Csaba cáfolta, hogy a kormány nem tett semmit. Emlékeztetett arra, hogy az élelmiszerek áfacsökkentését a baloldal nem támogatta. Kiemelte:  jelenleg is érvényben van a benzinárstop és a kamatstop is, amelyekről szintén a kormány döntött. Dömötör Csaba fontos döntésnek nevezte, hogy a mostani válságos időszakban is fenntartják a családtámogatási rendszert, és továbbra is  elérhető az otthonfelújítási program, ami energetikai fejlesztésekre is használható. 

„A baloldal nem támogatta ezeket az intézkedéseket, a miniszterelnök-jelöltjük sem, és az árnyékkormány illetékes tagjai sem” – fogalmazott az államtitkár, éppen ezért először a saját szövetségeseit kellene meggyőznie Lőcsei Lajosnak. 

Az államtitkár hangsúlyozta, minden európai ország nagy gazdasági problémákkal néz szembe, ennek egyik oka, hogy Brüsszel rossz válaszokat adott a háborúra, és nem a békére törekszik. Olyan döntéseket hoznak, amik nekünk fájnak a legjobban. A bajok legfőbb okozói az energiaszankciók. 

„A szankciók nem ott működnek, ahol kellene. A háborút nem mi okoztuk, de a következményeit mi viseljük, Brüsszelnek felül kell vizsgálnia a politikáját” – ismételte meg a kormány által többször leszögezett álláspontot Dömötör Csaba. 

„Nem azért erősödtünk tizenkét évig, és nem emiatt dolgoztak keményen a magyarok, hogy most rossz döntésekkel ennek eredményeit semmisé tegyük” – szögezte le az államtitkár.

Vita a pedagógusok béremeléséről

A délelőtti felszólalások során Csárdi Antal, az LMP országgyűlési képviselője kijelentette: a kormánypárti képviselők „megszegték a parlamenti esküjüket”, és „teljes lelki nyugalommal rombolják le” a jövő tartóoszlopait, az oktatást. Az LMP-s politikus arról is beszélt: a kormány „hazudott” arról, hogy nincs fedezet a pedagógusok béremelésére, hiszen jutott sportújság és mobilcég vásárlására (a Nemzeti Sportra és a Vodafone-ra) utalt. 

Rétvári Bence miniszterhelyettes, államtitkár válaszában elmondta: a béremeléssel mindenki egyetért, vannak kormányok, amelyeknek sikerült növelni a béreket, és vannak olyanok, amelyek csökkentették. A miniszterhelyettes kiemelte: a jobboldali kormány 2013-ban, és az azt követő években 50 százalékkal emelte a pedagógusok bérét. Ezzel szemben a baloldal mindig azt mondta, hogy „beljebb kell venni a szíjon”, a válságot úgy akarták kezelni, hogy a pedagógusok rosszabbul éljenek, 15 ezer pedagógust tettek utcára.

A miniszterhelyettes hangsúlyozta: idén is, jövőre is, valamint az azt követő évben is 10 százalékkal emelik a pedagógusok bérét, szeretnének 60 százalékkal is emelni, ehhez kellenek az uniós források is, a baloldal ezt azonban nem támogatja Brüsszelben.

A miniszterhelyettes hozzátette: hazai és uniós forrásokból is szeretnének adni a pedagógusoknak, de a baloldal nem. Rétvári meggyőződése, hogy nemzeti konszenzus kellene az oktatás ügyében, vagyis a baloldal ne akadályozza, hogy az ország hozzájusson az uniós forrásokhoz.

A DK a Vodafone felvásárlását bírálta

A DK-s Dávid Ferenc a Vodafone felvásárlását kifogásolta, mondván, az arra fordított 715 milliárd forintot "értelmes dolgokra is fordíthatná a kormány", például a pedagógusok béremelésére. "Önök a megélhetési válság kellős közepén felelőtlenül szórják a százmilliárdokat" - jelentette ki, hozzátéve: ezt minden jogi eszközzel meg kell akadályozni. Sérelmezte, hogy az ügylet eredményeként az állam kettős minőségben vesz részt a szektor életében: a verseny egyik szereplője és a szabályozás meghatározója is lesz. A cég nettó adóssága 263 milliárd forint - mutatott rá válaszul azokra a kijelentésekre, hogy a társaság bevételéből lehet majd kiadásokat fedezni.

Dömötör Csaba államtitkár arra hívta fel a figyelmet, hogy az ellenzék hasonló kifogást emelt a gáztározók visszavásárlásakor is. Feljelentésnek nevezte ezt az eljárását, ahogy fogalmazott, azért jelentenék fel az országot, mert a kormány bővíti az állami vagyont egy olyan szektorban, ahol eddig csak külföldi tulajdonú társaságok voltak jelen.

"Ha magukon múlt volna, még a magyar ipar maradéka sem maradt volna hazai tulajdonban" - jelentette ki az államtitkár. A képviselőhöz fordulva sérelmezte, hogy Dávid Ferenc nem támogatta a minimálbér-emelést, elkótyavetyélt intézkedésnek nevezte a személyi jövedelemadó visszatérítését, a rendvédelmi szerveknél dolgozók fegyverpénzét, és az átlagjövedelemmel rendelkező családoknak már nem biztosítana kedvezményes energiatarifát.

A KDNP a szankciókat bírálta  

Földi László (KDNP) bírálta az elhibázott brüsszeli szankciós politikát, ami miatt a szlovák kormányfő már államcsődtől tart. Megjegyezte: az Európai Bizottság elnöke újabb szankciós csomagot jelentett be. Szólt a kőolajimport beszüntetéséről és arról, hogy már szenet sem vesznek Oroszországtól az európai országok. Szerinte a kőolajimportra kivetett szankcióval Brüsszel semmit sem ért el, Oroszország ugyanis Ázsiában talált magának másik piacot. Leszögezte: a szankciók Európának jobban fájnak, mint Oroszországnak, mégis Brüsszel újabb szankciók kidolgozásán töri a fejét. Azonnali béketárgyalásokat követelt. 

Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára bírálta a baloldal azon állítását, hogy nem a szankciók felelősek az inflációért, a magas energiaárakért. Szerinte a baloldal is tudja, hogy ez nem igaz. Ha eltörölnék az energetikai szankciókat és nem lebegtetnének újabbakat, azonnal megfeleződnének az árak - jelentette ki.

Hangsúlyozta azt is, hogy a kormánynak nem erkölcsi kötelessége olyan szankciókat támogatni, amelyek romba döntenék a magyar gazdaságot. Inkább meg kell védenie ezekkel szemben az embereket. Szólt a nemzeti konzultációról, mondván: a magyar kormányt érdekli az emberek véleménye. Európa energiaválságban szenved, a Gazprom közben rekordnyereséget ér el - mondta az államtitkár.

Januártól Veszprém lesz Európa kulturális fővárosa

Ovádi Péter (Fidesz) a kultúra fenntartó erejéről beszélt annak kapcsán, hogy januártól Veszprém és környéke lesz Európa kulturális fővárosa. Szólt arról, hogy a rendezvénysorozat több tízmilliárd forintnyi támogatást kapott. Sorolta a programokat, hozzátéve: nagy hangsúlyt fektetnek a közösségépítésre, de az infrastrukturális beruházásokra is. Szerinte mindez komoly lépés a térség komplex fejlesztésében is.

Navracsics Tibor területfejlesztésért és az uniós források felhasználásáért felelős miniszter azt válaszolta: január 21-én kezdődik a kulturális évad, ami nem csak a magyar kultúra napjának előestéje. A rendezvénysorozat kifejezi, hogy "a magyar kultúra számunkra magyar és európai, kijelöli a magyarság helyét Európában és Európa helyét a magyarság szívében". 

A programsorozat csaknem 200 ezer emberek nyújt mindennapi élményt, Veszprém ugyanis arra is ügyelt, hogy térségként pályázzon, így több mint száz települést vont be a programsorozatba. Szerinte a térség bőven felveszi a versenyt számos sokkal ismertebb nyugat-európai régióval. De nem csupán "kitárulkozás Európa felé" a rendezvénysorozat. A kisközösségeket, a helyi rendezvényeket is támogatni fogják - hívta fel a figyelmet Navracsics Tibor, szavait azzal zárva: a kultúra munkahelyteremtő, a gazdasági életet beindító dolog is lehet, így erre is kísérletet tesznek.

Kapcsolódó írásaink