Belföld

A partnerséget hangsúlyozta a szerb elnök és az osztrák kancellár Budapesten

Magyarország, Ausztria és Szerbia partnerségét hangsúlyozta az illegális migráció elleni fellépésben a szerb államfő és az osztrák kancellár hétfőn Budapesten.

A partnerséget hangsúlyozta a szerb elnök és az osztrák kancellár Budapesten
Aleksandar Vucic szerb államfő, Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Karl Nehammer osztrák kancellár a magyar–osztrák–szerb plenáris megbeszélés utáni sajtótájékoztatón a Várkert Bazárban
Fotó: MH/Hegedűs Róbert

Karl Nehammer osztrák kancellár a magyar–osztrák–szerb csúcstalálkozót követő sajtótájékoztatón elmondta, Ausztriának meghatározó biztonsági kérdés az illegális migráció elleni fellépés, amelyben hosszú ideje együttműködik az osztrák, a szerb és a magyar rendőrség, a találkozó eredményeként pedig tovább bővítik a rendőri szervek közötti együttműködést.

Annak ellenére, hogy Ausztria nem rendelkezik külső uniós határral, már csaknem 70 ezer menedékkérelmet fogadtak be Indiából, Pakisztánból, Bangladesből és Afganisztánból érkezett emberektől, emellett az ország védelmet nyújt 80 ezer Ukrajnából érkezett menekültnek – közölte a kancellár.

Kifejtette: az együttműködést arra használják fel, hogy a Szerb Köztársaságot segítsék az illegális migránsok közvetlen visszajuttatásában, amihez szaktudást és technikai segítséget is adnak. Figyelnek arra is, hogy az észak-macedóniai–szerb határon csökkenjen a migrációs nyomás.

Beszélt arról, hogy Ausztriában tapasztalják a Szerbián és Magyarországon keresztül illegálisan érkező menedékkérők számának emelkedését, ugyanakkor a találkozó nagy eredményének nevezte Aleksander Vucic ígéretét arra, hogy a szerb vízumszabályokat az uniós szabályokhoz igazítják, ami csökkenti a migrációs nyomást.

Karl Nehammer megjegyezte: sok kihívással, köztük inflációval, az energiaárak emelkedésével kell szembenézni. A nehézségek oka a magas gázár, aminek kezelésére az EU részéről közös megoldásra van szükség. Ausztria érdekelt abban, hogy a nyugat-balkáni államok minél közelebb kerüljenek az unióhoz, mert osztrák szempontból Szerbia és a Nyugat-Balkán stratégiai partner – hangoztatta.

A kancellár szerint Ausztria és Magyarország azt a jelzést küldi Brüsszelbe, hogy a két ország a jó szomszédság alapján és a két ország évszázados, közös történelme után a nehéz időkben is kiáll egymás mellett.

Valós védelemre van szükség a EU külső határain, ahol gyors uniós eljárásokat kell lefolytatni a migránsokkal szemben, és visszajuttatni őket a küldő országokba. Az Európai Bizottság feladata, hogy visszajuttatási egyezményeket kössön azokkal az országokkal, ahonnan az emberek jönnek – szögezte le.

„A másik üzenet, hogy sürgősen el kell gondolkozni azon, hogyan kell megváltoznia az európai menekültügyi rendszernek, az ugyanis megbukott” – jelentette ki Karl Nehammer.

Aleksandar Vucic szerb államfő arról beszélt, Szerbiában egyre nagyobb problémát jelent az illegális migránsok növekvő létszáma, valamint Oroszországból és Ukrajnából is már mintegy 17 ezren érkeztek menekültként az országba.

Emlékeztetett, az Európai Unió január 1-jétől életbe lépő új vízumpolitikája miatt nehezebb lesz Szerbiából a nyugati országokba utazni, ennek kezelésére Magyarország, Ausztria és Szerbia közös akciótervet dolgoz ki a három ország rendészeti erői számára

„Belgrádban az emberek nem is tudják, milyen komoly problémákkal szembesül a határőrségünk, de a magyarkanizsaiak és az északi határ mellett élő emberek nagyon is érzik ezt, ezért igyekszünk ezzel a közös összefogással, közös munkával segíteni mindhárom ország illetékes rendészeti erőinek” – jelentette ki Aleksandar Vucic, megjegyezve, néhány nap múlva Belgrádban dolgozzák ki a megállapodás részleteit és végrehajtásának lehetőségeit.

A szerb államfő kitért arra, hogy a csúcstalálkozón több más, fontos – például az energetikát és a három ország pénzügyi helyzetét érintő – kérdésben is „jól szót értettek egymással”, a gáztartalékokkal kapcsolatban pedig arra figyelmeztetett: ha nem lesz elegendő az országok meglévő gázmennyisége, akkor mástól kell beszerezni az energiahordozót.

Ha élelmiszerhiány lép fel, azt is meg kell oldani valahogyan, ha erősödik a migráció, akkor „abban is tudunk egymásnak segíteni”, vagyis „egymás segítése a lényeg” – hangoztatta a szerb államfő.

Egy, a migrációval kapcsolatos újságírói kérdésre válaszolva Aleksandar Vucic hangsúlyozta, Szerbia nem szeretne „hotspot” lenni, „nem szeretnénk, ha nálunk parkolnának a migránsok”, ezért a nehéz sorsú emberekkel való szolidaritást és a nemzetközi jogot tiszteletben tartva igyekszik megőrizni az ország békéjét.

Szerbia 2015 óta szeretne konkrét álláspontot kapni az uniótól a migrációval kapcsolatban; igaz ugyan, hogy Brüsszelből nem bírálták az országot, de nem is kaptak ajánlatokat – mondta.

Aleksandar Vucic a sajtótájékoztatón arra kérte az uniós tagállamokat és az Európai Központi Bankot, hogy tegyenek meg mindent az euró megerősítéséért, mert meglátása szerint ez lehet az a következő „akna”, amire ráléphet Európa.

A dollár árfolyamával együtt emelkednek az olajárak, az euró gyengül az amerikai valutával szemben, ez pedig az Európai Unió perifériáján lévő országoknak is komoly problémát fog okozni – jelezte.

Az európai energiaválságra utalva úgy értékelt, a három ország állampolgárai nem szokták meg az ilyen súlyos válságokat. A Szerbia által az elmúlt tíz évben elért gazdasági fejlődés pedig tönkremehet hat hónap alatt, ez viszont „nem a mi hibánk lenne” – fűzte hozzá.

„Az a kérdés, mi lesz a cégekkel, ki fogja kifizetni annak az árát, ha vállalkozások maradnak gáz nélkül, és nem tudnak termelni, nem lesz vásárlóerő, és az emberek sem tudják kifizetni a számlákat?” – tette fel a kérdést a szerb államfő, hangsúlyozva, emiatt az államháztartás is óriási veszteségeket szenvedhet el.

A megoldás a lakosság támogatása lehet, de mivel nem tudni, meddig tart ez a nehéz helyzet, fontos a „segítő kezek nyújtása”, azaz Szerbia partnersége Magyarországgal és Ausztriával – rögzítette a szerb államfő.

Kapcsolódó írásaink