Belföld

Egy 17 éves ukrán tini találta fel a taposóaknákat érzékelő drónt

A háború árnyékában, bujkálás közben fejlesztette ki a taposóaknákat kereső drónt

2022 februárjában a 17 éves Igor Klimenko nyolcadmagával leköltözött egy pincébe, hogy túlélje az orosz bombázásokat. Miközben a robbanásokat és az elhúzó harci repülők hangjait hallgatták, a fiatal, mérnöknek készülő középiskolás úgy döntött, visszatér régi drónprojektjéhez – írja az Index.

Egy 17 éves ukrán tini találta fel a taposóaknákat érzékelő drónt
Képünk illusztráció
Fotó: MH/Papajcsik Péter

Klimenko még csak kilencéves volt, amikor kitört a krími konfliktus, ekkor kezdte tervezgetni a fel nem robbant taposóaknákat érzékelő drón terveit. 

A gyilkos aknák

2020-ban aknák vagy más háborús robbanóanyag-maradványok 7073 embert öltek vagy sebesítettek meg, az összes áldozat 80 százaléka pedig civil volt. Az aknamentesítési gyakorlatok lassúak és veszélyesek: minden 5000. sikeresen eltávolított taposóakna után egy aknamentesítő meghal, kettő megsebesül.

2022-ben Igor visszatért nyolc évvel korábbi ötletéhez, mert segíteni szeretett volna háborúban álló hazájának. Miközben befejezte a középiskolai évet és bujkált a támadások elől, tudósokkal és programozókkal dolgozott a Quadcopter Aknadetektorának tökéletesítésén. A múlt héten a New York-i Clinton Global Initiative rendezvényén Klimenko elnyerte a Chegg.org Global Student Prize- t, ami 100 000 dollárral jár és annak ítélik, aki „hatással van a társadalomra, a tanulásra és társai életére”. Igor azt tervezi, hogy a nyeremény egy részét drónja továbbfejlesztésére fordítja.

Dan Rosensweig, a Chegg elnök-vezérigazgatója úgy nyilatkozott: Válság idején innovációra és ellenálló képességre van szükségünk, és Igor elkötelezettsége a globális taposóakna-problémával kapcsolatban valóban inspiráló.

A taposóaknákat két típusra osztják: a járműellenes aknák a harckocsikat és a páncélozott járműveket veszik célba, a gyalogsági aknák az embereket. A gyalogsági aknák tilalmáról szóló 1997-es szerződést több mint 150 ország írta alá, hogy betiltsák a katonákat és civileket válogatás nélkül gyilkoló eszközt.  A járműellenes aknák elleni nyilatkozatot nem mindenki támogatja, Ukrajna 1999-ben aláírta, de Oroszország és például az Egyesült Államok nem.

Human Rights Watch eddig legalább hétfajta gyalogsági aknát és hatféle járművédelmi aknát azonosított Ukrajnában, de gyalogságit csak az oroszok használnak. Az ukrán kormány jelentése szerint körülbelül az ország egyharmada lehet robbanóanyaggal szennyezett. Ezek felkutatására fémdetektorokat, állatokat és taposóakna-szondákat használtak.

Miért veszélyes a fémdetektor?

Demining Research Community kifejlesztett egy drónt, amely képekkel és a gépi tanulással próbálja lokalizálni az aknákat (92 százalékos pontossággal dolgozik), a Mine Kafon szervezet két drónból álló csapatot használ a taposóaknák felkutatására. Információit az aknakereső szoftver betanításához használják fel, amely megtalálja az aknákat a 3D-térképen.

Ukrajnában a leggyakrabban használt aknakereső a fémdetektor, ami veszélyes lehet az emberre nézve, mert ahogy Klimenko is mondja, vannak olyan taposóaknák, amik csak a föld rezgéseit figyelik, és egyből felrobbannak, ha valaki közeledik. 

Klimenko találmánya egy F5 PRO quadcoptert használ fémdetektorral együtt. Az aknakereső 20-30 percig képes repülni akár öt mérföld távolságra is. Mielőtt a drón megkezdi repülési útvonalát, rögzíti a GPS-koordinátákat, a felhasználó ezután beállítja annak a területnek a hosszát és szélességét, amelyet a drón átvizsgál. Felszállás után, amint a fémdetektor aknával találkozik, infravörös jelet küld egy fotótranzisztornak. A drónnak körülbelül két-három hétbe telik egy négyzetkilométernyi föld átvizsgálása és a taposóaknák koordinátáinak kiszámítása.

Igor Klimenko jelenleg a kanadai Albertai Egyetem számítástechnika és matematika hallgatója, és részmunkaidőben dolgozik azon, hogy gépépítő szakon szerezzen diplomát a Kijevi Politechnikai Intézetben. Folyamatosan fejleszti aknakereső drónját, kísérleteket folytat a bemeneti adatok, a fotótranzisztor és a detektor közötti távolságok változtatásával is – olvasható az Index cikkében.

Kapcsolódó írásaink