Feldolgozóipari kkv-k kaphatnak rezsitámogatást

Kutnyánszky Zsolt a zalai foglalkoztatási-gazdaságfejlesztési együttműködésekre elnyert, 3,9 milliárd forint keretösszegű projekt nyitórendezvényén beszélt arról, hogy a feldolgozóipari kkv-kat segítő program két elemből áll majd.

Az első elem a 2021. és a 2022. negyedik negyedéve közötti áram- és gázszámlák növekményének felét finanszírozza, a másik része pedig energiahatékonysági beruházásokat támogat. Az első komponens kerete 75 milliárd forint, egy-egy kkv 500 ezer euró értékig nyújthat be pályázatot – ismertette az államtitkár.

Jelezte, hogy nagyvállalatok számára ugyancsak terveznek hasonló programot, illetve arra is készülnek, hogy ha csökken a foglalkoztatottság, akkor újabb munkahelymentő akcióterv indul. Mindezek részletei azonban még kidolgozás alatt állnak.

Kutnyánszky Zsolt úgy fogalmazott: rendkívüli időket élünk, a szomszédban dúló háború, a magas infláció és az elhibázott uniós szankciók miatt Magyarország annak ellenére kihívás előtt áll, hogy a fundamentumai stabilak. A kőolaj és a földgáz ára „rakétaszerűen” emelkedett. A kormány azon dolgozik, hogy tompítsa a külső hatásokat, illetve meg tudja tartani az eddig elért eredményeket.

Kifejtette: 2015-höz képest 124 százalékkal nőtt Magyarország ipari termelése, miközben az Európai Unió átlaga 130 százalék.

Magyarországon 2010-ben 60 százalék volt a 20 és 64 év közötti korosztály foglalkoztatási rátája, ami mára 79,8 százalék, magasabb mint a 74 százalékos uniós átlag. A munkanélküliség a második negyedévben 3,2 százalékra mérséklődött, míg az uniós átlag hat százalék volt. A magyar foglalkoztatási adatok alapján 2010 óta több mint egymillió ember jutott munkához, az állásban lévők száma elérte a 4,7 milliót – részletezte.

Az államtitkár a zalai adatok között említette, hogy 2010-ben 58,1 százalék volt a foglalkoztatottak aránya – az országos 57 százalékkal szemben –, az idei második negyedévben pedig 73,4 százalék az országos 74,3 százalékhoz képest. Nyáron kisebb megtorpanást jelentett az adatok folyamatos javulásában, hogy Nagykanizsán bezárt egy nagy gyár.

Arról is beszélt, hogy a zalai munkanélküliségi adatok nagyjából mindig az országos átlag alatt voltak, 2010-ben 11,6 százalék, az idei második negyedévben pedig 3,1 százalék, egy tizedszázalékkal alatta marad az országos adatnak. Országos szinten mindössze 74 ezren dolgoznak közfoglalkoztatottként, Zalában 1600-an.

A megyében élők átlagkeresete mindig alacsonyabb volt az elsősorban a kiugró budapesti adatok miatt magasabb országos átlaghoz viszonyítva. A magyarországi 505 ezer forintos bruttó átlagkeresethez képest a zalaiak átlagosan 405 ezer forint jövedelemhez jutnak, ez az adat pedig a 14. helyet jelenti a megyék között.

Kutnyászky Zsolt kitért arra is, hogy a kormányzat több, munkaerőpiacot segítő intézkedést hozott, köztük van a nyári diákmunkaprogram, amelyben idén több mint 26 ezer fiatalt foglalkoztattak, ebből 576-ot Zalában, 81,4 millió forintos támogatással. Zalaegerszegen 180 férőhelyes munkásszálló kialakításához 360 milliós támogatást biztosítottak, a közfoglalkoztatásból a versenyszférába való átlépéshez pedig 518 zalai munkavállaló 85,2 millió forint hozzájárulást kapott.

EU-s forrásból zajlik a felnőttképzésekre és belső képzésekre kiírt program, amelynek 15 milliárdos, még elérhető keretéből Zalában 344 munkavállaló képzéséhez 48 milliós támogatást nyertek. A megyében az ukrán állampolgárok munkavállalását segítő intézkedéscsomagból 833 dolgozó után 352 millió forintot kaptak a nyertes vállalkozások – sorolta az államtitkár.

Végül arról is beszámolt, hogy a megyei foglalkoztatási-gazdaságfejlesztési együttműködésekre országosan 73 milliárd forint forrást biztosítanak, ebből Zalában 3,9 milliárdból valósul meg a hatéves program. Ennek a megyében négy célcsoportja van, így az 50 év felettiek, a rossz közlekedésű településeken élők vagy az inaktívak és az ingázást vállaló, magasan képzett álláskeresők számára nyílik támogatási lehetőség.