Belföld

Októberben folytatódik a volt szocialista Simon Gábor büntetőpere

A harmadik bírót „fogyasztja” Simon Gábor, az MSZP egykori elnökhelyettesének büntetőpere, amely adócsalás vádjával indult 2014-ben a Fővárosi Törvényszéken. A szocialista politikus vagyonnyilatkozataiban és adóbevallásaiban eltitkolta, hogy egy osztrák és egy svájci bankban 267 millió forintnak megfelelő dollárt és eurót tartott. A büntetőper október 11-én az igazságügyi könyvszakértő ismételt tanúkihallgatásával folytatódik – értesültünk a bíróság sajtó osztályától.

Októberben folytatódik a volt szocialista Simon Gábor büntetőpere
Simon Gábor, az MSZP egykori elnökhelyettese már egyedül van a vádlottak padján a hat éve indult büntetőperben
Fotó: MH

A 2014-es parlamenti választás előtt bukott ki az ügy, miszerint Simon Gábor, az MSZP elnökhelyettese 570 ezer eurót és 160 ezer dollárt nem tüntetett fel vagyonnyilatkozatában, ugyanakkor az említett pénzösszegekről külföldi bankokban sajátjaként nyilatkozott. A Központi Nyomozó Főügyészség 2016-ban emelt vádat költségvetési csalás, valamint felbujtóként elkövetett közokirat-hamisításért, illetve a nyolcrendbeli hamis magánokirat felhasználásáért. Simonnak egy vádlott-társa is volt, aki összehozta a bissau-guineai diplomata-útlevelekkel üzletelő Welsz Tamással. Welsz Simon édesanyja – Derdák – nevére, Gabriel Derdák néven állított ki hamisított bissau-guineai diplomata-útlevelet, amivel Simon vádlott-társa negyvenmillió forintos számlát nyitott a szocialista politikusnak egy budapesti pénzintézetben.

Simon Gábor a költségvetésnek okozott 128 millió forint kárt még a büntetőeljárás megkezdése előtt megtérítette, amely a büntetőeljárási törvény értelmében a büntetés akár korlátlan enyhítésére is lehetőséget adhat, ám a vádhatóság végrehajtható szabadságvesztés kiszabását kérte a politikusra. A hat éve tartó pert két körülmény húzta el, az egyik a most ismételten meghallgatásra váró igazságügyi könyvszakértő véleménye kapcsán megkezdődött huzavona, míg a másik a svájci banktitok minden körülmények között történő megvédése volt. 

Az igazságügyi szakértő a váddal egyezően azt állapította meg, hogy Simonnak az országgyűlési képviselői, illetve államtitkári fizetésén kívül Magyarországon semmilyen más jövedelme nem volt, így a külföldi bankokban tartott pénzeknek nem lehettek forrásai a magyarországi megtakarításai. Simon ugyanis azt állította, hogy a külföldi pénzbetétei korábbi magyarországi megtakarításaiból származnak. A szakértő szerint a külföldön parkoltatott teljes összeg tisztázatlan eredetű. A védelem szerint a költségvetési csalás csak abban az esetben lehetne bizonyítható, ha a vádhatóság pontosan meg tudná határozni, hogy mikor keletkeztek a külföldi bankszámlákon talált összegek. 

A politikus büntetőeljárását az futtatta átmenetileg zátonyra, hogy a pénz eredete nem volt tisztázott, a svájci bank pedig a nemzetközi jogsegélyegyezmény ellenére sem volt hajlandó feloldani a banktitok alól Simon Gábor számláját. 

Kapcsolódó írásaink