Csütörtöktől érkeznek az új állampapírok

Az elmúlt években a magyar államadósság-kezelés sikerének egyik kulcsa a lakossági szegmens szerepének a növelése volt – mondta portálunk megkeresésére Molnár Dániel, a Makronóm Intézet makrogazdasági szakértője.

Elmondása szerint kormányzati szempontból ez azért előnyös, mivel a lakossági befektetők stabilabb bázist jelentenek. Például az intézményi befektetőkkel szemben ők nem adják el válság idején azonnal értékpapírjaikat. Az állampapírok ezen felül pénzügyi edukációs funkciót is betöltenek, továbbá versenyre kényszerítik a bankszektort a megtakarításokért – magyarázta.

Mint kiderült, az utóbbi időszakban a kamatkörnyezet a jegybanki szigorítás nyomán drasztikusan emelkedett, ami miatt egyes korábban népszerű állampapír-konstrukciók, mint például a kvázi-fix kamatozású MÁP+, vesztettek vonzerejükből. Az államadósságkezelő viszont nem akar lemondani a lakossági szegmensen keresztüli finanszírozásról, ezért indították újra – átdolgozott formában – a gyorsan változó kamatkörnyezethez jobban alkalmazkodó Bónusz Magyar Állampapír forgalmazását.

Molnár Dániel kifejtette, hogy a konstrukció a gyakorlatban pontosan úgy működik, mint például a MÁP+, vagyis a lakossági befektető névértéken vásárolja meg, mondjuk az Államkincstárnál, majd az Államadósságkezelő minden kamatfordulókor kifizeti a felhalmozott kamatokat, lejáratkor pedig a névértéket.

Felhívta a figyelmet többek között arra is, hogy eltérést jelent, hogy a BMÁP-nál a kamatfizetés negyedéves gyakorisággal történik. Ez abból a szempontból kedvező, hogy a befektetőknek nem kell hosszú ideig várniuk, akár már az idei év vége előtt hozamot realizálhatnak megtakarításukon. A BMÁP kamata a három hónapos Diszkont Kincstárjegy (DKJ) aukciós hozamától és az arra rárakódó egy százalékpontos kamatprémiumtól függ. A DKJ piaci hozamára a jegybanki politika van kihatással. Emelkedő kamatkörnyezetben ez szintén a lakosság számára kedvez, mivel egy konstrukció megvásárlásával a befektetésük további teendők nélkül alkalmazkodik a piaci kamatok alakulásához.

Tehát ha tovább szigorítja a jegybank a monetáris kondíciókat az infláció elleni küzdelem jegyében, az náluk már rövidtávon magasabb hozamot eredményez a befektetéseik után. Viszont ha monetáris fordulat következik be, akkor a BMÁP hozama ugyanúgy leköveti majd az alapkamat csökkenését a DKJ hozamokon keresztül – tette hozzá a szakértő.

Mindazonáltal felhívta a figyelmet arra, hogy a jelenlegi magas inflációs környezetben a megtakarítások is folyamatosan veszítenek az értékükből, ezért fontos, hogy a lakosság számára is rendelkezésre álljanak olyan megtakarítási lehetőségek, amelyek az infláció feletti reálhozamot fizetnek. Erre szolgál a Prémium Magyar Állampapír, amelynek kamatozása az infláció függvényében kerül meghatározásra. Ennél az a probléma, hogy a konstrukció csak lassan követi le az infláció alakulását, az adott évi kamatérték a megelőző évi áremelkedés függvénye.

Ehhez képest a BMÁP gyorsabban reagál a kamatkörnyezetben bekövetkező változásokra, amely a jegybanki politikán keresztül szintén az infláció függvényében alakul. Így tehát az új konstrukció azok számára lehet vonzó, akik olyan rövid távú befektetést keresnek, amely automatikusan leköveti a piaci változásokat, és amely esetében nem kell hosszú időt várni a hozamrealizálásra – nyomatékosította.