Belföld

Orbán Viktor: Európa országai ma az olajért, a földgázért szankciós felárat fizetnek

Kezdetét vette a parlament őszi ülésszaka, amelynek keretében a parlament az Európai Bizottsággal való megállapodáshoz szükséges törvényjavaslatok vitáját fogja lefolytatni az Országházban.

Orbán Viktor: Európa országai ma az olajért, a földgázért szankciós felárat fizetnek
Orbán Viktor miniszterelnök
Fotó: MH/Purger Tamás

Kövér László házelnök megnyitotta az őszi ülésszak első ülését, a képviselők a munkát megemlékezéssel kezdték, hiszen az elmúlt időszakban hét, egykori parlamenti képviselő hunyt el.

Ezek között a képviselők között van Tarján Lászlóné (FKGP, EKgP), Jüttner Csaba (SZDSZ), Várhelyi András (FKGP, független), Zsupos Lajos (MDF), Szalay István (MSZP), Wittner Mária (Fidesz), valamint Fuzik János volt szlovák nemzetiségi szószóló. Az Országgyűlés néma csenddel adózik emléküknek.

A házelnök a megemlékezés után hivatalosan is bejelentette, hogy Jakab Péter a Jobbik frakciójából kilépett, innentől függetlenként folytatja képviselői munkáját. 

A napirend előtti felszólalások sorát Orbán Viktor miniszterelnök kezdi meg, aki Jelentés a két ülésszak közötti kormányzati döntésekről címmel kért szót az Országgyűlés előtt. 

A világ egyre nagyobb része válik a háború elszenvedőjévé

Orbán Viktor felszólalásában hangsúlyozta, az orosz–ukrán háború és következményei „súlyos, sokkszerű élmények”, amelyek „a világgazdaságot visszaeséssel, az európai gazdaságot pedig megroppanással fenyegetik”.

A miniszterelnök ennek kapcsán kiemelte: „A világ egyre nagyobb része válik a háború elszenvedőjévé. Ez a háború lokális háború lenne, a szankciók azonban globális problémává növesztették.”

A miniszterelnök szerint tavasszal még sokan néhány hetes, vagy hónapos háborúra számítottak, Azonban hiába segíti Ukrajnát fegyverrel és pénzzel az unió, Oroszország tartalékai végtelennek tűnnek – fogalmazott a miniszterelnök.

Orbán ennek kapcsán elmondta: „Arra kell tehát készülnünk, hogy ez a háború idén, de még jövőre is el fog tartani.”

Nekünk a szomszédunk Ukrajna 

A magyar állásponttal kapcsolatban a miniszterelnök úgy fogalmazott: „Ukrajna a szomszédunk, ezért is képviselünk más álláspontot. Mi azonnali fegyverszünetet és béketárgyalásokat követelünk” – fogalmazott a miniszterelnök, hiszen „Magyarország számára a biztonság a legfontosabb”.

A miniszterelnök kijelentette: ennek a biztonságnak a garantálása érdekében hozta létre a kormány a honvédelmi alapot is, hiszen „költenünk kell a hadsereg fejlesztésére, határaink védelmére, nemzetbiztonságunk megerősítésre” is azért, hogy „képesek legyünk a szuverenitásunk megvédésére”.

„A háború aggasztja az embereket, de a családokat ma leginkább a háború gazdasági következményei fenyegetik” – hangsúlyozta a miniszterelnök. Orbán szerint ezek közül is kiemelkedő veszély az elszálló infláció és az energiaválság. Ennek kapcsán Orbán kiemelte, nem egyedi, magyarországi jelenségről van szó, az árnövekedés az angolszász világban is jelen van, ám „Közép-Európa országait kiemelten érintik ezek a következmények”. 

Ezt a válságot a politika okozta

Az infláció kapcsán a miniszterelnök megjegyezte: „Láttam már jó néhány gazdasági válságot. Láttam az Antall-kormány alatt 35 százalékos inflációt, majd a Horn-kormány idején 28 feletti inflációt is. ”

„2008-ban aztán világszerte pénzügyi válság okozott fejfáját. Azokat a gyötrelmeket a bankrendszer, az eladósodás és a devizahitelek okozták. Egy cselekvőképességét vesztett, széteső kormány volt hatalmon” – fogalmazott a miniszterelnök. 

A miniszterelnök szerint azonban „most, 2022-ben a gazdasági bajok oka az orosz–ukrán háborúra adott válasz, a szankciók és azok hatásai.”

Az energiárak növekedéséért a miniszterelnök szerint a politika a felelős, mégpedig a brüsszeli szanciós politika. „Európa országai ma az olajért, a földgázért szankciós felárat fizetnek. Ez pedig kihat az élelmiszerárakra is. A műtrágyaárak fél év alatt háromszorosukra növekedtek” – hangsúlyozta Orbán.

A miniszterelnök elmondta, amikor ezeket a szankciókat Európára erőltették, „a brüsszeli bürokraták azt ígérték, ezek a szankciók Oroszországnak fognak fájni, nem Európának”. Nyugodtan kimondhatjuk, a szankciók miatt az európai emberek szegényebbek lettek, Oroszország pedig nem esett térdre” – jelentette ki a miniszterelnök.

Ennek kapcsán a miniszterelnök nyomatékosította: „Egész Európa választ vár Brüsszeltől, meddig csináljuk ezt”, hiszen a brüsszeli burokratáknak Orbán szerint meg kell érteniük, „nem lehet nemzetgazdaságok és emberek millióinak sorsával hazardírozni”. Orbán ehhez még hozzáfűzte: „Erre azt válaszolni, hogy küldjük el a számlát Moszkvának, egyértelmű nyegleség.”

Orbán ennek kapcsán elmondta: „Nem csoda, hogy a feldühödött emberek sorra váltják le Európa szankciópárti vezetőit.”

Ezek a szankciók az európai embereknek fájnak a legjobban 

A miniszterelnök felszólalásában nehezményezte, hogy „aggályainkat minden európai fórumon nyíltan képviseltük, még ha ezzel egyedül is maradtunk a végén”.

A miniszterelnök szerint ha Brüsszelben „kifogynak az érvekből, akkor az európai értékek megsértésével vádolják az adott országot, például minket is”.

A szankciók bevezetése kapcsán Orbán kijelentette: „Nem demokratikus módon történt, erről a brüsszeli bürokraták és az elitek döntöttek, azonban ennek az árat az európai emberek fizetik meg.”

Orbán szerint mielőtt hosszú távú része lenne a szankció az életünknek, előtte ki kell kérni az emberek véleményét. „Európában mi leszünk az elsők, akik nemzeti konzultáció keretében kikérjük az emberek véleményét” – mondta el a miniszterelnök, majd nyomatékosította: „Mindenki mondja el a véleményét, hiszen a szankciók minden család életét érinteni fogják.”

Az energiaellátás biztosított

A legfontosabb feladatnak Orbán az energiaellátás biztosítását, valamint a munkahelyek megvédését nevezte. A miniszterelnök ennek kapcsán jelentette az Országgyűlés számára: „Biztosítani tudjuk Magyarország energiaellátását.”

Ezekben az időkben a hazai földgázfelhasználást mindenképpen csökkentenünk kell – jelentette ki a miniszterelnök. A jelenleg 35 százalékos földgázfelhasználást 2023-ra 31 százalékra, 2025-re pedig 30 százalékra szorítaná vissza a kormány.

Az energiaellátás biztonsága érdekében Orbán kiemelte: „Növeltük a földgázkitermelést, elrendeltük a mátrai erőmű újraindítását, valamint Paks II. építése is elkezdődik.” Ez létkérdés a miniszterelnök szerint, hiszen „a hazai villamosenergia-felhasználás 36 százalékát jelenleg Paks I. fedezi.”

A miniszterelnök Paks I., illetve Paks II. kapcsán megkérte a baloldalt, „ne akadályozza Paks II. építését, és támogassa Paks I. üzemidejének meghosszabbítását, hiszen ennek is köszönhető, hogy a villamos energia a tényleges piaci ár fele Magyarországon.” A miniszterelnök hangsúlyozta, a kormány továbbra is védi a magyar családokat, hiszen „a rezsicsökkentésnek hála 1127 milliárd maradt a Magyar családoknál.”

Az ehhez szükséges források a miniszterelnök szerint rendelkezésre állnak, hála az extraprofitadónak. „A befolyt összeg elegendő az idei támogatásokra, és reménytelien tekinthetünk a jövő évre is” – fogalmazott Orbán.

A családok után a vállalkozások megsegítése a legfontosabb

A miniszterelnök elmondta: a családok után a vállalkozások megsegítése a legfontosabb, ezért is készült a kormány az energiaintenzív kis- és középvállakozások számára rezsitámogatással.

A miniszterelnök szerint ha sikerül az energiaválságból kilábalni, akkor ugyanazt a receptet kell követni, mint eddig: a munkaalapú gazdaság és a beruházások támogatása. „9400 milliárd forint állami beruházás zajlik, ezeket kivétel nélkül végigvisszük” – nyomatékosította a miniszterelnök, azonban ehhez hozzátette, „újabb beruházás nem lesz, mert jelen helyzetben nem tudjuk garantálni, hogy befejezzük őket”.

„Munkahelyteremtő beruházásokat kell támogatnunk, oda kell egy forintot tennünk, ahol hozzátesznek kettőt” – fogalmazott Orbán.

A kormány ne adja fel nemzetstratégiai céljait

Orbán a problémák ellenére mindazonáltal hangsúlyozta: „A kormány az elkövetkezendő két évben sem adja fel nemzetstratégiai céljait.”

„Ennek megfelelően a családtámogatási rendszer is marad, hiszen növekedett a születésszám, de nem sikerült átütő sikert elérni” – jelentette ki a miniszterelnök, illetve elmondta: ezen új családtámogatási rendszer intézkedései a decemberben várható, végleges 2023-as költségvetésben már benne lesznek.

Fontos cél a munkaalapú társadalom mellé egy kutatás- és fejlesztésalapú magyar gazdaságot is felállítani, amelynek kapcsán a miniszterelnök úgy fogalmazott: „Ennek motorjai az újjászervezett egyetemek, így ezt a munkát is folytatja a kormány.”

Magyarország egy fontos árnyalata a nemzetek közösségének

A miniszterelnök felszólalása végén kiemelte: „A Brüsszellel fennálló vitáink ellenére Magyarország továbbra is az Európai Unió tagjaként képzeli el jövőjét.”

„Európai nemzet vagyunk, éppen olyan fontos árnyalata vagyunk a nemzetek közösségének, mint bárki” – fogalmazott Orbán. A miniszterelnök egyúttal azonban hangsúlyozta: „Az unió csak akkor lesz erős és működőképes, ha minden árnyalatát megtartja és tiszteli, hiszen azok, akik elvitatják jogainkat, egyszínű, falanszter Európát képzelnek el.”

„Mi ragaszkodunk hagyományainkhoz, nemzeti sajátosságainkhoz és saját észjárásunkhoz, ha tetszik ez másoknak, ha nem” – zárta felszólalását a miniszterelnök.

Kapcsolódó írásaink