Belföld

Eddig csak az USA nyert a háborús válságon

Egyre súlyosabb recesszió felé tart az Európai Unió gazdasága

Orbán Viktornak igaza van: az uniós szankciókra adott orosz válasz mély válságba taszítja a tagállamokat. Romlanak az inflációs kilátások, a GDP növekedése egyre lassul, miközben gyárak zárnak be, számos társaság pedig a tengerentúlra helyezi át a termelését a kiszámíthatóbb környezet miatt. Az ukrán válságból egyelőre csak Washington profitált.

Elon Musk valószínűleg megbánta, hogy Németországba telepíti első európai gyárát – írja a Bloomberg, kiemelve: az orosz–ukrán háború miatt elképesztő mértékben drágulnak a szállítási és gyártási költségek Európában. Más források szerint több nagyvállalat azt fontolgatja, az Egyesült Államokba helyezi át a termelést, mert a tengerentúlon kiszámíthatóbb a jogi környezet, valamint stabilabbak az energiaárak.

Ugyanerről írt a közelmúltban a The Wall Street Journal. A gazdasági lap példaként a norvég Norsk Hydro AS a tulajdonában lévő Slovalco alumíniumgyárat említette, amely a kontinens egyik vezető autóalkatrészgyártója, most azonban bizonytalanná vált a jövője. „Valószínűleg ez a vége az európai fémgyártásnak” – nyilatkozta a lapnak Milan Veselý, a cég egyik menedzsere.

Az ArcelorMittal SA, a világ egyik legnagyobb acélgyártója pedig már be is jelentette: bezárnak egy nagyolvasztót Brémában és egy úgynevezett közvetlen redukciós üzemet Hamburgban.

Mindeközben a baloldali sajtó Orbán Viktort kritizálja, mondván a miniszterelnök nem mond igazat, amikor azt állítja: Európa lábon lőtte magát a szankciókkal.

„A szankciókhoz kötni az európai energiaválságot nem pontos értelmezése a helyzetnek. (...) A földgázra semmilyen szankció nem vonatkozik, annak lokális, kínálatoldali hiányát kizárólag az okozza, hogy az orosz fél különféle okokra hivatkozva korlátozza a szállítást” – bizonygatta a Telexnek Gyurcsik Attila, az Accorde Alapkezelő vezérigazgatója, korábbi vezető elemző.

Csakhogy az orosz gázszállítás korlátozása Moszkva logikus válasza az Északi áramlat 2 használatbavételi engedélyének megtagadására és az uniós szankciókra.

Azt is figyelembe kell venni, hogy Brüsszel szerint tavaly 5,4 százalékkal nőtt az EU GDP-je, az idei előrejelzést viszont már 2,7 százalékra, a 2023-ast pedig 1,5 százalékra rontották. Ami az inflációs kilátásokat illeti, a 2021-es 2,89 százalékról a pénzromlás mértéke idén legjobb esetben is 8,1 százalék körül alakul majd, és az előrejelzések szerint csak 2024-ben éri el a 2,3 százalékot. Vagyis elnyúló válságra kell berendezkedünk.

Kapcsolódó írásaink