Belföld
Erdő Péter: Hazánk ma is Mária országa
Hajlamosak vagyunk arra, hogy amit hittel elfogadtunk, annak ne legyen következménye az életünkben – mondta Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek szombaton Máriaremetén, a gyalogos Mindszenty-zarándoklat ünnepi szentmiséjén. A főpásztor kiemelte: az őszinte vallásos érzés elszárad, ha nem követik tettek, ha nem éljük át újra meg újra, hogy érdemes uralkodni magunkon, hogy érdemes másoknak örömet szerezni, hogy a fáradtan, de szeretettel végzett imádság olyan örömteli tapasztalat, ami szenvedélyévé válhat az embernek.
Szerinte a legjobb ifjúsági közösségekben is újra meg újra tapasztaljuk, hogy elszürkül a közösségi élet, és unalomba vagy intrikákba és veszekedésekbe fullad, ha csak beszélgetünk arról, hogy mi a jó, de ezt nem követi semmilyen közösségi cselekvés. „A leghitelesebb lelkiségi mozgalmak ünnepségein mindig sok beteget, mozgássérültet, rászorulót látunk, mert erre a kifelé fordulásra az élő hitnek elemi szüksége van” – hangsúlyozta.
A magvetőről szóló napi evangéliumról szólva kiemelte: nem kell magyarázni a tövisek közé esett mag sorsát, mert a hitet nagyon is elfojthatják a mindennapi gondok és a „csalóka gazdagság”. „A konzumizmus, a fogyasztói szemlélet, az az életmód, amikor szabadidejében az ember nemcsak azért megy el vásárolni, mert valamikor csak be kell szerezni a szükséges dolgokat, hanem azért, mert számára ez az egyetlen szórakozás – mindez képes elfojtani a hitet abban az emberben is, aki egyszer már tudatosan elfogadta. Mert az ilyen életmód, az ilyen életérzés sodródást jelent. És ez a sodródás nem engedi, hogy a felismert jót gyakoroljuk, hogy csendet teremtsünk magunk körül, és ráhallgassunk az Isten szavára. Mai zaklatott életünkben tehát semmivel sem könnyebb Isten igéjét jól hallgatni, mint Krisztus korában volt” – világított rá Erdő Péter.
A bíboros emlékeztetett arra is, hogy immár kilencedik alkalommal járták végig a gyalogos Mindszenty-zarándoklatot a résztvevők. Idén hetvenöt éve, szeptember 14-én ugyanis Isten tiszteletreméltó szolgája, Mindszenty bíboros mintegy százezer férfi részvételével vezetett zarándoklatot ugyanezen az úton, az 1947. augusztus 15-től 1948. december 8-ig tartó Boldogasszony éve keretében. „A zarándoklatoknak azt kellett érzékeltetniük, hogy hazánk ma is Mária országa és Szűz Mária nem vette le a kezét rólunk, hanem éppen az ő közbenjárásából meríthetünk erőt a felemelkedéshez” – mondta Erdő Péter.
Ezek a zarándoklatok nem valamiféle vallási turizmust jelentettek, hanem mély lelki tartalmat hordoztak – az pedig, hogy ma, hetvenöt év után még mindig szeretettel emlékezünk az akkori imádságos együttlétre, bizonyítja, hogy a kegyelem dolgozott a résztvevők, sőt gyermekeik és unokáik szívében, nemzedékről nemzedékre, emelte ki a bíboros. „Az igyekezet tehát nem volt hiába, bár a vetés nem akkor és nem úgy szökkent szárba, ahogy azt az emberi tervezők elgondolták” – hangsúlyozta.
Erdő Péter fölidézte: néhány napja múlt egy éve egy másik nagy körmenetnek, az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus záró körmenetének, amikor több százezer hívő kísérte az Oltáriszentséget a Parlamenttől a Hősök teréig. „Megrázó volt, hogy Krisztus rendezte maga köré a szívünket” – fogalmazott, hozzátéve: 83 nép képviselői vonultak együtt egységben és szeretetben.
Ha nem csak hallgatói vagyunk Krisztus tanításának, az egyház szavakba öntött hitének, hanem nap mint nap a követői is, akkor a vetés egyéni életünkben, családjainkban, közösségeinkben és népünk életében is bőséges termést hoz, húzta alá Erdő Péter. A bíboros hangsúlyozta: hivatása van minden embernek, hivatása van a családoknak és a közösségeknek, sőt hivatása lehet és van az egyes népeknek is. Ennek felismeréséhez és teljesítéséhez Krisztus adja meg a bizalmat, akinek küldetése nem ért véget a kereszthalállal, hanem feltámadása lett a kereszt igazi felmagasztalása.
A szentmisét követően Erdő Péter bíboros és az asszisztencia átvonult a kegytemplomba, ahol megáldotta a bazilika nemrégiben restaurált kegyképét.
A mintegy 12 kilométer hosszú úton Mohos Gábor segédpüspök vezette a zarándokokat Kocsis Fülöp görögkatolikus érsek-metropolitával. Elmélkedést mondott Cserháti Ferenc, a külföldi magyarok lelkipásztori ellátásával megbízott esztergom-budapesti segédpüspök; Beran Ferenc, a budapest-újlaki Sarlós Boldogasszony-templom plébánosa, valamint Török Csaba, az esztergomi Nagyboldogasszony- és Szent Adalbert-főszékesegyház plébániai kormányzója. A szentmisén koncelebrált még Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek, valamint Esterházy László protonotárius, kanonok, pápai káplán, a máriaremetei Kisboldogasszony-bazilika plébánosa és az egyházmegye számos papja is.
A zarándoklat városmajori indulása előtt Cserháti Ferenc megáldotta Mészáros Istvánnak, Mindszenty József első monográfusának frissen fölavatott emléktábláját is.
A nap folyamán Máriaremetén bábszínházzal várták a gyerekeket, örömkoncertet adott a Kodály Zoltán Kórusiskola vegyeskara és a Boanergész Együttes, valamint sor került egy beszélgetésre, amelyen Madocsai Bea, a Magyar Katolikus Rádió szerkesztő-riportere, Monostori László plébános és Kovács Gergely viceposztulátor a Mindszenty-bíboros nevéhez fűződő csodákról beszélgetett. A zarándokok részt vehettek imaórán és szentségimádáson, valamint Fodor Réka – Afréka – missziós orvos beszámolt egy csodálatos gyermekáldásról Afrikában, amikor a szülők Mindszenty bíboroshoz imádkoztak.
Nigériában több mint egy évvel ezelőtt Mindszenty-imacsoport alakult, melynek tagjai heti rendszerességgel a kórház kápolnájában Mindszenty bíboros boldoggá avatásáért imádkoznak ápolók, dolgozók, orvosok, hívek közösen, afrikaiként egy magyar szent életű főpap közbenjárását kérve egészségért, gyógyulásért, jobb életért, mert talán még nálunk jobban is hiszik a csodát.
Bemutatták az első hivatalos Mindszenty-kilenced szövegét is, a Novéna – Kilenc imanap Mindszenty bíborossal szövege a személyes, közösségi és lelkipásztori igényekhez alkalmazkodva teljes egészében vagy részleteiben, szemelvényezve is imádkozható. Végül a zarándokok imaszándékaikat is elhelyezhették a szabadtéri oltárnál.
