Belföld

A Szeviép-per vándorúton

Csaknem három év szünet után a Debreceni Törvényszéken folytatódik a csődbűntettel vádolt Szeviép-vezérek büntetőeljárása

A Kúria a Debreceni Törvényszéket jelölte ki a sajtóban Szeviép-ügyként elhíresült büntetőper másodfokú eljárásának lefolytatására. A szegedi cégóriás csődbűntettel vádolt három vezetőjét első fokon összesen tizenhat év fogház, illetve börtönbüntetésre ítélték, ám másodfokon a Szegedi Törvényszék bizonyítottság hiányban mindhárom vádlottat felmentette. Ez óriási botrányt kavart a bíróság világában is. Az ügy felderítetlensége miatt a harmadfok, a Pécsi Itélőtábla a felmentő végzést megsemmisítette. A per hosszú szünet urán másodfokon Debrecenben folytatódott az igazságügyi szakértő ismételt meghallgatásával.

A Szeviép-per vándorúton
Botka László polgármester két Szeviép-vezér társaságában avatta fel Szegeden az udvaribeszállító-cég új székházát
Fotó: MH

A Hajdú-Bét csődje mellett talán a Szeviép-ügy kapta a legnagyobb figyelmet a rendszerváltozást követően a magyar társadalomban. Ez a csőd ugyanis legkevesebb félezer kisvállalkozást lehetetlenített el, sokakat közülük maga alá temetett, megrázta Szegedet is. A Szeviép Szerkezet és Vízépítő Zrt. története alighanem az állatorvosi ló tipikus eseteként fog bevonulni a hazai gazdaság- és társadalomtörténetbe. A kis céget a szegedi árvíz indította el a kilencvenes évek végén a növekedési pályán. Az egyik tulajdonos a szegedi városházán azt mondta, ha még két hétig kitart az árvíz, veszek még egy Lamborghinit.

Nem sokkal később már Szeged világhíres kézilabdacsapatának névadó szponzora lett a Szeviép. A tulajdonosok és a politikusok is fürödtek a sport és a Szeviép sikereiben, a klub társadalmi elnöke a szocialista Ujhelyi István lett, az új Szeviép-székház szalagját pedig Botka László polgármester vágta át. Az MSZP–SZDSZ-kormányok, illetve a város együtt negyven milliárd forintnyi megrendelést adott az akkor már az országhatáron túl is terjeszkedő cégóriásnak.

Aztán derült égből jött a villámcsapás, 2010 áprilisában a Szeviép fizetésképtelenné vált, az év augusztusában már a felszámolását is elrendelték. A hitelezők és a magyar állam később, már a megindult büntetőper során bejelentette polgári jogi igényét, amelyet a bíróság egyéb törvényes útra utasított azzal, hogy fenntartotta a vádlottak vagyonának zár alá vételét. Az elsőfokú ítélet kihirdetésekor a bíró határozatának indoklásában kifejtette: a vádlottak igazgatósági tagként 2007-től rendszeresen nagy összegben nyújtottak kölcsönöket az észszerű gazdálkodás követelményeivel ellentétes módon a társaság tulajdonában álló leányvállalatoknak, magánszemélyeknek és sportszervezeteknek. A 2010-ben elrendelt felszámolásban az okozott kárból csupán 745 millió forint térült meg. A bejelentett hitelezői igények 6,5 milliárd forintra rúgtak.

Az egykor jól menő építőipari vállalkozásból a szocialisták sameszei eltűntették a pénzt, ezzel tönkretettek ötszáz szegedi és Szeged környéki kisvállalkozást, amelyeket az érzéketlen szocialisták helyett az Orbán-kormány kártalanított – így reagált közleményében a Fidesz szegedi szervezete az első fokú, a vádlottakat összesen tizenhat év börtönbüntetéssel sújtott ítéletének kihirdetése után. „Felszólítjuk Ujhelyi Istvánt és Botka Lászlót – írták –, hogy a nyilvánosság előtt számoljanak el a súlyos börtönbüntetésre ítéltekhez fűződő viszonyukról.” Különösen azért, mert a Szeviép dolgozott a Botka-vezette önkormányzat cégei­nek, Ujhelyi István pedig többször is nyilvánosan mutatkozott sporteseményeken Pistrui Lászlóval, az egyik elítélttel.

Arról a Biztonsági Üzem Kft.-ről van szó, amelynek ügyvezetője Ujhelyi István szocia­lista politikus sofőrje volt, 2007 után másfél éven keresztül, heti rendszerességgel milliós pénzösszegeket vett át, összesen 430 millió forintot, amelyeknek aztán nyoma veszett. A bírósági tárgyaláson kiderült, hogy a leányvállalat könyvelését a nyomozóhatóság le sem foglalta, így a kirendelt szakértő azt sem vizsgálhatta meg, hogy bekönyvelték-e ezeket a kölcsönöket. Hiába indítványozták a károsultak, hogy a bíróság szerezze be a könyvelést, az már soha nem került elő, lába kelt. (Amúgy a sofőrt, vagyis a társaság ügyvezetőjét Botka László egy városi cégnél helyezte el, ő lett a repülési üzletág vezetője – a szerk.)

A kirendelt szakértő, bizonyos Stefán József az Oktaéder Kft.-nél – a Szeviép Zrt. egyik résztulajdonosánál – volt könyvvizsgáló, emiatt a kizárását kezdeményezték. A bíróság azonban ezt nem akceptálta, arra hivatkozva, hogy Stefán nem tartotta magát elfogultnak. Az összeférhetetlenség non plus ultrája az, hogy az Oktaéder 16,84 százalékban tulajdonosa volt a Szeviépnek, amelynek vezetői a vádlottak padján ülnek, továbbá Stefán az Oktaédernél a per egyik vádlottjától kapta a fizetését.  Ilyen előzmények után derült fény arra, hogy Nové Ágnes, a felháborító ítéletet hozó bírói tanács tagjának cége a szegedi önkormányzattól nyolcszázmillió forint értékben kapott megrendelést, a bírói tanács elnöke, Kovalcsik Éva pedig Szeged belvárosában egy önkormányzati lakást vásárolhatott meg kedvezményesen 12,4 millió forintért. Még ezen is túltesz, hogy az egyik vádlott, P. László védője történetesen élettársa a Szegedi Törvényszék kollégiumvezető helyettesének, aki a Szeviép-per bíráit kijelölte. Vele szemben fegyelmi eljárás indult. Egy másik vádlott, O. József védője, Izsák Péter 2002-től 2006-ig, a szocialista kormány idején a szegedi önkormányzat százszázalékos tulajdonában álló ingatlan- és vagyonkezelő cég igazgatósági tagja volt. Senyei György Barna, az Országos Bírósági Hivatal elnöke az ügyben vizsgálatot rendelt el, amelyről a hivatal annyit közölt, hogy két bíróval szemben fegyelmi eljárást folytattak le.

Kapcsolódó írásaink