Belföld

Nem fognak hideg tantermekben fagyoskodni a gyerekek

Ha gond lesz a fűtéssel az iskolákban, két nap után jön a rendkívüli szünet

Megindult a tanév átrendezéséről való találgatás, mióta Gulyás Gergely miniszter belengette, hogy az őszi szünet rovására meghosszabbíthatják a téli vakációt. A cél a rezsicsökkentés, de a döntéshozóknak okosan kell sakkozniuk, hisz kérdés, tényleg spórolunk-e eleget, ha az iskolák helyett a családok otthonait kell felfűteni. Oktatási szakértők mondják el, van-e értelme megvariálni a szüneteket.

Nem fognak hideg tantermekben fagyoskodni a gyerekek
Sok függ majd a téli időjárástól, de hosszabb bezárásra egyelőre nem kell számítani
Fotó: MH/Purger Tamás

Észszerű lépésnek tartja Gulyás Gergely, hogy az oktatási intézmények a tanév rendjének módosításával spóroljanak a téli fűtésszámlán. A Miniszterelnökséget vezető miniszter a Magyar Hírlap kérdésére válaszolta ezt a legutóbbi kormányinfón, ahol arra voltunk kíváncsiak, szóba jöhet-e a téli szünet meghosszabbítása vagy az őszi szünet elhalasztása annak érdekében, hogy a leghidegebb, téli időszakban kevesebbszer kelljen felfűteni az intézményeket.

Azt egyelőre nem tudni, hogy központilag módosítanak-e a szünetek időpontján, vagy az igazgatók kezébe adják majd a döntést. A tárcavezető azt mondta, az oktatásért felelős minisztérium hoz majd intézkedéseket, a belügy pedig egyelőre vizsgálja a lehetőségeket.

Néhány intézmény a minisztérium előtt jár, a győrszentiváni – egyébként egyházi fenntartású – Szent Benedek Általános Iskola például azt találta ki, hogy néhány héten keresztül szombatonként is tanítanak, a ledolgozott napokkal pedig a téli szünetet egészítik ki, amely így december 19-től január 6-ig tart majd. A kijelölt szombatokon a gyerekeknek délig lesz tanítás.

Máshol a diákok szüleivel próbálnak együttműködni a pedagógusok: az óbudai Kőrösi Csoma Sándor Két Tanítási Nyelvű Gimnáziumban felmérték,

hajlandóak lennének-e a szülők némi hozzájárulást fizetni, hogy az iskolában télen is biztosítani tudják a megfelelő hőfokot.

A tanév rendjét egyébként minisztériumi rendelet szabályozza, de a szombati napok igénybevételéhez jogszabály-módosítás sem feltétlenül szükséges, mert

a köznevelési törvény megengedi a hatnapos tanítási heteket.

A szombati iskolába járás feltétele, hogy a tanulók részére mindenképp biztosítsanak legalább harminchat óra megszakítás nélküli heti pihenőidőt, és a ledolgozott szombatokat később lehetőleg adják ki szünetként.

Az átcsoportosítás ötlete a felsőoktatásban is felmerült. A Semmelweis Egyetem már közölte: tárgyalnak róla, hogy a tavaszi szünetet elhagyják, és az így nyert plusznapokkal decemberben meghosszabbítják a téli szünetet. Az ELTE bölcsészkarán pedig az őszi szünetről mondanak le azért, hogy karácsonykor tovább pihenhessenek, a vizsgaidőszakot pedig online tartják meg.

Elkezdődött az egyetemeken az oktatásmentes időszak (képünk illusztráció)
A felsőoktatásban ismét felmerült az online vizsgaidőszak ötlete, ezúttal spórolási céllal
Fotó: MH/Hegedüs Róbert

Bár az oktatási-nevelési intézmények nagy fogyasztók,

a kormány többször is egyértelművé tette, hogy óvodákat, iskolákat semmiképp sem szeretnének bezárni a rezsiárak emelkedése miatt, és központilag elrendelt távoktatásra sem készülnek.

Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke lapunk kérdésére elmondta: az egyhetes őszi szünet átcsoportosítása a gyakorlatban három, télre átvihető munkanapot jelentene, hiszen a hétvégi napok mellett további két nap – október 31. (hétfő) és november 1. (kedd) – már eleve munkaszüneti nap.

„A téli szünet eredetileg csütörtöki nappal kezdődne, de a diákok már hétfőtől otthon maradhatnának, ha az őszi pihenőből átteszünk három napot. Ezt logikus lépésnek tartanám, van benne ráció" – jelentette ki Horváth Péter.

Nagy kérdés ugyanakkor, hogy mikor kisebb az energiafelhasználás: ha kifűtik az intézményt a nagy létszámú, jól kihasznált iskolák esetében, vagy ha a szünet miatt mondjuk 700 háztartásban be kell fűteni, mert otthon maradnak a családok.

Ezt mérlegelni kell, mert nem biztos, hogy megéri. Persze sok olyan intézmény van, ahol rosszabb a termek kihasználtsága, vannak üres osztályok, helyiségek. Itt össze is lehet vonni a csoportokat, meg kell vizsgálni, hogy lehet a legnagyobb takarékosságot elérni. Egy biztos, bármilyen döntés is lesz a kormány részéről, fontos lenne, hogy az iskolák időben tudják meg, hogy mielőbb tájékoztatni tudják a szülőket, mert sok család tervezett már programot az őszi szünetre, illetve szabadságot vettek ki a szülők, hogy vigyázni tudjanak a gyerekeikre – fogalmazott lapunknak Horváth Péter.

A gyermekek számára az sem hasznos, ha későn kezdik az iskolai tanulást
Bárhogy dönt is a kormány, az iskoláknak egységes gyakorlatot érdemes követniük
Fotó: MH

„Kiszámítható és egységes megoldásra van szükség, nem lenne szerencsés, ha az iskolák egy részében szombatonként is tanítanának, máshol pedig eltörölnék az őszi szünetet, vagy épp maradnának a tanév eredeti beosztásánál. Az egységes gyakorlat nem csak a tanrendi követelmények teljesítése miatt fontos, de a fenntartók gazdasági stabilitásának is alapfeltétele" – ezt már Kozák András tanügyigazgatási jogi szakértő mondta lapunknak, aki szerint észszerű és takarékos megoldásokat kell találni az energiaválság leküzdésére, de lényeges érdek fűződik ahhoz, hogy a tanév a lehető legkisebb sérülést szenvedje, azaz minél kevesebb óra, foglalkozás, tanítási nap maradjon el.

„A vonatkozó rendelet szerint a 2022/23-as tanév 183 tanítási napból áll, ami ebből elmarad, azt pótolni kell. Rendkívüli szünet elrendelésére azonban – a veszélyhelyzetre való tekintettel – még jogszabály-módosítás nélkül is van lehetőség. Emlékezzünk csak a járvány idejére, amikor a miniszter egyedi határozatban rendelkezett például a szalagavatók vagy projektnapok eltörléséről" – magyarázta a szakértő, hozzátéve

a szombati napok bevonását kevésbé tartja jó ötletnek, mivel a gyerekek, főleg a kisebbek számára nagyon fárasztó a hatnapos tanítási hét, a téli spórolás érdekében szerinte inkább a nyári szünetből lehetne lefaragni néhány napot.

Kozák András felhívta a figyelmet arra is, felesleges attól félni, hogy a gyerekek hideg tantermekben fognak fagyoskodni egész télen, mert jogszabály rendelkezik a legalább húsz fokos minimum hőmérsékletről, valamint arról is, hogy

ha műszaki, működési feltételek tartós hiánya, (például fűtési gondok) miatt két egymást követő napon nem éri el a hőmérséklet a húsz fokot, akkor azonnal elrendelik a rendkívüli szünetet. Gyermekfelügyeletet és étkezést ilyenkor is kell biztosítani a diákoknak az érintett fenntartó valamelyik intézményében.

„Bár az új alaptantervben is hangsúlyos szerepet kap, a háborús veszélyhelyzet és az emiatt fenyegető energiaválság miatt most élesben kell megtapasztalnunk és megtanítanunk a gyerekeknek, miért fontos a takarékosság, az erőforrások védelme, a fenntarthatóság.

Vannak kérdések, de én országszerte azt tapasztalom, hogy az iskolákban nyugalom van, nem érzékelhető félelem. Sok függ majd a téli időjárástól, de egyelőre hosszabb bezárásra nem számítanak az iskolák"

– emelte ki a szakértő, aki rámutatott arra is, hogy az állam elég gázt tud biztosítani a köznevelési intézményeknek. Megfelelő mennyiségű energiatartalékai vannak az országnak, nem fenyeget nagy mértékű megszorítás, és a költségvetésben jelentős erőforrás biztosított az intézmények működtetésére. „A magam részéről optimista vagyok" – fűzte hozzá Kozák András.

Korábban megírtuk, a Belügyminisztérium már jóval a tanévkezdés előtt levelet küldött a tankerületeknek, amiben azt kérte, mérjék fel az iskolákban a gázról a fatüzelésre való átállás lehetőségét.

Mint ismert, a kormány július közepén hirdetett energia-vészhelyzetet, és döntött arról, hogy az átlagfogyasztás mértékéig továbbra is rezsicsökkentett áron kapják a fogyasztók az áramot és a gázt, de afölött magasabb díjakkal kell számolni.

Kapcsolódó írásaink