Belföld
Űrtechnológiával a magyar szántóföldeken
Gyuricza Csaba: Kizárólag az agrárképzés minőségére koncentrálunk
Az elmúlt évtizedben nem tartozott a felvételizők kedvencei közé, ám a 2020-as nagy átalakítás óta látványosan megélénkült az érdeklődés az agrárszakok iránt. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) életre hívása a hazai felsőoktatás egyik, ha nem a legjelentősebb intézményi reformja volt, ráadásul igen eredményes is: a gödöllői, budai, kaposvári, gyöngyösi és keszthelyi képzőhelyek modellváltással egybekötött integrációja rövid idő alatt
ötven hellyel röpítette feljebb a világranglistán a magyar agrároktatást.
– Tudásalapú, innovációra építő, versenyképes és sikeres agrárium megteremtése a cél, amelyhez meg kell újítanunk a szakemberek képzését – fogalmazott lapunknak Gyuricza Csaba, a MATE rektora, akit a tanévkezdés apropóján kérdeztünk arról, mit kínálnak a hallgatóknak. Felidézte, a példátlan átalakítás keretében campusokon átívelő szakokat, tanszékeket hoztak létre, megszüntetve a korábbi párhuzamosságokat.
– A mezőgazdaság jövőjét a precíziós gazdálkodás jelenti, az agráriumban ma már megjelenik az űrtechnológia is, éppen ezért elengedhetetlen az oktatásban a digitalizáció. Hallgatóinknak informatikai tudással is rendelkezniük kell, hiszen munkájuk során drónokat programoznak majd, és a legmodernebb high-tech gépekkel fognak dolgozni. Az elmúlt két tanévünk eredményei alapján joggal mondhatom, hogy sikeres volt az integráció, de nem dőlhetünk hátra. Folyamatos fejlesztésekre, fejlődésre, innovációra van szükség. Ennek érdekében rendszeresen felülvizsgáljuk és modernizáljuk a képzéseinket, új szakokat hozunk létre, felfrissítjük a tartalmakat. Az adattudományi képzésünk például a legújabb igényeket szolgálja ki, és egyre hangsúlyosabbá válik az ökológiai gazdálkodás is – magyarázta a rektor.
Elmondta azt is, hogy évente nagyjából kétezer agrár végzettségű fiatalra van szükség az országban, és ezt a létszámot néhány éven belül tudja is hozni a MATE, ennél több végzős kibocsátására ugyanakkor nem is törekszenek.
– Nem célunk a képzés tömegesítése és a hallgatói létszám folyamatos bővítése, ehelyett az oktatás színvonalára, minőségére koncentrálunk. Szeretnénk a közép-európai régió legerősebb, legjobb agrárintézményévé válni, amire minden esélyünk meg is van
– hangsúlyozta a rektor, hozzátéve: a MATE a külföldiek szemében is népszerű, jelenleg 102 országból több mint 2300 külföldi hallgatójuk van, akiknek a jelenléte nemcsak jelentős tandíjbevételt, hanem további piaci, gazdasági előnyöket, nemzetközi reputációt is hoz. Nem mellesleg a MATE öt külhoni helyszínen is jelen van: Vajdaságban, Felvidéken, Kárpátalján egy-egy, Székelyföldön két helyszínen folytatnak képzést.
A felvételi szabályok 2024-től életbe lépő változásai kapcsán Gyuricza Csaba leszögezte: jó döntésnek tartja, hogy az egyetemek szabadabb kezet, nagyobb mozgásteret kapnak a legalkalmasabb diákok kiválasztása során. A nyelvismeret ugyanakkor szerinte alapvető fontosságú, sem az egyetemnek, sem a társadalomnak nem érdeke, hogy nyelvtudás nélkül bocsássa útjára a diákjait.
