Belföld

Soha nem látott modernizálás zajlik a honvédségnél

Beérnek a magyar haderő fejlesztésére korábban hozott intézkedések. Az elmúlt hónapban sorra érkeztek Németországból az önjáró lövegek és harckocsik, 2020 óta a helikopterflotta is szépen gyarapodott, sőt a közelmúltban az is felvetődött, hogy a honvédség a legmodernebb török drónokkal gazdagodhat.

Soha nem látott modernizálás zajlik a honvédségnél
PZH-2000 önjáró löveg a tavalyi kecskeméti repülőnapon
Fotó: Purger Tamás/MH

Negyven éve nem látott modernizálásnak lehet szemtanúja az, aki nyomon követi a Magyar Honvédség arzenáljának bővülését. A korábbi helikopterbeszerzések után a múlt hónapban elkezdtek befutni hadseregünk új Panzerhaubitze 2000 (PZH-2000) tarackjai – s valójában semmi túlzás nincs abban, ha azt mondjuk, ezzel a világ egyik legjobb önjáró tüzérségi rendszeréhez jutunk hozzá.

Természetesen a haderő fejlesztése nem tegnap, hanem tizenkét esztendeje, a polgári kormány színre lépése után kezdődött. Igaz, 2010-től 2016-ig az energia – és ami legalább ennyire fontos: a pénz – arra ment el, hogy a kabinet a szocialista korszak gyatra nemzetpolitikája után gatyába rázza az országot és benne a honvédséget is. Ennek első lépése a 2002 óta elmaradt, több lépcsős és ma is tartó bérrendezés volt 2016-tól kezdve, majd ezt követte a Zrínyi 2026 program meghirdetése. (Egyébként a 2002-es „borítékvastagítást” is az Orbán Viktor irányította kabinet realizálta.)

Az elmúlt évek katonai konfliktusai, háborúi jelentős változásokat hoztak a modernizálási tervekkel kapcsolatosan. Így például a tárca mindenkori vezetői (Hende Csaba, Simicskó István, Benkő Tibor, majd Szalay-Bobrovniczky Kristóf) a Zrínyi program kapcsán már régen nem 2026-ról, hanem rendre 2030-ról, sőt, 2032–34-ről beszéltek és beszélnek, s ezeket a dátumokat sem valamiféle végcélnak, hanem csak egy lépcsőfoknak titulálják. Utóbbi abban is tetten érhető, hogy hazánk a vártnál korábban, azaz 2024–25 helyett már jövőre eléri a két százalékos GDP-arányos védelmi költségvetést. Külön öröm, hogy az ide szánt forrásoknak a számottevő része fejlesztésre megy majd el.

Fontos megjegyezni, nehezítette a polgári kormány dolgát, hogy egy teljesen lefegyverzett Magyar Honvédséget kellett újjáépítenie, hiszen a 2002 és 2010 között regnáló kabinetek komplett haderőnemeket küldtek – szó szerint – a kohóba és a bontógépek karmaiba.

A konkrétumokra kanyarodva idén január végén vette át a Magyar Honvédség az első Panzerhaubitze 2000-es önjáró tarack referenciapéldányát, a múlt hónapban pedig megkezdődött a legyártott eszközök leszállítása a tatai MH 25. Klapka György Lövészdandár 101. Tüzérosztályához. (A végleges mennyiség huszonnégy darab lesz.) Ugyanide érkeznek majd a Leopard 2A7+ tankok is, szám szerint negyvennégy darab.

Rendkívül fontos megjegyezni, a PzH-2000-kel hadseregünk egy elveszett képességet kap vissza. A szovjet gyártmányú 2Sz1 Gvozgyika és a 2Sz3 Akacija önjáró tarackok 2001-es, hadrendből történt kivonása óta ugyanis nem rendelkeztünk önjáró tüzérséggel. Olyannyira, hogy a 2000-es évek elejétől egészen mostanáig mindössze tizenkét darab, még a Szovjetunióban gyártott 152 milliméteres D-20-as vontatott tarack képviselte a szakágat. (Ennek durván a kétszerese volt raktárakban tárolva.)

A Leopard 2A7+ harckocsik és a bázisukra épített műszaki járművek az elavult T-72-ket váltják föl. Utóbbiakból tízen-pár darab volt a tatai alakulatnál, míg mozgósítás esetére letárolva nagyjából ennek a két-háromszorosával rendelkeztünk. Egyébként a régebbi kivitelű Leopard 2A-ból bérlemény gyanánt jelenleg tizenkét, oktatásra, valamint gyakorlásra használt példány található hazánkban.

A honvédség „kölcsön” Leopárdja, amellyel Tatán gyakorlatoznak a katonák
A honvédség „kölcsön” Leopardja, amellyel Tatán gyakorlatoznak a katonák
Fotó: MH

A tavalyi esztendő jelentős eseménye volt, hogy márciusban immár teljessé vált a Magyar Honvédség H–145M helikopterflottája, miután megérkezett a két hiányzó gép Szolnokra az Airbus Donauwörthben működő gyárának repülőteréről.

A honvédség új helikopterének bemutatója a budaörsi repülőnapon
A honvédség új helikopterének bemutatója a budaörsi repülőnapon
Fotó: Purger Tamás / MH

Szintén a honvédség erősítését szolgálják a török- és németországi kerekesharcjármű-beszerzések, illetve az ahhoz kapcsolódó nemzetgazdasági beruházások. Ugyanis mind a Gidránokat, mind a Lynxeket jó részt idehaza fogják gyártani.

A török gyártású Gidrán korunkban az egyik legjobb kerekes harceszköznek számít
A török gyártású Gidrán korunkban az egyik legjobb kerekes harceszköznek számít
Fotó: Purger Tamás / MH

S ha mindez – úgymond – nem lenne elég, a kormány a közeljövőben várhatóan szorosabbra fogja az együttműködését a Rheinmetall-lal, illetve hazánk érdeklődik a HIMARS, illetve az ehhez hasonló nagy hatótávolságú rakétarendszerek iránt is. A légierő további fejlesztései között szerepel, hogy 2023-tól 2025-ig érkeznek a H-225 típusú helikopterek, összesen tizenhat darab, amelyek a már meglévő eszközökkel együtt igen tekintélyes erőt képviselnek.

Hogy a légvédelem se maradjon ki a sorból, 2020-ban eldőlt, hogy korszerű, nyugati légvédelmi rakétarendszer váltja le a több mint negyvenéves Kubokat. A kiszemelt eszköz az amerikai–norvég fejlesztésű NASAMS, melynek első elemei 2023-ban érkeznek meg Magyarországra. A 21. századi színvonalat képviselő fegyverrendszer nagyobb területet, hatékonyabban tud majd védelmezni, mint szovjet elődje.

Kapcsolódó írásaink