Rétvári: A magyar kormány nem a multik oldalán áll

A vita azzal a kérdéssel indult: mi okozta a baloldal vereségét április 3-án? Rétvári Bence erre azt mondta, hogy a baloldali stratégia – különböző pártok egyesülése – csak a mindenáron győzni akarást tartotta szem előtt, valódi programmal nem rendelkezett.

Rétvári Bence vitapartnere, Márki-Zay Péter, a Mindenki Magyarországa Mozgalom elnöke, a baloldal bukott miniszterelnök-jelöltje hamar személyeskedésbe igyekezett fordítani a vitát. Szerinte a Fidesz–KDNP hazugságokkal nyerte ezt a választást, illetve azzal, hogy soha nem látott erőforrásokkal rendelkezett, beleértve a médiát is.

Rétvári Bence emlékeztetett: az internet korában, amikor bármit percek alatt ellenőrizni lehet, felelőtlenség azt állítani, hogy valaki hazugságokkal győzött.

Szóba került a migráció és az LMBTQ-lobbi tevékenységének kérdése. Márki-Zay azt mondta, ezek álproblémák, a kiírt népszavazáson pedig – amelyet ő aberrált szavazásnak nevezett – érvénytelenül szavazott.

Rétvári emlékeztetett arra, hogy a baloldal politikusai voltak azok, akik arra biztatták a szavazókat, hogy a szavazólapokra írjanak trágár dolgokat. Ezért ha szellemi mélypontnak nevezünk egy politikai közösséget, az nyilvánvalóan nem a kormánypárt.

Hosszas vita folyt a rezsicsökkentésről, illetve annak fenntarthatóságáról. Rétvári Bence igyekezett felhívni vitapartnere figyelmét arra, hogy háborús helyzetről van szó, ami kényszerítő erővel hat a magyar kormányra is, de a cél továbbra is az, hogy a hazai családokat megóvják az árak elszállásától.

Az uniós szankciós politikával kapcsolatban Márki-Zay Péter úgy fogalmazott, az USA és az unió vezetői egyaránt úgy látják, hogy a szankciók a legbékésebb eszköznek számítanak az agresszor megtörésére. Ez szemben áll – ahogy ő fogalmazott – Orbán Viktor a véleményével, amely szerint a szankciók nem jók. Rétvári Bence a szankciók káros gazdasági hatásaira hívta fel a figyelmet, abban pedig egyetértettek a vitázók, hogy Magyarország nyugati, tehát uniós és NATO kötődése megkérdőjelezhetetlen.

Márki-Zay Péter bizonyítani igyekezett, hogy a baloldal jobban vezette volna az országot, Rétvári Bence gazdasági adatokkal bizonyította a növekedést. Az adatok között a béremelések is szerepeltek, például a pedagógusbéreké. A hosszú csörtében Márki-Zay erősen belezavarodott, amikor bizonyítani igyekezett, hogy a Fidesz-kormány béreket csökkent.

Magyarországon milyen szinten vannak a szankciók hatásai – hangzott a moderátori kérdés, mire Márki-Zay bírálta az árbefagyasztást, ráadásul mindez fenntarthatatlan, tette hozzá. Azt is határozottan állította, hogy az energiaárak emelkedése nem háborús infláció következménye. Rétvári Bence kérdésére azonban nem válaszolt, akkor mi okozza?

A beszélgetés visszakanyarodott a rezsicsökkentéshez, ennek során Márki-Zay bírálni próbálta azt, de minden visszakérdezésnél kénytelenül beismerte: a rendszer valóban védi a középosztály alsó rétegében élőket attól, hogy nehezebb helyzetbe kerüljenek. Rétvári Bence idézte azokat a beszélgetéseket is, amelyeket országos utazásokon helyi rendőri vezetőktől hallott. Ezek szerint a bűnözés is jelentősen csökkent, mert bárki számára jobban megéri munkát vállalni, és abból megélni, mint a börtönt kockáztatni.

Még Márki-Zay Péter is elnevette magát, amikor a gazdagok közteherviseléséről szóló vitában szóba került Gyurcsány Ferenc neve. „Miért volt vele egy listán, miért kapitányozták egymást oda-vissza?” – hangzott a kérdés, amire az MMM elnöke nevetéssel válaszolt.

A közönség hangos nevetésébe fulladt az a szakasz is, amikor Rétvári Bence megkérdezte, milyen statisztikákra alapozva mondják azt a baloldali politikusok, hogy több mint egymillió magyar él külföldön? „Mondjon egy számot, elfogadom” – felelte Márki-Zay, majd hozzátette: „Legyen nyolcszázezer, kerekítési hiba”. Rétvári visszakérdezett: „Kétszázezer ember önnek kerekítési hiba?”. A közönség ezt is hangos nevetéssel jutalmazta, érdemi választ Márki-Zay Péter nem adnott.

A vita vége felé Rétvári Bence úgy összegzett: a Fidesz-kormányzás sikere valójában az, hogy a magyar kormány nem a multik oldalán áll, hanem a magyarok szempontjából értékelnek minden jelenséget.