Állatkínzók: börtönben a helyük

Állatszerető nemzet a magyar, hiszen minden második háztartásban jelen van valamilyen társállat, de a róluk való felelős gondoskodás terén azért van elmaradásunk Nyugat-Európához képest. A kormánynak kiemelt célja a felelős állattartásra való figyelemfelhívás, ezért is készül egy átfogó kormányzati stratégia az állatvédelmi tennivalókról – mondta el lapunknak adott interjújában Ovádi Péter országgyűlési képviselő, aki korábban miniszteri biztosként, május óta pedig már kormánybiztosként felel az állatvédelemért.

Szerinte nagyon fontos, hogy az állatvédelmi kérdések tisztázása már a legkisebbeknél elkezdődjön, vagyis óvodai, iskolai környezetben megtanítsák a gyerekeket a felelősségvállalásra. „Örömmel mondhatom, hogy számos kezdeményezés van, amelyek mellé a kormánynak már csak oda kell állnia és támogatnia őket. Ilyen például az Állatvédelem gyerekeknek program, amely változatos, kreatív tartalmak segítségével igyekszik megtanítani a kicsiknek az állatokkal való helyes bánásmódot. Vagy említhetném a Gazdijogsi.hu programot. Ez lényegében egy online kurzus, amit ha valaki végigjár, akkor garantáltan megfelelő körülményeket biztosít a választott társállatnak. Nagyon örülök továbbá annak is, hogy a köznevelési államtitkár nyitott arra, hogy az iskolában minél nagyobb teret kapjon az állatvédelem” – magyarázta a kormánybiztos.

Ovádi Péter elmondta, az igazságügyi tárcánál folyamatosan zajlik az állatvédelmi jogszabályok felülvizsgálata, s e téren különösen nagy eredménynek és előrelépésnek tartja az idén januártól életbe lépett Btk. szigorítást. „A törvény módosítása pártpolitikán felül álló, történelmi pillanat volt. Talán az első és egyetlen olyan ügy volt az elmúlt évtizedekben, amiben jobb és baloldal egyaránt egyetértett, amit mindenki támogatott” – fűzte hozzá.

Mint mondta, ennek a szigorításnak köszönhető, hogy a korábbinál jóval elrettentőbb erejű büntetési tételek sújtják az állatkínzókat. „Vegyük például a mérgezéses eseteket. Újdonság, hogy már a csalétek kihelyezése is büntetendő, vagyis nem fontos megvalósulnia a mérgezésnek, már a szándék is büntetést von maga után. Vagy ott vannak az állatkínzást minden tekintetben kimerítő állatviadalok. Ezekkel kapcsolatban fontos tudni, hogy már nemcsak a szervezők, hanem a résztvevők is büntethetők, vagyis bárki, aki jelen van, elkövetőnek számít, ráadásul letöltendő börtön jár érte január óta. Ezek után reméljük, kétszer is meggondolja magát a potenciális elkövető. Sajnos igen gyakori probléma az állatviadalok szervezése, de reméljük, minél több esetet sikerül megakadályozni a szigorításokkal” – fogalmazott a kormánybiztos.

Ovádi Péter fontos feladatnak nevezte a szaporítókkal szembeni hatékony fellépést is, hiszen nagyon sokan a mai napig illegálisan végzik ezt a tevékenységet. Ma azonban már az illegális szaporításért is letöltendő börtönbüntetés jár. „Az a baj, hogy a szaktudásuk is hiányzik, a tőlük beszerzett állatok emiatt sokszor orvosi kezelésre szorulnak, végül a sorozatos problémák miatt kóborállatokká válnak. A szaporítókkal nemcsak az a gond, hogy adózatlan formában próbálnak nyereségre szert tenni, hanem az is, hogy jellemzően nagyon rossz körülmények között tartják az állatokat, tíz négyzetméteren akár 10–15 kutyát is bezsúfolnak, ez pedig bőven kimeríti az állatkínzás fogalmát is. Ha társállatot szeretnénk, lehetőleg menhelyről fogadjunk örökbe, amivel két életet mentünk meg, vagy tenyésztőtől vásároljunk tiszta körülmények között” – tanácsolta a politikus.

A kihívások és feladatok kapcsán kiemelte továbbá, hogy az állatvédelemnek ki kell lépnie a kutya–macska–nyuszi háromszögből, és a gazdasági haszonállatok, valamint a vadon élő állatok életkörülményeit is vizsgálni kell, illetve megfelelő módon biztosítani.

Ovádi Péter fontosnak nevezte az állatvédelem területén dolgozó szakemberek utánpótlását, megjegyezve: szerencsére nagyon sok az önkéntes, és hatékony az együttműködés a nemzeti parkok, a civil szervezetek, az állatkertek és az állatorvosok között.

A közös munkából a kormány is igyekszik kivenni a részét: nemrégiben másfél milliárdos támogatásról született kormányhatározat, amely állatvédelmi célokra – például civilek támogatása, ebrendészeti telepek állapotának javítása, oktatási programok, szakemberképzés – használható fel. „Félmilliárd forint támogatást már ki is írtunk pályázat formájában civil állatvédő szervezetek részére, a fennmaradó támogatás felhasználása folyamatban van. A látványos eredményekhez persze intenzív párbeszédre és a kommunikációra van szükség a felek között annak érdekében, hogy a leghatékonyabban tudjuk elosztani és felhasználni a forrásokat” – húzta alá a kormánybiztos.