Az emlékezés a szövetség megerősítése őseinkkel

Gulyás Gergely a nagykanizsai önkormányzat augusztus 20-i megemlékezésén arról beszélt, hogy Szent István viharos, nehéz és ellentmondásos korban államot alapított és országot épített, amely kiállta az idők próbáját.

Törvénykönyve történeti alkotmányunk alapja, az általa felállított vármegyerendszer nevében is folytonosan - 70 esztendőtől eltekintve – mindig a kor szellemének megfelelően szolgálta a helyi közösségeket – mondta a miniszter.

Szent Istvánnak hatalmas szerepe volt az egyházmegyék megszervezésében, a templomok megépítésében, a kereszténység felvételében, amelyből egyszerre fejlődött ki a magyar és ennek köszönhetően európai kultúránk.

Neki köszönhetjük, hogy Magyarország részt vett a keresztény Európa létrehozásában, amelynek egy évezrede részese, „még akkor is, ha annak pajzsaként sokszor tűnt úgy, hogy messze került tőle, és elpusztul az idegenek csapásai alatt” – fogalmazott a politikus.

Amikor közösen emlékezünk az ország születésére, akkor Szent István öröksége azt jelenti, hogy „ma is összetartozunk, mindenkinek otthona ez az ország, aki szüleitől kapta, vagy akár maga választotta hazáját”.

Az elmúlt évezredben a magyar állam elég erős volt ahhoz, hogy túlélje a tatár, a török és a szovjet országdúlást, azokat a századokat, amikor Magyarország sorsáról nem Magyarországon döntöttek, túlélte Trianont, ezért „jó okunk van azt remélni, hogy a jelen nehézségei által állított akadályokat is sikerrel leküzdjük” – mondta.

Kifejtette: „Egy másik ország államiságát fenyegető háború a szomszédunkban, évtizedek óta nem látott pénzromlás a világban mindenütt, elszabadult energiaárak, gyökeresen átalakuló világpolitikai viszonyok, amelyekről annyit biztosan mondhatunk, hogy nem látunk olyan forgatókönyvet, amelynek Európa nyertese lenne.”

Szent István öröksége utat mutat, mert az általa alkotott építmény „túlélt, védelmezett, teret biztosított” még akkor is, ha az épület feletti rendelkezési jogot el akarják vitatni a benne élőktől, ha időnként egy része kigyullad, és újra kell építeni, ha megcsonkították, vagy ha időnként társbérletre kényszerítették a lakóit, akiket a vendégszeretetük ellenére újabban „jogcím nélküli lakáshasználók befogadására” akarnak kényszeríteni – mondta Gulyás Gergely.

Szent István életét a kereszténységből fakadó lelkiség határozta meg, felismerte, hogy keresztény hit nélkül nem alkothat maradandót – hangoztatta a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára szombaton Makón.

Soltész Miklós a 250 éve felszentelt és nemrég felújított Szent István Király-plébániatemplomban tartott ünnepi szentmise után szólt arról, hogy a magyar nép – bizonyítékául annak, hogy Szent Istvánnak igaza volt – túlélte a tatár, a török, a német és a szovjet megszállást, és integrálni tudott román, szlovák és szerb családokat úgy, hogy segítette őket nyelvük, vallásuk és kultúrájuk megőrzésében.

Felidézte, hogy a csanádi egyházmegyét 1030-ban alapították, története szorosan összefügg a középkori magyar állam megszervezésével. Ma is figyelmeztet a kereszténység-pogányság, napjainkban inkább a kereszténység, valamint az ateizmus, liberalizmus és anarchizmus harcára – jelentette ki.

Örömét fejezte ki, hogy az egykor elszakított Csanád Vármegye három jelenlegi főpásztora, Kiss-Rigó László, a Szeged-Csanádi Egyházmegye, Pál József Csaba, a Temesvári Egyházmegye és Német László, a Nagybecskereki Egyházmegye püspöke koncelebrálta a szentmisét a negyed évezrede felszentelt barokk templomban.

Egy évvel korábban Soltész Miklós beszédében elmondta, Makón teljes körű összefogással újulhatott meg a templom, ugyanis a román nemzetiségi önkormányzat által benyújtott pályázatot támogatta az államtitkárság 35 millió forinttal.

Ezt mintegy 200 adakozó 15 millióval, az egyházközség pedig hétmillió forint saját forrással egészítette ki. A felújítás során új aljzatbetont és mészkő padlólapokat és lábazatot alakítottak ki, új festést kaptak a falak alsó, fehér részei. Szűcs Gábor asztalosmester új, fűthető padokat készített borovi fenyőből. Emellett megújították a templom hangosító rendszerét is.

Farkas Éva Erzsébet (Fidesz–KDNP) polgármester elmondta, hogy a templom felszentelésének 250. évfordulóját egyéves ünnepségsorozattal ünnepelték meg, amely során felszentelték a Mindszenty-emlékhelyet, jubileumi kötetet mutattak be, újjászületett a templomi címer, és zarándoklatokat tartottak.

Minden a közösségi együttlétről, egész Makó városáról szól – fogalmazott a városvezető.

Büszkék lehetünk mindarra, amit elődeink elértek, arra az értékre, amit teremtettek - mondta Nagy István agrárminiszter a Mesterségek Ünnepén tartott kenyérszentelésen szombaton a budai Várban.

A miniszter hangsúlyozta: az államalapítás ünnepe alkalom arra, hogy számot vessünk, hogy büszkék legyünk arra, hogy milyen országban élünk.

Államalapító szent királyunk időtálló alapokat, erős hitet, erkölcsi erőt, biztos céltudatosságot hagyott ránk - mondta.

Nagy István szerint a Szent István-i örökség velünk van: hordozzuk szívünkben és továbbadjuk utódainknak, hogy a magyarság, a kereszténység és az európaiság összetartozó, egymástól elválaszthatatlan érték.

A miniszter Bolberitz Pál, Széchenyi-díjas római katolikus pap, filozófus gondolatait idézve kiemelte: a kereszténységet el lehet gondolni Európa nélkül, de Európát nem lehet elgondolni a kereszténység nélkül. A kereszténységet el lehet gondolni Magyarország nélkül, de Magyarországot a kereszténység nélkül soha.

Kevés olyan nemzet van a világon, amely évszázadokon át így őrizné és magáévá tenné államalapító királya ünnepét. A Szent István-i örökség a hit, erő és ösztönzés mellett az ittlétünket is adta: a földet, amelyen élünk, amely a mindennapi kenyerünket adja nekünk - mondta Nagy István.

Hozzátette, a Szent István ünnepéhez kötődő kenyéráldás hagyományával tiszteletünket fejezzük ki mindennapi kenyerünkért, vagyis az életünkért.

Kitért arra, a világszerte terjedő Covid-járvány, a szomszédban dúló háború és a földeket sújtó aszály mind arra int minket, „hogy hálát adjunk minden egyes kenyér megszegésekor, és gondoljunk megbecsüléssel azokra a kezekre is, amelyek elvégzik a vetést és aratást, hogy legyen kenyerünk”.

A miniszter hangsúlyozta: a kézműves mesterek őrzik és ápolják a legnemesebb magyar népi hagyományokat, az általuk készített mindennapi használati tárgyak ezeréves örökségünket, a magyar kultúrát hordozzák magunkban.

A budai Várban szombaton többévszázados hagyományt felelevenítve a mesterek és táncosok díszes aratókoszorús felvonulása a Tóth Árpád sétányról a Tárnok utcán keresztül érkezett a Szentháromság térre, ott Szivák Tamás, a Mátyás-templom káplánja áldotta meg a Szent István-napi kenyeret, amelyből a résztvevők is fogyaszthattak.

A vasárnapig tartó 36. Mesterségek Ünnepén, az ország legnagyobb népművészeti fesztiválján mintegy ezer hazai és külföldi kézműves vesz részt. A díszvendég Dél-Korea, a fesztivál kiemelt témáját a faművességhez kapcsolódó mesterségek adják.

A magyar nemzeti érdek mindenkori figyelembevételének, valamint a béke és biztonság megőrzésének fontosságát hangsúlyozta Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára szombaton Nagymaroson, a városi augusztus 20-ai ünnepségen.

„Globális válságban nekünk lokális kivételnek kell lennünk, és ezt akkor tehetjük meg, ha nem mások érdekeihez igazodunk, hanem a nemzeti érdeket követjük; Szent István is ezt az utat követte, ezért emlékszünk rá ma is” - mondta a térség KDNP-s országgyűlési képviselője.

Hozzátette: a magyar történelemben is voltak „napos időszakok”, és volt, hogy „sötét fellegek gyülekeztek”. Azért érdemes történelmet tanulni, hogy amit elődeink jól tettek, azt tegyük mi is, és ami hibát elkövettek, azt ne hagyjuk megismétlődni.

A politikus közölte, ma is aktuálisak Szent István ezer évvel ezelőtt megfogalmazott intelmei. Ezek közül kiemelte a békeszeretetet, hangsúlyozva: ez kell, hogy legyen a mai kor magyar vezetőinek is a legfontosabb gondolata.

Hozzátette: Szent István nem félt megvédeni az országot sem kelettől, sem nyugattól, nem lett patrícius Bizáncban és herceg a Német-Római Császárságban, hanem létrehozott egy független, önálló Magyarországot.

Ez egy sikertörténet: ezer évvel később itt vagyunk, az ő nyelvét beszéljük, rá emlékezünk, keresztények, magyarok vagyunk, és a Kárpát-medencében élünk, mint ő, ezt a közösséget fontosnak tartjuk és megvédjük, mint ő - fogalmazott Rétvári Bence.

Szent István országát évszázadokon át nagy erővel és akarattal tartották meg őseink. Ma is a békeszerető, erős Magyarországot ünnepeljük - hangsúlyozta Varga Judit igazságügyi miniszter szombaton Veszprémben.

A tárcavezető kiemelte: Szent István az ősi tudásra építve, hittel, erős szellemmel és erkölccsel megingathatatlan államszervezetet hozott létre, így őrizve meg bennünket a jövőnek.

Varga Judit azt mondta, az ukrajnai háború, az energiaválság és a koronavírus-járvány okozta nehézségek ellenére van okunk ünnepelni, hiszen a magyar nép számtalanszor bebizonyította, hogy egymással összefogva erősebben kerül ki a válságból, mint amilyen előtte volt.

Hangsúlyozta, jogosan lehetünk büszkék jogi tudásunkra, történelmünkre. „Ez erőt ad, amikor be akarják olvasztani hazánkat a szürke falanszterbe” - fogalmazott.

Kitért arra: egy társadalom fokmérője az, hogyan kezeli a kihívásokat. Magyarország a nyugodt építkezés mellett tette le a voksot, nemet mondva a fegyverszállításra, és évszázadok óta Európa békéjének őreként munkálkodik - közölte az igazságügyi miniszter.

Varga Judit kijelentette: a magyarokra jellemző összetartás erejével képesek leszünk ismét talpra állni a világban zajló nehézségek közepette, ez pedig okot ad az ünneplésre.