Belföld
Az idei nyár lehet a legmelegebb 1901 óta
A rendkívüli aszály nem példátlan a Kárpát-medencében az éghajlati szakértő szerint
– Az egész Európát sújtó rendkívüli aszály kapcsán sokféle véleményt lehetett hallani. A kialakult időjárási helyzet mennyire tekinthető az éghajlatváltozás okaként, vagy inkább egy speciális időjárási helyzet eredménye?
– Az tény, hogy a mostani aszály egy több évtizedes skálán egyszeri esemény. Tartósan anticiklonális helyzet terjed ki egész Közép- és Dél-Európára, továbbá Nyugat-Európa nagy részére, míg a jelentős csapadékot adó ciklonok hónapok óta Észak-Európa felett mozognak. Azt viszont nem lehet mondani, hogy soha nem volt ilyen, mert évszázadonként egy, két hasonló aszály előfordul, amikor Európában ilyen kiterjedt területeket érint a csapadékhiány. A magasabb hőmérséklet súlyosbítja a helyzetet, mert nagyobb a párolgás. A magas hőmérséklet és a csapadékhiány együtt alakította ki ezt a rendkívül aszályt.
– Ennek a helyzetnek az előnye, hogy a forró napokon is le tud hűlni az éjszakai hőmérséklet, fel tudunk frissülni?
– A száraz felszín felett és levegőben erősebb a kisugárzás, így éjszakánként le tud hűlni a levegő, ugyanakkor éppen a száraz levegő napközben képes nagyon felmelegedni, és ezért a szokottnál még nagyobb hőingás alakulhat ki. A maximumok jóval az átlag fölött alakulnak, míg a minimumok átlag körül, sőt gyakran kicsivel alatta is maradnak, ennek köszönhetően viszonylag kevés trópusi éjszakát kell elviselnünk, amikor a minimum-hőmérséklet is 20 Celsius-fok fölött marad.
– Európa nagy részén ugyan a szokatlan meleget, szárazságot látjuk, de az adatok arra utalnak, hogy ez a hőhullám nem mindenhol jelentkezik az északi féltekén, az arktiszi jégtakaró az elmúlt évekhez képest nagyobb kiterjedésű. Ezek az adatok összefüggésben vannak?
– Azt látjuk, hogy döntően meridionális az áramlás, azaz északi–déli irányú, lassú áthelyeződéssel, emiatt egy-egy anticiklon tartósabban Európa felett van. Emiatt Európa mellett Kanadában is az átlagosnál melegebb idő jellemző idén nyáron, míg Alaszkában, illetve Szibéria egyes térségeiben inkább tartósan hidegebb van, és a tavalyi évvel összehasonlítva ezeknek a térségeknek a közelében nagyobb is az arktiszi jégtakaró kiterjedése.
– Visszatérve a hazai helyzetre, talán arról is érdemes beszélni, hogy a meteorológiai szolgálat adatai szerint az évezred első két évtizedében a korábbi átlagnál több csapadék esett. Ennek tükrében érdemes elgondolkodni a szárazságtűrő növények hazai elterjesztésében?
– A csapadékmennyiség Magyarországon rendkívül változékony, de például az elmúlt negyven évet figyelembe véve növekszik itthon az éves csapadékmennyiség, és főleg az ország középső részén, miközben Nyugat-Dunántúlon enyhe csökkenés tapasztalható. Azt mondhatjuk, hogy a kevésbé csapadékos területeken, főleg az Alföldön több csapadékot mértünk az elmúlt negyven évben, míg a csapadékosabb részeken a megszokottnál kevesebbet. A csapadék változékonysága miatt és ha figyelembe vesszük a melegedés mértékét is, azt azért nem javasolnám, hogy térjünk át pl. a datolyatermesztésre vagy más alapvetően szárazságtűrő növények meghonosítására.
– A statisztikák azt mutatják, hogy egy-egy szárazabb esztendő után kifejezetten csapadékosabb év következett, vagy éppen fordítva, mint az emlékezetesen csapadékos 2010-es esztendő után történt. Erre lehet számítani a következő időszakban is?
– A nagy változékonyság valószínűleg ezután is megmarad, bár azt most pontosan nem lehet megmondani, mikor vált tartósan csapadékosabbra az időjárásunk. A szélsőségek nem ritkák, például az 1999-es csapadékos év után következő 2000-ben Szegeden csak 203 milliméter csapadékot mértünk, ami a legkevesebb 1901 óta, és a nagyrészt száraz időjárás kitartott 2003-ig, amikor rekordalacsony volt a Balaton vízszintje. Két évvel később már árvizek és belvizek voltak. Hasonló példákat a 20. század első feléből vagy a 19. századból is lehetne mondani. Az egymást követő több nagyon száraz vagy nagyon csapadékos év tekinthető rendkívül ritkának. Legutóbb több egymást követő nagyon aszályos év az 1860-as években volt, amikor még a Fertő és a Velencei-tó is kiszáradt. A mostani aszályos időszak, reméljük, nem tart addig, hogy nagyobb tavaink is kiszáradjanak.
– Az idei nyár milyen érdekesebb rekordokat hozott Magyarországon?
– Talán meglepően hangzik, de nem ez lesz a valaha mért legszárazabb nyár, de valószínűleg ez lesz a legmelegebb 1901 óta; melegebb lehet, mint a 2003-as nyár volt, de a pontos hőmérsékletet majd csak a hónap végén lehet megmondani, hiszen a hónap második fele még befolyásolhatja a végeredményt.
