Belföld
A fiúk újra a bányában dolgoznak
Felpöröghet a bányászképzés, mutatjuk, hol tanulható a kis híján elfeledett szakma
A Magyarországon kialakult energia-veszélyhelyzet miatt meg kell vizsgálni, hogy újra tudjuk-e nyitni a barnakőszén-bányáinkat” – ezt mondta Orbán Viktor miniszterelnök néhány héttel ezelőtt a Kossuth Rádiónak adott interjúban. A kormány úgy véli, hogy az elhibázott brüsszeli szankciók miatt Magyarországnak új energiaforrások után kell néznie, hogy meg tudja védeni a rezsicsökkentést és a magyar családokat.
A terület azóta új felelőst is kapott, a minap Varga Judit igazságügyi miniszter jelezte, hogy Riz Gábor borsodi képviselő miniszteri biztosként fogja vizsgálni, hogyan lehetne segíteni a magyar gazdaságot ebben a rendkívül nehéz helyzetben, például az Ózd környéki kitermelők és bányák esetleges újranyitásával.
A bányászathoz való visszatérés nem egyszerű feladat, hiszen a hazai bányák zömét évtizedekkel ezelőtt bezárták, és a szakemberek képzése is abbamaradt, ám úgy tűnik, nem lehetetlen küldetés újra felpörgetni a szakmát.
Jelenleg az országban egyetlen középiskola van, ahol nappali tagozaton képeznek bányaművelő szakembereket. Ez a Heves Megyei Szakképzési Centrum Március 15. Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium, ahol 2014-ben élesztették újra a ma már unikumnak számító képzést. Oroián Erzsébettől, az intézmény igazgatójától úgy tudjuk, ez idő alatt több mint száz bányaipari szakembert képeztek már ki.
„Az intézménytől nem túl messze található Visonta Bánya igényelte a szakmunkaerőt, és mint duális partner, részt is vett a képzésben. Az elméleti órákat az iskola, a gyakorlati órákat Visonta biztosította, ahol elkötelezett bányamérnökök vették szárnyaik alá a tanulókat” – magyarázta az igazgató, hozzátéve: a hároméves képzés elvégzése után valamennyi náluk végzett szakmunkást munkavállalóként alkalmazta a visontai bánya, sőt életpályamodellt is kidolgoztak nekik, hogy vonzóvá tegyék a munkahelyet. Az elmúlt évek tapasztalatai szerint tehát a pálya biztos elhelyezkedéssel kecsegtet, sőt, ahogy Oroián Erzsébet mondja, a gazdaság igénye már eddig is több volt, mint az érdeklődés.
„Évente egy-egy csoportot, átlagosan tíz-tizenkét főt iskolázunk be, jelenleg tizenöt tanuló vesz részt a nappali tagozatos képzésben. Emellett felnőtt oktatás keretében is zajlik bányaipari technikusok képzése, de elmondható, hogy az energia előállításában bekövetkezett új irány nem kedvezett a szakma népszerűsítésének. A szülők nagy körültekintéssel járnak el, amikor szakmát választanak gyermekeik számára és a bányaművelés nem vonzó” – fogalmazott.
Ez azonban hamar megváltozhat, ha a kormány tényleges lépéseket tesz a szakma újbóli felvirágoztatása érdekében. A Március 15. Technikum mindenesetre készen áll a létszám bővítésére, amennyiben a gazdasági szereplők (szénbányák, kőbányák) ezt kívánják.
„A jelenlegi helyzet azt vetíti elő, hogy nagy szükség van rövid távon a bányaművelőkre, és amennyiben a mélyművelés is megkezdődik, akkor vájárokra is. Ha tudatosul az emberekben, hogy szükség van a bányászokra, akkor könnyebb lesz beiskolázni a kívánt létszámot. Tapasztaltból tudjuk, hogy meg lehet szeretni azt, ami hasznos” – hangsúlyozta lapunknak az igazgatónő.
Akit érdekel a képzés, annak az általános iskola elvégzése után a szakképzést, azon belül a műszaki ágazati alapoktatást kell választania. A kilencedik osztály végén a diákok ágazati alapvizsgát tesznek, ezt követően pedig duális képzés keretében sajátíthatják el a bányaművelői szakmát. Ez azt jelenti, hogy a speciális, gyakorlati ismereteket nem az iskola falai közt, nem tanműhelyben, hanem terepen, valódi munkakörülmények között, a duális partnernél, jelen esetben a Visonta Bányában szerzik meg a diákok.