Belföld

Jakab Péter a DK oltárán feláldozta a Jobbikot

Törvényszerű volt Jakab Péter bukása, mert a Jobbik elnökeként elsősorban önmaga népszerűsítésére törekedett, és nem a pártot építette – fogalmazott lapunknak nyilatkozva Kiszelly Zoltán politológus, aki Gyurcsány Ferenc feltűnő aktivitását a Jobbik szavazóinak átcsábításában látja. 

Jakab Péter a DK oltárán feláldozta a Jobbikot
Jakab Péter az elnöki tisztségét saját maga érdekében használta
Fotó: MH/Hegedüs Róbert

Az elmúlt két évben Jakab Péter a saját brandjét építette, és nem a pártot igyekezett erősíteni, ezért törvényszerű volt a bukása – szögezte le Kiszelly Zoltán, a Századvég Politikai Elemzések Központjának igazgatója. – Ennek a politikának a kudarca már tavaly az előválasztáson, majd a tavaszi parlamenti választáson is meglátszott. A Jobbik kedveltsége elkopott, míg Jakab Péteré nem erősödött, ezért megkapta a számlát, ami a párton belüli elégedetlenségben nyilvánult meg, hiszen egy folyamatosan zsugorodó tortát nem lehet úgy elosztani, hogy mindenki elégedett legyen. A koncon tört ki a harc, a parlamenti mandátumok és a pénz elosztása miatt robbant ki a vita.

Az elemző összegzése szerint a választási eredmények egyértelműen megmutatták, hogy Jakab nem csupán új szavazókat nem képes hozni a Jobbik számára, de a megmaradt támogatói is lemorzsolódtak, ezért lázadtak fel ellene a párton belül. Az törvényszerű, hogy egy bukta után mindig megindul a helyezkedés a megmaradt koncért. Ez nem egyedi, Kiszelly Zoltán úgy értékelt, hogy ugyanezt látjuk az MSZP-nél is.

„A Jobbikból már annyi párt szakadt ki, hogy nyugodtan kijelenthető: a kisgazdásodás vagy az emdéefesedés útján jár. Az említett pártok is nagy gyűjtőpártok voltak, és a sok kiválás miatt tűntek el, hiszen ilyenkor nem csupán politikusok távoznak a pártokból, hanem szavazók is más szervezetek felé fordulnak. Jakab azt a hibát követte el, hogy összekötötte a Jobbikot a DK-val, amelyen Gyurcsány Ferenc pártja többet nyert, mert az azonos szavazóbázist jobban tudta megszólítani. Jakab Péter történelmi bűne, hogy a DK oltárán feláldozta a Jobbikot” – jelentette ki a politológus. 

Kiszelly Zoltán meggyőződése, hogy az elveszített szavazókat már nem tudja a Jobbik visszaszerezni a DK-tól, pláne nem egy olyan elnökkel, aki Brüsszelből távirányítással dolgozik. Ez már a Momentumnál sem működött Donáth Anna vezetésével. Kérdés, hogy még két évig, az európai parlamenti választásokig Gyöngyösi Márton képes lesz-e vezetni a Jobbikot, mert Jakab távozásával még nem zárult le az összes vita a párton belül, mondta a politikai elemző.

„Jól láthatóan Gyurcsány Ferenc aktivitása is a Jobbik-szavazóknak szól, azért szerepel ennyire gyakran, hogy a Jobbikon belüli harcok miatt elégedetlenekkel erősítse meg a DK-t, hiszen a negyedik kétharmad után a legfőbb kérdés az maradt, hogy melyik szervezet lesz a baloldal vezető ereje. Gyurcsány erre a címre tör, és a Jobbik válságán keresztül igyekszik visszaerősödni, hiszen a választási vereség után a DK-tábora is jelentősen csökkent a korábbi időszakhoz képest. Ha a várakozásmenedzseléssel úgy tud ráfordulni az őszre, hogy a felmérések az ő szervezetét mutatják a baloldal vezető erejének, akkor ezt a helyzetet jó eséllyel az év végéig képes konzerválni, miközben a riválisai gyengülnek” – fogalmazott Kiszelly Zoltán.

A politológus úgy látja, hogy Gyurcsány a háborús inflációból és az energiaválságból igyekszik politikai tőkét kovácsolni, ám ha a háború véget ér, akkor ismét talajt veszthet, mert valódi mondanivalója nincs a DK-elnöknek.

A Jobbikhoz hasonló helyzetben van a korábbi kormánypárt, az MSZP is, azzal a különbséggel, hogy náluk hosszú ideje tart a lemorzsolódás, 2010 óta keresik a bázisnövelés útját, ám a vezetői válságot jól mutatja, hogy az egyszer már megbuktatott Mesterházy Attila neve merült fel elnökjelöltként, aki aligha lehet sikeres, hiszen nem jutott parlamenti mandátumhoz, márpedig a hazai politizálásban az Országgyűlés a legmeghatározóbb terep. Mesterházy egyfajta nosztalgiára játszik, mert amikor ő volt a pártelnök, akkor az MSZP nem egy-két százalékon állt, hanem a baloldal vezető ereje volt. Csakhogy időközben az őt támogató Pest megyei szervezeteket feloszlatta a szocialista párt, így még a megválasztása sem tűnik valószínűnek – állapította meg Kiszelly Zoltán.

Számos nevetségbe fulladt tüntetés után pénteken az erdők védelmére hivatkozva néhány ezer embert meg tudott mozgatni a baloldal, annak ellenére, hogy több szakember elmondta: az erdők megújítása érdekében is szükség van jelentősebb fakitermelésre, mert az elmúlt évtizedben az alacsony tűzifaár miatt sok helyen elmaradt a már időszerű fakivágás, az elöregedő erdőállomány pedig egyáltalán nem hasznos. Mindez azért is tekinthető álságos politikai akciónak, mert a kormány hosszú távú erdőtelepítési programjának köszönhetően az elmúlt évtizedben növekedett Magyarországon az erdővel borított területek nagysága.

„Valójában nem tényleges környezetvédelmi megmozdulást láthattunk, hiszen azok a nagyvárosi jómódú fiatalok, akik biztos nem tűzifával fognak fűteni, hanem a globalizáció nyertesei, a Gréta-jugend támogatói mentek ki tüntetni. Ők bármilyen szimpatikus ügyért megmozdulnak, akár a jegesmedvékért is, függetlenül a tényleges összefüggésektől. A most kivágandó erdők idén még aligha használhatók tűzifaként, ezért akik most tüntettek, azok a jövő évi szociális tűzifa ellen tüntettek – tette hozzá Kiszelly Zoltán.

Kapcsolódó írásaink