Belföld
Ez a konc lesz a végső
Érdemes messzebbről, nagyobb távlatokból nekifutni a Jobbikban most zajló, felgyorsult folyamatoknak. Sok elemző a 2014-ben meghirdetett néppártosodást tartja a Jobbik pálfordulása nyitányának, amely a párt megtorpanásához, hanyatlásához vezetett. Valójában azonban a 2018-as választási eredmény nem ezt igazolta vissza. A Jobbik a második legnagyobb politikai erő lett, amely a történelmi távlatok tekintetében – a lenyesegetett vadhajtások és gyermekbetegségek révén – akár utat nyithatott volna politikai szükség esetén egy jobboldali koalícióra is.
Vona Gábor távozása után a pártban azok az erők kerekedtek felül a belső küzdelmekben, amelyek azt hirdették: „ha nem tudjuk legyőzni a jobboldalt, akkor fogjunk össze azzal a baloldallal, amelynek eredendően a leváltására szövetkeztünk”.
A párt második embere, egyúttal legnépszerűbb politikusa, Volner János akkori alelnök szerint a 2015-ös migrációs krízis indította el azt a folyamatot, amely a jobbikos törzsszavazói bázis egy jelentős részét „fideszessé tette”, és üvegplafont húzott a párt addig lendületesen növekvő támogatottsága fölé, s egyúttal 2018-ban, Vona Gábor lemondása után, ketté is szakította a pártot. Toroczkai László a 2018 májusi kongresszuson 46 százalékot kapott az elnöki posztért folytatott versenyben, ami után ő és hívei önálló platform alakítására törekedtek a Jobbikban.
Az akkor már a baloldallal összekacsintó pártvezetés Sneider Tamással és Gyöngyösi Mártonnal az élen Toroczkait kizárta a pártból. Ezt Novák Előd és Dúró Dóra kilépése is követte, majd rövidesen megalapították a Mi Hazánk Mozgalmat is, minek következtében a jobbikos szervezetek tömeges megszűnése következett be.
A lejtőn nem volt megállás. Ugyancsak 2018 őszén Volner Jánost leváltották a frakció éléről, majd a kizárását is kezdeményezték. Ezt követően Apáti István és Fülöp Erik is kilépett a pártból. Ne feledkezzünk el persze az előzményekről sem: a Jobbik letérése a saját maga választotta útról már a 2018-as választás előtt lényegében bekövetkezett, amikor Simicska Lajos a Jobbik legfőbb támogatója lett, ami lényegében kijelölte a Jobbik új irányvonalát.
Simicska kérése volt például az is, hogy Novák Elődöt, aki ikonikus alakja volt a Jobbiknak, távolítsák el a pártból.
A párt mélyrepülésében, bázisainak meggyengülésében az is nagy szerepet játszott, hogy az Állami Számvevőszék tiltott pártfinanszírozás elfogadása miatt 660 millió forintra büntette meg a Jobbikot.
A jobbikos forradalom napjainkra végképp felfalja gyermekeit. Jakab Péter bukása, lemondása, illetve a frakcióvezetői poszttól történő megfosztása után újabb pártszakadás van kibontakozóban. „A Jobbik tagjai megélhetési politikusokká váltak, akiknek sokkal fontosabb a pénz, a hatalom, mint a haza sorsa” – ez áll abban a közleményben, amely a Nép Pártján nevű Facebook-oldalon jelent meg vasárnap. Jakab Péter jobbikos kalózoldalán - amely már a Jobbik logója nélkül jelenik meg - a párt tíz alapszervezete jelentette be, hogy feloszlatják magukat.
Forrásaink szerint olyan létező vagy csupán három fővel alapított alapszervezetekről lehet szó, amelyeket Jakab kebelbarátja, a szexuális botrányba keveredett Földi István alapított abból a célból, hogy Jakab Pétert a választást követő kongresszuson újjáválasszák. Ez sikerült is, ám az elnökség puccsa végleg megbuktatta Jakabot, aki az elemzők szerint új párt alapítására készül, és ennek bázisát a Jobbikból próbálja kialakítani.
Ehhez persze pénzre is szükség lesz, Jakab még hivatalban lévő frakcióvezetőként több mint százmillió forintot próbált átjátszani saját holdudvarának. Korábban – tudtuk meg jobbikos forrásokból – Molnár Enikő, Jakab Péter élettársa és kabinetfőnöke három hónapos megbízási szerződéseket kötött, amelyeket mindig meghosszabbítottak. Ám most némelyekkel négyéves szerződést írtak alá. Úgy tudjuk, hogy a szexuális erőszak feltételezett elkövetőjével, Jakab legfőbb bizalmasával például havi nyolcszázezer forintos megbízási szerződést kötöttek.
