Belföld

Különösen indokolt esetben kilőhető több védett állat is

Több védett magyarországi vadállat vadászatát is lehetővé tette az Agrárminisztérium. Bizonyos esetekben kilőhető például a hattyú, a hód vagy a kárókatona is.

Különösen indokolt esetben kilőhető több védett állat is
A betelepítés és védettség miatt már csaknem kilencezres hódállomány él hazánkban
Fotó: Hódok Magyarországon Facebook-oldal

Nemrég jelent meg a Magyar Közlönyben az Agrárminisztérium új rendelete, amely engedélyezi a bütykös hattyú (Cygnus olor), a házi veréb (Passer domesticus), a nagy kárókatona (Phalacrocorax carbo), a sárgalábú sirály (Larus michahellis), a sztyeppi sirály (Larus cachinnans), a seregély (Sturnus vulgaris), a hörcsög (Cricetus cricetus), és az eurázsiai hód (Castor fiber) riasztását, elejtését és gyérítését, illetve az állományok szabályozását.

A rendelet értelmében indokolhatja ezt közegészségügyi ok, a légi közlekedés biztonsága, az erdő- és mezőgazdasági termelés biztosítása, valamint a közérdeket sértő vízkárok megelőzése, mérséklése is, amennyiben az természetvédelmi érdeket nem sért és más célravezető megoldás nincs.

Az eurázsiai hód gyérítésére október 1. és március 31. között kaptak lehetőséget a vadászok, de a vadászathoz ólomsörét nem használható. Emellett a természetvédelmi hatóság engedélyével a hódgát is elbontható. Ha a hódgát elbontása nem közvetlen közegészségügyi vagy közbiztonsági okból történik, akkor az elbontás csak abban az esetben engedélyezhető, ha a hódgát által megváltoztatott élőhelyeken élő védett és fokozottan védett fajok védelmének szempontjai nem sérülnek – írja a rendelet. A hódgát elbontásának engedélyeztetésekor annak az őshonos szervezetekre, a víztestek morfológiai állapotára, valamint a vízellátottságra gyakorolt esetleges negatív hatásait is mérlegelni kell.

Az eurázsiai hód pénzben kifejezett értéke egyébként ötvenezer forint, a rendeletben szereplő többi védett állaté 25 ezer forint.

A magyarországi hódállomány a 19. század közepére a vadászat miatt teljesen kipusztult. Közel másfél évszázaddal később, 1991-ben kezdtek ismét betelepedni a hazánkba Ausztria felől. Emellett szervezett telepítésük is zajlott 1996 és 2008 között, 2019 végére az eurázsiai hód hazai állománya a becslések szerint 8500 példányra nőhetett, 1988 óta védett.

Több panasz érkezett a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatósághoz az utóbbi években a jelentősen elszaporodott hódok okozta problémák miatt. Kárt tettek a folyókat kísérő erdősávban, körberágtak fákat közutak és járdák közelében, így azok könnyen rádőlhetnek az utakat használókra. Emellett az állatok járat- és üregásó tevékenysége is nagyobb kockázatot jelent, például belvízelvezető csatornákat és öntözőcsatornákat gyengíthetnek meg.

Kapcsolódó írásaink