Belföld

Több jogosítványuk lesz az egyetemeknek a hallgatók kiválasztásában

Jóval több jogosítványuk lesz az egyetemeknek a hallgatók kiválasztásában – jelentette be Csák János egy csütörtökön tartott sajtótájékoztatón, Budapesten.

Több jogosítványuk lesz az egyetemeknek a hallgatók kiválasztásában
Csák János kulturális és innovációs miniszter
Fotó: MH/Purger Tamás

A kulturális és innovációs miniszter, Csák János a felvételi átalakításáról közölte: a rendszer továbbra is 500 pontból áll, ebből 100 pont a középiskolai tanulmányi eredményektől függ, 300 pont az érettségi eredménytől, 100 pontról pedig a jövőben maga az egyetem dönthet, „akár szóbeli vizsgáztatással, akár sport-, művészeti vagy bármilyen más teljesítmény tekintetbevételével”. Az 500 ponton felül az önkéntes katonai szolgálatot vállalók megtarthatják az azért járó pluszpontokat – mondta a miniszter.

Tájékoztatása szerint a rendszer a 2024-es őszi szemeszterben lép életbe, így elsőként a jelentkezésüket 2023 decemberében beadó diákokra vonatkozik.

Csák János az egyetemi modellváltásra utalva kiemelte, ma már a hallgatók háromnegyed része átalakult, alapítványi rendszerű vagy egyházi fenntartású egyetemen tanul. A szervezeti átalakításon túl a kormányzat növelte az egyetemek finanszírozását, fejlesztési lehetőségeit is – tette hozzá, jelezve, hogy így Magyarország a felsőoktatásra a legtöbb forrást fordító öt európai ország között van.

A miniszter a felvételi rendszer átalakítása céljának nevezte, hogy nőjön a választás szabadsága az egyetemek, továbbá leendő hallgatóik és családjuk számára. „Mottónk, hogy ahol a lehetőség, legyen ott a felelősség” – hangsúlyozta Csák János.

A miniszter szólt arról is: az állam fenntartja magának a lehetőséget arra, hogy nemzetgazdasági szempontból irányítsa az egyetemek hallgatói kibocsátását. „Állami ösztöndíjakat nyújtunk azokon a területeken, amelyeket az állam makrogazdasági előrejelzések alapján preferál” –magyarázta, hozzátéve, hogy az állami ösztöndíjasok száma nem fog csökkenni, hanem talán még nőni is fog.

Egyúttal hangsúlyozta: az állam továbbra is követelményként írja elő valamely nyelvből az érettségi letételét. Annak eldöntését a felsőoktatási intézményekre bízzák, hogy milyen plusznyelvet kívánnak meg a hallgatótól, vagy a diplomához milyen nyelvi vizsgakövetelményt támasztanak – közölte.

Csák János azt mondta, hogy a változtatásokat az egyetemekkel és a hallgatói önkormányzatokkal folytatott egyeztetések előzték meg.

Kapcsolódó írásaink