Sorra újulnak meg a kollégiumok

Megnehezíti a felsőoktatásban tanulók helyzetét, hogy idén megint drágábbak az albérletek, mint tavaly, az Ingatlan.com legújabb felmérése szerint negyedével kell többet fizetni egy kiadó lakásért, mint tavaly ilyenkor. A szeptemberi tanévkezdés előtt ennek ellenére most is nagy roham várható, de a legjobban mégis azok a hallgatók járnak, akik bejutnak az egyetemi és főiskolai kollégiumokba. Szerencsére ők egyre többen vannak, mivel a kormány kiemelt célja a hallgatók lakhatási helyzetének javítása.

Vitályos Eszter, a Kulturális és Innovációs Minisztérium parlamenti államtitkára Oláh Lajos (DK) képviselő kérdésére reagálva közölte, hogy a kormány csak az elmúlt másfél évben többezer kollégiumi férőhelyet újított fel, ennek köszönhetően számos egyetemi városban – Budapest mellett Szombathelyen, Miskolcon, Székesfehérváron és Debrecenben is – jobb körülmények között tölthetik mindennapjaikat a diákok. Az államtitkár emlékeztetett, hogy 2016-ban egy átfogó koncepciót dolgozott ki a kormány, aminek keretében csak tavaly nyolcezer férőhelyet újítottak fel a több mint ötvenezerből.

Az említett kollégiumfejlesztési stratégia keretében egyébként 2016 és 2023 között összesen harmincezer férőhelyet újítanak fel, emellett nyolcezer teljesen új férőhelyet is létrehoznak. Az egyik első látványos beruházás az Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Kollégiumának felújítása volt, amelyet még 2007-ben, a baloldali kormányzás idején bezártak, de 2017-ben 3,5 milliárd forintból felújítva ismét megnyithatta kapuit. Az elmúlt években készült el többek közt az ELTE Nagytétényi úti kollégiuma, valamint a győri Széchenyi István Egyetem Hegedűs Gyula Kollégiuma is, sőt nemrégiben a Pécsi Tudományegyetem hallgatói is új lakóhelyekkel gazdagodtak.

Vitályos Eszter szerint a kollégiumi ellátás javítása az egyetemek hazai és nemzetközi elismertségének, versenyképességének is jót tesz, ráadásul az esélyegyenlőséget is szolgálja, mert megfelelő színvonalú és könnyen elérhető kollégiumi szálláshelyek nélkül sokan nem tudnának a vágyott, ám lakóhelyüktől távol lévő intézményekben tanulni.

Érdemes felidézni azt is, hogy az Orbán-kormány első intézkedései között váltotta ki a kollégiumokat a balliberális kormányzás idején kötött, előnytelen PPP-szerződésekből, amelyek súlyos adósságot jelentettek az intézmények számára. Összesen 150 milliárdért vásároltak vissza és adtak az egyetemek tulajdonába mintegy ötven kollégiumot.

Vitályos Eszter emlékeztetett: a felsőoktatásért felelős szakminiszter idén februárban együttműködési megállapodást kötött a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájával (HÖOK), amely arról szól, hogy kiemelten fog foglalkozni a kormány a hallgatók jóléti szolgáltatásaival is: például gondoskodnak arról, hogy ne csak több szoba, de több kerékpártároló, több korszerű konyhai eszköz legyen a koleszokban.

A látványos fejlesztések ellenére a térítési díjak amúgy nem sokat változtak az elmúlt tíz évben: a kollégiumi szobák felszereltségtől, elhelyezkedéstől függően továbbra is átlagosan 10–20 ezer forintba kerülnek havonta, ami összehasonlíthatatlanul olcsóbb az albérleteknél.

Míg a lakásbérlést százezer forintos bérleti díj alatt manapság nemigen lehet megúszni, addig például a Semmelweis Egyetem kollégiumi díja 9–11 ezer forint, a Nyíregyházi Egyetemen 12–20 ezer forint között mozognak a szobaárak, Pécsett 12–25 ezer forint közti díjat kérnek el, Szegeden havi 10–16 ezer forint körüli összeget kell fizetniük a hallgatóknak.