Belföld
Pokorni: Ne a politikai üzengetésé legyen a főszerep
– A hegyvidékiek, de az egész főváros kedvelt kirándulóhelye a Normafa, ahol korábban már megnyitották a közönség előtt az új parkolót és a látogatóközpontot, márciusban egy új öltözőt, májusban pedig megkezdték a büfébódék bontását. Milyen fejlesztésekre számíthatnak még a területen a természet szerelmesei?
– Jelenleg a síház rendbetétele zajlik, ami szimbolikus centruma a Normafának, egyben a terület legismertebb része. A műemléki épületet eredeti állapotában állítjuk helyre, megnyitjuk az előterét, míg a kilátást nyújtó gerinc felé egy modern pavilonnal egészítjük ki. Egy étterem működik majd itt, együttműködve a látogatóközpont konyhájával. A palánkokkal körülvett gazdasági udvart, bódékat lebontottuk, a rétesezőt és a lángossütőt az egykori parkoló helyére telepítettük át egy sokkal szebb, modernebb pavilonsorba.
– Milyen vélemények érkeztek a parkolóval kapcsolatban, megszokták az emberek?
– Jól működik, bár még mindig bejönnek néhányan a régi Eötvös úton, amelyet még idén, a Normafa úttól szintén lezárunk, és meghosszabbítjuk a János-hegyi sétány futópályáját a parkolóig, illetve a Normafa út öbléig. Itt behajtásgátló sorompót is felállítunk. Idén át tudjuk adni az Anna-rét melletti szánkó- és sífutópályát, és bízunk benne, hogy a rövidebb, gyerekeknek szánt lesiklópálya is elkészül.
– Mi marad a következő évekre?
– Az egykori Sport Hotel helyén a lombkoronasétányt már elkezdtük építeni, de ennek a beruházásnak nem tett jót a háború és a válság, kénytelenek voltunk egyelőre félbehagyni a munkálatokat. Megvalósítására 2023–24-ben kerülhet sor. Két nagy terület van ezen kívül, amit bizonytalannak érzek, a Normafa megközelítését szolgáló nagy projektek, a fogaskerekű és a libegő felújítása. Mindkettőben a kormány és a főváros együttműködése lenne kívánatos, ami gyakran döcög. Nem akarok igazságtalan lenni, mert alapvetően nem ez a programelemek késlekedésének az oka, hanem a forrásigény.
– Korábban azt nyilatkozta, a Normafa fejlesztésével kapcsolatban voltak viták, de nem pártpolitikai alapon. Miként sikerült a kerületben a nagypolitikától eltérő konstruktív együttműködést megvalósítani?
– Szerencsénk volt.
– Nem hinném, hogy pusztán a szerencsén múlt.
– Talán az is szerepet játszott benne, hogy volt egy kerületi népszavazás, amelynek végeredménye rámutatott: nagyon nagy a Normafa rendbetételének támogatottsága. Valószínűleg ezért fontolták meg az ellenzéki pártok, hogy érdemes egy jó program mellé állni, és ne csak azért is ellenezni azt.
– A Normafa mellett található a csillebérci üdülőövezet, amelynek több ingatlanjára az önkormányzat építési tilalmat rendelt el tavasszal. Miért volt erre szükség?
– A csillebérci üdülőterület nagyon különös része a kerületnek. Négy-öt helyrajzi számon több száz tulajdonos van összeláncolva osztatlan közös tulajdonban. Nincsenek szabályozott közutak, járdák, az utak többségén nem férnek el a tűzoltók vagy a mentők. Nincs csatorna és közvilágítás. Kétszáz négyzetméteres törpetelkektől az ezerötszáz négyzetméteres, kacsalábon forgó villákig terjednek a telekhányadok. Sikerült néhány problémát orvosolni a területen, ilyen például a vízellátás, a szemétszállítás, de az alapvető célunk az, hogy lehetővé tegyük: mindenki 1/1 tulajdonosa lehessen a saját maga által birtokolt tulajdoni hányadnak. Nem könnyű a helyzet, mert számos jogszabály alól kell felmentést kérnünk. Mivel szinte követhetetlen, ki építkezik, melyik területnek, ki a tulajdonosa, valamennyiünk érdeke, hogy ellenőrizhető tulajdonosa legyen minden teleknek. Azért hogy egyesek ne kezdhessenek lázas építkezésbe a szabályozatlan időszakot kihasználva, elrendeltük a változtatási tilalmat.
– Nemcsak a kerület, de a főváros és az ország kiemelkedő tudományos-ismeretterjesztő központja a Svábhegyi Csillagvizsgáló. Tervezik a fejlesztését?
– A csillagvizsgáló az Eötvös Loránd Kutatási Hálózathoz tartozik, támogattuk őket korábban abban, hogy látogatói központot tudjanak létrehozni, hogy jobban kiszolgálhassák az érdeklődőket. Most is élvezik a pártfogásunkat, ami a szabályozást és az elvi támogatást jelenti az önkormányzat részéről.
– Kétszáznegyven év után tizenötezer négyzetméterrel nő a zöldfelület a Városmajorban – hangzott el nemrég. A terveket még a baloldali sajtó is méltatta. Hogy sikerült ebben az esetben konszenzusra jutni a két politikai oldalnak?
– A különböző pártokhoz tartozó önkormányzatok és a kormány együttműködése valóban ritka, szerencsére itt ez megvalósult. A zsűriben mások mellett egyaránt helyet foglalt a Budapest Fejlesztési Központ vezetője, Fürjes Balázs és a főpolgármesteri hivatal főkertésze, valamint a kerület főépítésze. Ennek eredményeként választották ki a legjobb tájépítész csapatot és koncepciót.
– Mennyiben befolyásolja ezeket a terveket az infláció, a háború?
– Sok munkára van még szükség, és tartok attól, hogy a háború nyomán bevezetett költségvetési szigorúság a projekt kezdetét is kissé későbbre tolhatja.
– A Városmajorban található annak a már említett fogaskerekű vasútnak a végállomása, amelynek meghosszabbítását és felújítását tervezik. Ebben az ügyben viszont enyhén szólva sincs közös nevezőn a kerület és a főváros. Történtek-e lépések a helyzet rendezése érdekében?
– Már a meghosszabbítás is hatalmas költséget jelent, mivel a szerelvények kétféle üzemmódban haladnak, egy adhéziós, villamosszerű üzemmódban, valamint fogaskerekű üzemmódban, amely az emelkedőn-lejtőn segíti a szerelvény haladását. Ezeket a speciális, kizárólag ilyen célra alkalmas vagonokat csak néhány helyen gyártják.
– Értem, hogy kevés a forrás, de hogy lesz ebből így járműbeszerzés, vágánykorszerűsítés, állomásfelújítás, vonalmeghosszabbítás?
– Valóban rengeteg pénzbe kerül a beruházás, a fogaskerekű meghosszabbítása sok tízmilliárd forint, hiszen lent a Széll Kálmán térig futna a fogaskerekű, fönt a Hegyhát út mentén a Normafáig. Emellett feladatot adnak az ön által felsorolt további elemek is, ám ezek nélkül nem lehet gyorsabb, halkabb, korszerűbb tömegközlekedési eszköz a fogaskerekű. Meggyőződésem, hogy lesz új fogaskerekű, de biztos nem ebben az évben indul el a beruházás.
– Visszatérve az anyagiakra, Karácsony Gergely főpolgármester arra kérte önt, hogy szerezzen uniós forrást a projektre. Eleget tett a kérésének?
– A kérés meglepő volt. Hiszen a fogaskerekűnek a BKV és így a főváros a tulajdonosa. Az előkészületi munkák több mint tíz éve tartanak, Tarlós István főpolgármester idejében a Városháza finanszírozta a felújítási tervek elkészülését, több száz millió forint értékben. Közben a főpolgármester személye változott, s Karácsony Gergely minden alkalmat megragad arra, hogy hangsúlyozza: nagyon fontosnak tartja a fogaskerekűt, mint kötöttpályás közlekedési eszközt, de, teszi hozzá, a felújításra nem tud pénzt adni. Azt mondta, kérnek a kormánytól. Nincs is ezzel baj. A baj ott kezdődött, amikor érdeklődtem ez ügyben, és arról tájékoztattak, hogy a főváros részéről nem született hasonló javaslat, de legalábbis nem látják a nyomát sehol. Kértem a főpolgármester urat, ha rendelkezésére állnak azok a levelek, amelyben elküldte javaslatát, legyen kedves továbbítani, hogy támogathassam kérését. Eddig nem kaptam levelet. De biztos érkezik.
– Mi lehet a kiút?
– A válság adott egy kis időt arra, hogy megnyugodjanak a kedélyek, és ne a politikai üzengetésé legyen a főszerep, mert az nem vezet sehová. Inkább gondoljuk végig: Budának azok a fajta sugárútjai, körútjai hiányoznak, amelyeket Pesten ki tudtak alakítani. Itt erre nem volt lehetőség, mert útban voltak a hegyek. A sugárutat a fogaskerekű nyomvonala pótolja. Ezt a felújítást nem lehet megúszni. A vonalat helyre kell állítani, üzemképes állapotba kell hozni, mert ma nem az, nem biztonságos. Ezért kell minden évben több hónapra bezárni, hogy biztosítva legyen a további üzemeltetése. A tervek egyszer már elkészültek, mi pedig védjük a területet, hogy ne építse be senki. Nem a mi térfelünkön pattog a labda.
