Belföld

Nyilvánosságra hozták az idei felsőoktatási ponthatárokat

Nyilvánosságra hozták az idei felsőoktatási felvételi ponthatárokat csütörtök este. Ezzel eldőlt, hogy a több mint 99 ezer jelentkező közül az általános eljárásban hányan kerülnek be egyetemre, főiskolára.

Nyilvánosságra hozták az idei felsőoktatási ponthatárokat
Fiatalok örülnek a Városligetben megrendezett Pont ott partin
Fotó: MH/Hegedüs Róbert

A diákok 20 órától, a bevált gyakorlat szerint, SMS-ben közvetlen értesítést kaptak, ezzel párhuzamosan a Felvi.hu oldalon is tájékozódhatnak a ponthatárokról.

Idén a Kulturális és Innovációs Minisztérium, az Oktatási Hivatal (OH) és a HÖOK Közhasznú Nonprofit Kft. a fővárosban a Városligetben szervezte meg a Pont ott partit, ahol a felvételizők a ponthatárok mellett a felsőoktatási lehetőségeket bemutató programokon is részt vehetnek.

A ponthatárok kihirdetését a felvételizők idén sem csak a budapesti helyszínen kísérhették figyelemmel: több vidéki városban – Debrecenben, Egerben, Győrben, Miskolcon, Pécsen, Salgótarjánban és Szegeden – is tartottak ponthatárváró rendezvényt.

Budapesten a városligeti ponthatárváró, fesztiválhangulatú rendezvényen több ezren vettek részt. Az este 8 órára várt kihirdetés előtt egy órával még hosszú sorokban várakoztak a fiatalok a bejutásra. Este 8 óra előtt fél perccel a tömeg visszaszámlálva várta a ponthatárok kihirdetését. Jellemzően az érkező SMS-ek után sokan sikítozva, ugrálva, volt, aki pezsgőt bontva ünnepelt.

György László, a KIM innovációért, felsőoktatásért, szakképzésért és vállalkozásfejlesztésért felelős államtitkára és Vanó Renáta, az OH felsőoktatási elnökhelyettese elindítja a felsőoktatási ponthatárok kihirdetését
György László, a KIM innovációért, felsőoktatásért, szakképzésért és vállalkozásfejlesztésért felelős államtitkára és Vanó Renáta, az OH felsőoktatási elnökhelyettese elindítja a felsőoktatási ponthatárok kihirdetését
Fotó: MH/Hegedüs Róbert

A ponthatárok kihirdetése előtt György László, a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért, felsőoktatásért, szakképzésért és vállalkozásfejlesztésért felelős államtitkára a fiatalokhoz szólva azt mondta: életük egyik legszebb időszaka vár rájuk. Felhívta a figyelmüket arra is, hogy diplomával másfélszer, kétszer annyit kereshetnek majd, mint középfokú végzettséggel.

Az államtitkár úgy fogalmazott: „Jó ma Magyarországon egyetemistának lenni”. Ugyanis – mint mondta – a magyarországi egyetemeken tanulók kétharmada a világ top öt százalékába tartozó intézmény hallgatója. György László azt mondta: azon dolgoznak, hogy 2030-ra Magyarország Kelet-Közép-Európa tudásközpontja legyen.

Vanó Renáta, az Oktatási Hivatal felsőoktatási elnökhelyettese azt hangsúlyozta: ezt a napot nemcsak az a csaknem 100 ezer diák várta, aki jelentkezett a felsőoktatásba, hanem az ország nagy része és a felsőoktatási és ágazatvezető intézmények, köztük az OH is.

A felvett fiataloktól azt kérte, hogy a következő 2-5 évben járjanak be az egyetemre, ne hagyják ki az előadásokat, és mindeközben kössenek életre szóló barátságokat.

A felsőoktatási képzésekre jelentkezők a Felvi.hu oldalon is ellenőrizhetik, hogy sikerült-e felvételt nyerniük.

Az ELTE rekordszámú jelentkezőt vett fel

Rekordszámú jelentkezőt, 11 355 hallgatót vett fel képzéseire az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) az idei felvételi eljárás során, „népszerűsége töretlen” – közölte az intézmény csütörtök este.

Közleményükben ismertették, hogy alapszakra 7248, mesterszakra 2666, osztatlan szakra 1251, felsőoktatási szakképzésre 190 hallgató került be. Közülük 9272 jelentkező nappali, 1943 levelező, 140 pedig esti munkarendben kezdi meg tanulmányait. Az egyetem elsőéveseinek mintegy 90 százaléka, 10 021 hallgató állami ösztöndíjas finanszírozási formában tanulhat.

A legtöbb hallgatót (2174) a bölcsészettudományi karra vették fel, ezt a gazdálkodástudományi kar (2100), majd a pedagógiai és pszichológiai kar (1467) követi.

A legnagyobb létszámemelkedést a gazdaságtudományi kar érte el: 300-zal több hallgató került be, mint tavaly – írták, jelezve, hogy 2361 felvett hallgatóval ez lett a második legnépszerűbb képzési terület, a bölcsészettudomány (3079) után és a pedagógusképzés (1850) előtt.

Hozzátették, a gazdaságtudományi kar úgy vett fel a tavalyinál 42 százalékkal több alapszakos hallgatót, 1313-at, hogy a pontátlag is jelentősen nőtt, az idén már 442 feletti.

Az ELTE legnagyobb létszámmal induló alap-, illetve osztatlan szakjai: jogász (778), programtervező informatikus (659), gyógypedagógia (602), pszichológia (411). A mesterszakok közül a legnépszerűbb a vezetés és szervezés (294), ezt követi a pszichológia (274), a pénzügy (167) és a marketing (146).

Az „egyetemen hagyományosan erősnek számító jogász szakon” 100 állami ösztöndíjas mellett 678-an önköltséges finanszírozási formában kezdik meg tanulmányaikat – írták.

Az intézmény kitért arra, hogy az egyetem képzési portfóliója is bővül szeptembertől. Az újonnan meghirdetett mesterszakok közül a logopédia (Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar) 18 hallgatóval, a geoinformatika (informatikai kar) 4 jelentkezővel indul. Nagy sikerként értékelték továbbá az először meghirdetett gyermekkultúra mesterszakot (tanító- és óvóképző kar, 94 hallgató).

Osztatlan tanárszakokat idén 331-féle párosításban hirdettek meg, emellett mintegy 100 tanári mesterképzésből választhattak a jelentkezők. E képzéseken összesen 640-en kezdhetik meg tanulmányaikat szeptemberben, közülük 473-an osztatlan tanárképzésben. A legtöbben angoltanárnak (230), történelemtanárnak (144) és magyartanárnak (123) készülnek – sorolták.

Sok fiatalnak volt oka az örömre csütörtök este
Sok fiatalnak volt oka az örömre csütörtök este
Fotó: MH/Hegedüs Róbert

A tájékoztatás szerint a magyar jelentkezők körében is nagyon népszerűek az egyetem angol nyelvű képzései (7 alap- és 17 mesterszak). Míg 2018-ban ezeken csak 134-en kezdték meg a tanulmányaikat, idén már 628-an. Az angol nyelvű képzések közül a legkeresettebb alapszak a nemzetközi gazdálkodás (236), a nemzetközi tanulmányok (120) és a szociológia (66). A mesterszakok közül a biológus (66) szakot érdemes kiemelni – áll az írásos összegzésben.

Beszámoltak arról is, hogy az ELTE szombathelyi képzési helyszínén idén szeptemberben 717-en kezdik meg tanulmányaikat. A gazdaságtudományok területen két felsőoktatási szakképzésre és három alapszakra, valamint egy mesterszakra összesen 157-en, pedagógusképzésre 171-en, informatika képzési területre 74-en kerültek be.

Továbbra is rendkívül sikeresnek tartják a Szombathelyen is indított pszichológia alapszakot, amely 2022-ben 74 hallgatóval indul, valamint a programtervező informatikus alapszakot (50 hallgató).

Jelezték, a bölcsészettudományi karon a legnépszerűbb alapszak a keleti nyelvek és kultúrák (430), amelynek koreai, japán és kínai szakirányán összesen 378-an kezdhetik meg a tanulmányaikat. A második helyet az anglisztika (264), a harmadikat a szabad bölcsészet (225) érte el.

Idén az állami ösztöndíjas jogász szakon volt a legmagasabb a ponthatár (475), ezt követte a pszichológia alapszak (452) – olvasható az egyetem közleményében.

Kiemelkedően magasak az átlagpontszámok a BME-n

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) közlése szerint az intézményben kiemelkedően magas átlagpontszámok és magas felvételi létszámok jellemezték az idei felvételit. A Műegyetemen mintegy 4800 új hallgató kezdheti meg tanulmányait idén szeptemberben.

A közleményben azt írták, az elmúlt években követett stratégiát folytatva idén is magas felvételi pontszámokat állapított meg a BME: az alapképzésekre felvett állami ösztöndíjas hallgatók átlagpontszáma 425 pont.

A tanulmányaikat idén szeptemberben megkezdő elsőévesek száma (4776) az előző évhez képest egy százalékkal nőtt, az alapképzési és osztatlan szakokon a növekedés több mint négy százalék.

Egymás nyakába borultak az ünneplő felvételizők
Egymás nyakába borultak az ünneplő felvételizők
Fotó: MH/Hegedüs Róbert

„A BME kiválóságának jó indikátora, hogy az intézmény alapképzéseire felvételt nyert jelentkezők létszáma és átlagpontszáma is magas maradt, sőt a tavalyihoz képest mindkettő nőtt: az állami ösztöndíjas képzési formában az átlagpontszám kiemelkedően magas, 425 pont és az önköltséges formában felvettekkel együtt is meghaladja a 422 pontot” – fogalmaztak.

Tájékoztattak arról is, hogy mesterképzésben mintegy 900 hallgató kezdheti meg ősszel a tanulmányait, illetve további több mint ezer jelentkező nyert felvételt idén januárban a Műegyetem mesterszakjainak valamelyikére.

Kiemelték, jelentős volt az érdeklődés a BME első alkalommal meghirdetett szakjai, az angol nyelvű építményinformatika mérnöki és az űrmérnök mesterszak iránt, mindkét szakon a tervek szerint kezdődik meg az oktatás szeptemberben.

A BME felhívta a jelentkezők figyelmét arra, hogy a mostani pótfelvételi eljárásban alapképzési szakjainak nagy részén állami ösztöndíjas helyeket is meghirdet.

Corvinus: Kevesebb felvett diák, magasabb átlagpontszámok

A Budapesti Corvinus Egyetemre tíz százalékkal kevesebb diákot vettek fel idén, mint tavaly, magasabb átlagpontszámmal.

Az angol nyelvű nemzetközi gazdálkodás alapszakra 478 ponttal, a magyar nyelvű nemzetközi tanulmányok alapszakra 477 ponttal, az angol nyelvűre 474 ponttal lehetett bekerülni. Az egyetem nemzetköziesítésének köszönhetően a 2022/23-as tanévtől az alapszakok több mint fele, a mesterszakok nyolcvan százaléka csak angolul vagy angolul is elvégezhető – írták.

Az intézmény értékelése szerint a „Corvinusra jelentkező diákok magas felvételi pontszámai idén is visszaigazolják az egyetem három évvel ezelőtti modellváltásának eredményességét”.

Közölték, a következő tanévre a központi felvételi eljárásban 2059 hallgatót vettek fel. Alapképzésen 1530, mesterképzésen 452, osztatlan képzésen pedig 77 hallgató kezdheti meg tanulmányait szeptemberben. Ezen kívül nemzetközi felvételi útján alapszakon 268, mesterszakon 329 külföldi diákot vett fel a Corvinus, a jelentkezők 75 országból érkeztek, a felvett diákok több mint 20 százaléka külföldről érkezik.

Az idén nappali alapszakra felvett hallgatók csaknem 70 százaléka, a nappali mesterképzésre felvetteknek pedig a 90 százaléka tanulhat térítésmentesen, az egyetemet fenntartó Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány által biztosított Corvinus-ösztöndíjprogram keretében. A legjobb hallgatóknak akár havi 70 ezer forint tanulmányi ösztöndíjat is biztosít az alapítvány, ez több mint a kétszerese az állami ösztöndíjnak – ismertette az egyetem.

Stratégiai célnak nevezték, hogy az intézmény 2030-ra a kelet-közép-európai régió legjobb egyetemévé váljon a gazdaság- és társadalomtudományok területén, ezt „az elitképzéssel és a nemzetköziesítéssel” kívánják elérni.

„A minőségi oktatás érdekében az egyetem fokozatosan csökkenti az egy oktatóra jutó hallgatók arányát, így az idei évben 10 százalékkal kevesebb diákot vett fel, mint tavaly, magasabb átlagpontszámmal” – olvasható a tájékoztatásban. Kiemelték, a legtöbb alapszakon tovább nőtt a ponthatár a tavalyihoz képest.

A gazdálkodási és menedzsment szakon 455, angol nyelvű képzési formáján 466 pont kellett a bekerüléshez. „Nagyot emelkedett” a bejutási küszöb a pénzügy és számvitel alapszakon: míg tavaly 448, idén már 460 pont kellett. A gazdaságinformatikus alapszak támogatott képzésének ponthatára a tavalyi 429-ről 446-ra nőtt.

Az „országban egyedülálló” alkalmazott közgazdaságtan magyar nyelvű alapszakra való bejutáshoz is több pont kellett a tavalyi 445-nél, ösztöndíjas helyre 459 ponttal lehetett bekerülni, angol nyelvű támogatott képzési formájára pedig a tavalyi 442 helyett 458 ponttal.

A magyar nyelvű kommunikáció- és médiatudomány alapszakon 458 pontra volt szükség (tavaly 447-re). Az angol nyelvű nemzetközi tanulmányok alapszakra 474 pont, amíg az angol nyelvű kommunikáció- és médiatudomány alapszakra 442 pont kellett a támogatott képzési helyre való felvételhez.

Kitértek arra is, hogy idén is „kiugróan magas”, 478 pont kellett a tavaly óta csak angol nyelven induló nemzetközi gazdálkodás alapszak ösztöndíjas helyére való bejutáshoz, így ebben az évben is ez a szak lett a bekerülési pontszám rekordere.

Felhívták a figyelmet arra, hogy Magyarországon elsőként 2023 őszén a Budapesti Corvinus Egyetemen indul „filozófia, politika, gazdaság” alapképzés.

Közölték azt is, hogy bár egyre nagyobb a kereslet az adatelemzésen alapuló szakértői munkára, üzleti adatok professzionális elemzéséhez szükséges egyetemi alapképzés eddig nem létezett Magyarországon. „Ezt az űrt tölti be a Corvinus új alapszakja, a szintén 2023 őszétől induló üzleti adattudomány” – írták, jelezve, hogy „a képzés alapszakként szintén régiós unikum”.

A Semmelweis Egyetem több karára is sokszoros volt a túljelentkezés

Az orvos- és egészségtudomány iránt továbbra is nagy az érdeklődés, a Semmelweis Egyetem több karára is sokszoros volt a túljelentkezés.

Az egyetem közlése szerint csütörtökön összesen 2358 hallgató nyert felvételt a Semmelweis Egyetem szeptemberben induló képzéseire. Közülük 2247-en államilag támogatott formában kezdhetik meg tanulmányaikat.

Az Általános Orvostudományi Kar (ÁOK) állami ösztöndíjas képzésére idén 441 ponttól lehetett bekerülni, amely a tavalyihoz képest négypontos emelkedésnek számít. Az államilag támogatott és az önköltséges képzésekre összesen 439 hallgató nyert idén felvételt.

Az Egészségtudományi Kar (ETK) idén 15 alap-, és négy mesterképzést indít, ezekre összesen 1387 hallgató nyert felvételt, 96-an önköltséges formában. Ez – mint írták – emelkedésnek számít a tavalyi 1335 hallgatóhoz képest.

Az Egészségügyi Közszolgálati Kar (EKK) a 2022. évi általános felvételi eljárás keretében egy alapképzést és három mesterképzést, valamint egyetemi felvételi eljárás keretében további öt szakirányú továbbképzést indít a következő szemeszterben. A kar mesterképzéseire kétszeres volt a túljelentkezés – ismertették, hozzátéve: a kar valamennyi képzésén a fennmaradó helyre pótfelvételit hirdet majd.

A Fogorvostudományi Karon (FOK) idén először lehetett két szakra is jelentkezni. Összesen 124 hallgató nyert felvételt, nyolccal több, mint tavaly, mindezt úgy, hogy tavalyhoz képest emelkedett a ponthatár.

A Gyógyszerésztudományi Kar (GYTK) államilag támogatott gyógyszerész alapképzésére a tavalyi 380 után idén 362 pont volt a ponthatár. Erre 191-en nyertek felvételt, míg egy hallgató önköltséges formában kezdheti meg tanulmányait szeptembertől.

A Pető András Kar konduktor alapképzésének ponthatára idén 300 volt, amely kevesebb, mint a tavalyi, az ide jelentkezők átlagpontszáma azonban múlt évhez képest 372-re emelkedett. Ez alapján 70 hallgató kezdheti meg képzését államilag támogatott formában szeptemberben – olvasható a Semmelweis Egyetem közleményében.

Kapcsolódó írásaink