Belföld

Jönnek a vármegyék, változik a frakciótámogatás

Az Alaptörvény módosításáról, a frakciófinanszírozás rendjéről és a vagyonnyilatkozatok átalakításáról is döntöttek a honatyák kedden a parlamentben. Most már biztos: visszatér a vármegye elnevezés, valamint összevonják a 2024-es önkormányzati és EP-választásokat.

Jönnek a vármegyék, változik a frakciótámogatás
Döntött a Ház, a frakciók támogatása ezentúl a választói akaraton nyugszik majd
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

A jövő évi költségvetés elfogadása mellett számos fontos döntést hozott kedden az Országgyűlés. A nyári szünet előtti utolsó parlamenti napon a képviselők egyebek mellett megszavazták, hogy a jövőben ugyanazon a napon legyen az európai parlamenti (EP-) és az önkormányzati választás Magyarországon.

Az Alaptörvény tizenegyedik módosítása értelmében a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választását az előző önkormányzati választást követő ötödik év április, május, június vagy július hónapjában, az európai parlamenti képviselők választásával egyidejűleg kell megtartani. A regnáló képviselők és polgármesterek megbízatása viszont 2024. október 1-jéig tart.

A két választás közös eljárásban történő lebonyolítását a költségek csökkentésével indokolták a Fidesz és a KDNP képviselői.

Döntöttek arról is, hogy a történelmi hagyományokra hivatkozva a megyék elnevezése január elsejétől vármegyékre módosuljon. Az indoklásban emlékeztettek arra, hogy az államalapítástól kezdődően egészen 1949-ig voltak a vármegyék a magyar közigazgatás alapvető területi egységei. – A vármegye kifejezés használatával jobban hangsúlyozható, hogy a magyar államszervezés és államszerkezet központi gondolati motívuma a nemzeti szuverenitás és ezen keresztül az európai civilizáció sarokköveinek megvédése – fogalmaztak. A kormánymegbízott elnevezés a jövőben főispánra változik.

A képviselők a szavazás után az Országgyűlés rendkívüli plenáris ülésén 2022. július 19-én
A képviselők a szavazás után az Országgyűlés rendkívüli plenáris ülésén 2022. július 19-én
Fotó: MH/Hegedüs Róbert

Átalakította a frakciófinanszírozást is a parlament: az országgyűlési törvény módosítása szerint január 1-jétől a működési keret alaptámogatás része a közös listán bejutott frakcióknak nem jár külön-külön, hanem csak a közös lista kapja meg, és az összeg egyenlő arányban oszlik meg a közös listán indult pártok frakciói között.

A javaslat egyik előterjesztője, Kocsis Máté Fidesz-frakcióvezető korábban elmondta, ha nem lenne háború a szomszédos országban, akkor is kialakulna egy méltánytalan helyzet, mert a jelenlegi szabályok szerint a bal- és a jobboldal is 3–3 milliárd forinttal többe kerülne.

Hozzátette: a változtatás 3 milliárd forintot vonna el a baloldali pártoktól és 2 milliárd forintot a jobboldali pártoktól. Az elvonás mértékét azzal indokolta, hogy a frakciók támogatásának a választói akaraton kell nyugodnia.

Nemzetközi intézményekkel folytatott egyeztetésekre hivatkozva arról is döntött a Ház, hogy a vagyonnyilatkozati rendszert az EP-képviselőkéhez igazítják. Augusztus 5-ig kell megtenni az új nyilatkozatot, amelyben már nem kell feltüntetni az ingatlanokat, a nagy értékű ingóságokat, a megtakarításokat, helyette a jövedelmükről és az érdekeltségeikről kell számot adniuk a képviselőknek.

Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes (b) és Orbán Viktor miniszterelnök (j) az Országgyűlés rendkívüli plenáris ülésén 2022. július 19-én
Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes (b) és Orbán Viktor miniszterelnök (j) az Országgyűlés rendkívüli plenáris ülésén 2022. július 19-én
Fotó: MH/Hegedüs Róbert

Mostantól nyilatkozni kell a képviselői megbízatást megelőző három évben végzett tevékenységekről, a képviselői megbízatással párhuzamosan végzett, összeférhetetlenség alá nem eső, azon tevékenységekről, amelyből adóköteles jövedelem származik.

Kormánypárti képviselők kezdeményezésére módosul a házszabály is, amely ezentúl lehetővé teszi a közös listát állító pártok frakciói között az átjárást. Azaz a képviselő, aki elhagy egy frakciót, nem válik függetlenné, hanem a közös jelöltség keretein belül szabadon választhat új képviselőcsoportot.

Elfogadták az EU jövőjével kapcsolatos magyar álláspontról szóló határozati javaslatot is.

A magyar Országgyűlés többek között azt javasolja, hogy az uniós szerződésekben jelenítsék meg Európa keresztény gyökereit és kultúráját, rögzítsék az Európai Bizottság politikai és ideológiai semlegességét, és garantálják minden nép jogát arra, hogy eldönthesse, kivel akar együtt élni a hazájában.

Emellett szorgalmazzák egy közös európai hadsereg felállítását, megtiltanák a további uniós adósságfelvételt, valamint ellenzik az „egyre szorosabb egység” célkitűzését.

Kapcsolódó írásaink