Javult a fogyatékkal élő tanulók oktatása

A gyógypedagógiai nevelés-oktatás helyzetéről adott tájékoztatást a minap Rétvári Bence. A Belügyminisztérium parlamenti államtitkára az LMP-s Ungár Péter képviselőnek adott válaszában rámutatott: a kormány egyik legfőbb feladatának tekinti, hogy biztosítsa a fogyatékkal élő állampolgárok részére a teljes életet, ezért többféle módon is támogatja a fogyatékkal élő gyerekek oktatását. – ­Magyarország azon kevés országok egyike, ahol a köznevelés szerves részeként kezelik a fejlesztő nevelést-oktatást, és az ellátórendszer fontos célja, hogy mindenki a lakóhelyéhez legközelebb hozzájusson az oktatáshoz – fogalmazott, hozzátéve: fejlesztő nevelésben országszerte két és fél ezer gyermek, diák vesz részt, ez a szám viszonylag régóta állandó, viszont az érintett gyermekeket fogadó iskolák, intézmények száma folyamatosan bővült az elmúlt években.

A fejlesztő nevelést biztosító intézmények feladatellátási helyei 2014 óta 33 százalékkal emelkedtek, jelenleg csaknem 4300 olyan iskola van, ahol sajátos nevelési igényű (SNI) tanulókat látnak el – magyarázta. Megjegyezte: száz SNI besorolású gyermekre ma csaknem 12 pedagógus jut, míg 2010-ben ez az arányszám a hetet sem érte el.

Kitért arra is, hogy a különleges bánásmódot igénylő gyerekekkel foglalkozó iskolák 94 százaléka inkluzív oktatást-nevelést folytat, ez azt jelenti, hogy az eltérő szükségletű gyerekeket nem elkülönítve, hanem a többiekkel együtt, közös csoportban nevelik. Ismert, az inkluzív nevelésben nagy hangsúly van a befogadó szemléleten, ez tehát nem puszta integráció, hanem a pedagógusok eleve úgy alakítják az óvoda, iskola életét, módszereit, személyi és tárgyi feltételeit, hogy figyelembe veszik a sajátos igényű (például hallás-látássérült vagy tanulási zavarral küzdő) gyermek extra szükségleteit, és fokozottan figyelnek az érintett gyerekek szociális beillesztésére is.

Az államtitkár beszámolt arról, hogy a gyógypedagógiai, fejlesztő oktatásban nemcsak az állami, hanem a magániskolák működési költségeihez is hozzájárul az állam: az intézmények pedagógusonként 5,39 millió forintot hívhatnak le évente, melyhez egyéb kiegészítő támogatások (például speciális eszközökre fordítható források) is kapcsolódhatnak.

A gyógypedagógiai ellátás javulásához hozzájárul továbbá az is, hogy egyre több a szakember:
a korábbi ötezer-hétszáz helyett már tízezren dolgoznak gyógypedagógus munkakörben, köszönhetően annak, hogy országszerte tíz egyetemen is tanulható ez a szakma, 2013 óta a gyógypedagógiai alapképzésre felvett hallgatók száma megduplázódott – jegyezte meg Rétvári Bence.

Közölte azt is, hogy a különleges igényű diákok oktatásához szükséges speciális szaktudás átadására ma már nemcsak a gyógypedagógusi képzésben, de a hagyományos pedagógusszakok esetében is nagy hangsúlyt fektetnek. Vagyis egy „sima” óvónő, tanító vagy tanári szakon is vannak a tantervben olyan tartalmak, amelyek felvértezik a leendő pedagógusokat a sajátos nevelésű vagy hátrányos helyzetű gyerekek oktatásához szükséges tudással. Mindemellett a pedagógus továbbképzések között is (amelyek közül hétévente rendszeresen kötelező elvégezni egyet), 172 olyan képzés található, amely kifejezetten a fejlesztő neveléssel foglalkozik – mutatott rá Rétvári Bence.