Belföld

Csoda született

A majkpusztai kamalduli remeteség több mint négymilliárdos felújítása során az volt az egyik legnehezebb kihívás, hogy megőrizzék a hely lelkületét

Egy ifjú szemtanúja volt, amikor apja párbajban megölt egy embert. Szerzetesnek állt. Később remete lett, 1012-ben alapított egy szerzetesközösséget Fonte Avellánában, ők lettek a későbbi kamalduli rend első tagjai. A szentéletű férfit Romualdnak hívták.

Csoda született
Kollár Józsefné több évtized után járt ismét a mára megújult remeteségben
Fotó: MH/Hegedüs Róbert

Egy alkalommal látomása volt: azt látta, ahogy fehér csuhába öltözött férfiak egy hosszú létrán a mennybe lépdelnek. Ezt a jelenetet bárki megtekintheti, mert látható a majkpusztai refektórium mennyezetén is. Ugyanitt egy másik festményen Szent Romualdot kezében egy makettal ábrázolják, amely egyébként minden kamalduli remeteség mintájául szolgált.

Ma 38 helyen élnek szerzeteseik a világban, a legközelebb Lengyelországban találkozhatunk működő kamalduli renddel, Magyarországon ugyanis II. József 1782-ben feloszlatta a hallgatási fogadalmat tevő szerzetesek rendjét. Magyarországon, Majkpusztán, a felújított műemléki környezetben azonban mi is bepillanthatunk egykori életükbe.

A majki műemlékegyüttes főépületét – bár eredetileg 1733 és 1771 között a kamal­duli rendnek épült –, az 1860-as években az Esterházy család kastéllyá alakította, és erre a célra használta egészen 1944-ig. Emiatt kerülhetett be a műemlék a Nemzeti Kastélyprogramba.

László Noémi, a Majki Kamalduli Remeteség létesítményvezetője elmondja: a felújítás tavasszal befejeződött, második szakaszában teljesen újjászületett az épületegyüttes. A látogatók először a közeli tónál emelt új jegypénztárban szembesülnek a felújítás eredményeivel. Az első ütem vívmányaival a kastélyban ismerkedhetünk meg, amely az Esterházyak alatt vadászkastély lett a szerzetesi élet megszűnése után. Az itt kialakított kávézóban töltődhetnek a vendégek a rájuk váró élmények előtt, vagy akár a mögöttük hagyott emlékek után.

László Noémitől megtudjuk, a második ütemben újították fel a klauzúra tizenhét celláját kívülről, valamint több cella belső terét. Márciusban adták át a helyreállított létesítményt, azóta már több mint 15 ezer látogatót regisztráltak Majkon, ami rávilágít a felújítás társadalmi hasznosságára. László Noémi megjegyzi, hogy a turisták elégedetten távoznak, örülnek, hogy a szerzetesi cellák is látogathatóvá váltak.

Esterházy József 1736-ban főúri, köznemesi családokat valamint egyházi méltóságokat győzött meg arról, hogy segítsenek tizenhét cellát építeni a rend számára (családok címere ma is ott látható a remetelakok bejárata fölött), a szerzetesek pedig minden nap imádkoztak patrónusaikért. Egyébként is sokat buzgólkodtak imádságban, nyolcszor egy órát imádkoztak naponta a hajnal négy órai ébredés és hajnal egy órás lefekvés között.

Két remetelakot rendeztek be úgy, hogy megismerhető legyen a szerzetesek egykori élete. Mi is bekukkantunk az egyikbe: valaha minden cellában volt egy kis kápolna, egy kamra, ahol a fűtéshez szánt fát is tárolták, valamint egy kis műhely.

A szerzetesek ugyanis, bár hallgatást fogadtak, tétlenséget nem. Mindenki foglalkozott valamivel, akadt közöttük órásmester vagy asztalos is. A 11. számú ház kápolnájában Szent Lajos oltárképe fogad bennünket, egy hajdani szerzetes órásmester műhelyé­ben pedig különleges időmérő szerkezetek.

Az egyik kis házban gyermekeknek tartanak kézműves foglalkozásokat, ahová előre regisztrálva lehet jelentkezni. A környék óvodái, iskolái már fel is fedezték maguknak a lehetőséget, közli László Noémi. A későbbiek során a többi remetelakban szálláshelyet alakítanak ki. A harmadik, befejező ütem megvalósítására, azaz a még használatba nem vett cellák berendezésére is rendelkezésre állnak már a források, tudjuk meg.

A majkpusztai épületeken is érződik a hallgatási fogadalmat tevő rend zárkózottsága
A majkpusztai épületeken is érződik a hallgatási fogadalmat tevő rend zárkózottsága
Fotó: MH/Hegedüs Róbert

A klauzúra területén álló templomot 1763-ban földrengés rázta meg, falait az elemek megroggyantották, köveit a környékbeli építkezésekhez hordták el. Csak a tornya élte túl e csapást, de ez az épülettöredék is rossz állapotban volt. A torony most szintén helyreállítva pompázik, közel száz meredek lépcsőn mehetünk fel a tetejébe, ahonnan fenséges kilátás nyílik a remeteségre, a kastélyra és a környező tájra. A toronyban újra megkongatható egy harang, amely annak a hangszernek a mása, amely egykor itt kongott. Mivel az eredeti harang a rend feloszlatásakor Ácsra került, Majkon most az eredetivel szinte teljesen egyező másolat látható. Az a látogató, aki felmászik a torony lépcsőin, meg is kongathatja. Gyakran hallunk harangzúgást, és nem sokkal később megkongatjuk mi is az óriási hangszert. A felújítást megelőző régészeti feltárás során „előkerült” a templom kriptája is, amelyet sikerült helyreállítani és ugyancsak bemutatni a látogatóknak.

Visszatérünk a kastély és a remeteség közötti területre, ahol egy áll egy díszkút, ami 1918-ban került a kertbe, és egykor velencei mintát követe készült. A kutat Károlyi Margit grófnő édesapja készíttette esküvője alkalmából az ifjú házasoknak, tudjuk meg Gombik Gabriella múzeumpedagógustól. Vele járjuk végig a kastélyt, izgalmas történeteit alig győzzük megjegyezni.

A refektóriumba lépünk, ami egy igazi csoda. Hatalmas freskóján az utolsó vacsora látható, egy igazi kuriózummal: a Jézus mellett ülő tizenkét apostol közül balról a negyedik egy kamalduli szerzetes, jellegzetes fehér köpenyében. Egyik kezével kettőt, másikkal hármat mutat. Ezzel a művészettörténészek szerint arra utal, hogy a szerzetesek egy évben csak kétszer beszélhettek egymással három napig, húsvétkor és karácsonykor.

A teremben Kollár Józsefné ül az egyik asztalnál, aki 1967-ben járt itt utoljára, amikor az épületben még mezőgazdasági iskola működött és a refektóriumban órák zajlottak. És itt összeérnek a történelem idősíkjai: a most 72 éves hölgy találkozott Károlyi grófnéval, aki élete végéig az egyik cellában lakott. E nyugdíjas hölgy elmondja: a grófnő (aki nem követte az emigrációba férjét, Esterházy Móricot) mindig izgatott volt érkezésükkor. Olyankor teával és aprósüteménnyel várta őket, könyveket ajánlott nekik, amit ők verssel és dallal háláltak meg.

Kollár Józsefné azt is felidézi: még a pártállami rendszerben is nagyon vigyáztak a tanárok és a diákok a refektórium freskóira, stukkóira, berendezési tárgyaira. Gombik Gabriella ehhez hozzáfűzi: a teremben éppen ezért nem volt szükség nagy felújításra, amit szinte hihetetlen.

Annak fényében pedig különösen, hogy a folyosókon több, a felújítás kezdetekor készült kép szembesíti a látogatókat a néhány évvel ezelőtti szívszorító állapotokkal. A romokból szinte egy teljesen új épület született. Sőt! A kastély háta mögött háromlépcsős mértani kertet alakítottak ki, az egyikbe színes virágokat, a következőbe zöldfűszereket, a harmadikba gyümölcsfákat ültettek.

A Nemzeti Kastélyprogramban tizenhat kastély és két kúria, a Nemzeti Várprogramban pedig tizennyolc vár – egy esetben várfal –, és a hozzá kapcsolódó három palota kapott helyet – tudjuk meg Virág Zsolttól, aki a Nemzeti Kastélyprogram miniszteri biztosa. Kifejti: a majkpusztai épületegyüttes első felújítási üteme 2012 és 2015 között készült el, ez a remeteség egykori főépületét érintette, míg 2018 és 2022 között a második ütem is befejeződött.

Ebbe a cellaházak és a megmaradt templomtorony helyreállítása, a grottakápolna és a geometrikus kert rekonstrukciója, valamint a közeli tó partján egy új fogadóépület és ajándékbolt felépítése szerepelt. Az épületegyüttes felújításának második, lezárult üteme egymilliárd 723 millió forint EU-s forrásból, és 2 milliárd 306 millió forint kormányzati támogatásból valósult meg.

Az építészeti, valamint a kő-, a fa-, a fém- és a festőrestaurátori munka egyik legnehezebb kihívása az volt, emlékszik vissza Virág Zsolt, hogy megőrizzék a hely lelkületét, és egy jó arányt találjanak a történeti ízt őrző részletek és a műszaki okokból megújított felületek között.

A fentebb említett templomtorony a cella-házakkal ellentétben elég rossz állapotban volt, teszi hozzá, különösen az oldalról hozzácsatlakozó, egykori templom boltívtöredéke vált veszélyessé, eleveníti fel a miniszteri biztos. A borostyánnal benőtt faltöredék egykor belső épületrész volt, nem arra tervezték, hogy több mint száz évig állja az időjárás viszontagságait. Komoly repedések voltak rajta, de sikerült statikailag rögzíteni.

A legnagyobb kihívást azonban nem is az építészeti munkák okozták, hanem a hatalmas harangmásolat beemelése. A felső emeleten az ablaktáblákat kiszedték, majd egy csörlővel húzták fel a 750 kilogrammos harangot, végül egy acélgerenda segítségével emelték a helyére.

Kapcsolódó írásaink

Feltárul a történelem

ĀEzeréves iratot és a legrégebbi magyarországi nyomtatott Bibliát is láthatjuk a Múzeumok Éjszakáján