Sorosék tovább kalapoznak a pedagógus­akciókra

Szemérmetlen segélykérésbe futottunk bele a minap a Facebookon. A Tanítanék Mozgalom egy fizetett hirdetésben könyörög adományért, hogy a kormány ellen hergelje, és mindenáron demonstrációra buzdítsa a tanárokat. „Adományozz a tiltakozás sikeréért! Járulj hozzá a tanárok ellenállásához!” – így szól a felhívás, amelyben két-, öt- vagy tízezer forintos hozzájárulást kérnek, de olyan opciót is kínálnak, ahol ennél magasabb, tetszőleges összeggel lehet fizetni az aktivistáknak, akár rendszeres heti, havi utalást beállítva.

„A Tanítanék azon dolgozik, hogy a tanárok kiállása minél teljesebb és szervezettebb legyen, és mindenkihez eljusson! Ehhez és a mozgalmunk működtetéséhez források is kellenek. Hálásak vagyunk, ha hozzájárulsz ezek előteremtéséhez!” – írta felhívása mellé a szervezet. Hozzátették: az adományokat a Tanítanék Mozgalmat facilitáló Humán Platform Egyesület gyűjti és kezeli.

Mindez azért érdekes, mert a Humán Platformot elsősorban azért hozták létre még 2012-ben, hogy összehangolja a kormány kulturális, oktatási, egészségügyi és szociális politikája elleni álcivil fellépést. A szervezet mögé szinte az összes akkori ellenzéki párt felsorakozott, de az egyesület ott volt a 2016-os kvóta­népszavazáson is az érvénytelen szavazásra buzdítók között is. Nem meglepő módon, abban az évben a Humán Platform tizenhárom millió forintot kapott a Norvég Alaptól.

Ne felejtsük, a Humán Platform arca és egyik alapítója az a Gulyás Márton, aki előzőleg a Soros György által finanszírozott, balliberális oldalhoz köthető, kormányellenes utcai tüntetéseket rendszeresen segítő Krétakör Alapítványt vezette. A közérdekű adatigénylésekkel foglalkozó Adat-radar információi szerint a Humán Platform szervezetfejleszté­séhez 119 845 euróval, azaz mai árfolyamon 47,9 millió forinttal járult hozzá a Norvég Alap. Ennek a fejlesztésnek köszönhetően jöhetett létre és erősödhetett meg például a Civil Közoktatási Platform, amely – mint tudjuk – ugyancsak a kormányellenes megmozdulások egyik motorja.

A pedagógusok sztrájkba hívása viszont a Soros-pénzek és a magánfelajánlások ellenére sem sikerült eddig túl fényesen: az év elején tartott, kétórás figyelmeztető sztrájkban a nevelők tizenhét százaléka, a néhány héttel későbbi, egész napos munkabeszüntetésben pedig már csak tizenhárom százaléka vett részt. Ezt követően az országosan több mint hatezer köznevelési intézményből csak mintegy száz iskola csatlakozott az elmúlt hónapok polgári engedetlenségi akcióihoz, többnyire ott sem a teljes nevelőtestületek, csak a legelszántabb tiltakozók.

Amint arról beszámoltunk, az új kormány megalakulása óta az ágazat irányítása már több alkalommal is tárgyalt a tanárok képviselőivel, előbb Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár ült asztalhoz a PSZ és PDSZ alkotta sztrájkbizottság tagjaival, majd Pintér Sándor belügyminiszter fogadta a Nemzeti Pedagógus Kar elnökét. A szaktárca és a bérrendezést követelő pedagógusok egyeztetésének következő fordulója június 28-án lesz, de Orbán Viktor kormányfő már korábban bejelentette, hogy jövőre és 2024-ben is biztosan kapnak tíz-tíz százalék fizetésemelést a pedagógusok.