Folytatódik a jövő évi költségvetés parlamenti vitája

Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára arról beszélt: sajnálatos, hogy amikor éppen megbirkóztak a koronavírus-járvány okozta válsággal, ismét újabb kihívásokkal kellett szembenézni az orosz-ukrán háború miatt. A beszállítói láncok megszakadtak, a nyersanyagok és energiahordozók világpiaci ára elszállt, elérhetőségük szűkült, rég nem látott humán katasztrófa és társadalmi sokk jellemezte az elmúlt pár hónapot - fejtette ki.

Ebben a helyzetben - mutatott rá - a magyar kormány álláspontja határozott és egyértelmű: nem engedhető meg, hogy a magyar lakosság szenvedje el a háború súlyos gazdasági következményeit.

Az államtitkár a jövő évi büdzsét a rezsi- és honvédelem költségvetésének nevezte, hangsúlyozva, hogy a javaslat stabil alapot biztosít a kormányzati programok megvalósításához, garantálja a családok védelmét, Magyarország biztonságának erősítését, a haderőfejlesztést és a rezsicsökkentés megőrzését.

Kiemelte: a rezsivédelmi alap 670 milliárd forinttal biztosítja, hogy a háztartások a kiszámíthatatlanul emelkedő piaci árnál alacsonyabb energiaárat fizessenek. Ezáltal „megőrizzük a háztartások vásárlóerejét”, vagyis továbbra is biztosított marad a fogyasztás révén támogatott gazdasági növekedés, a magas foglalkoztatási szint és a vállalati beruházások további növekedése - mondta.

Emellett - folytatta - a közszféra és a vállalati szféra béremelései, továbbá a minimálbér jelentős emelései is biztosítják, hogy a magas infláció mellett is emelkednek a reálbérek.

Elmondta: a 842 milliárd forintos honvédelmi alap csökkenti a régióban kialakult háborús konfliktus biztonsági kockázatait, megteremti a honvédelmi fejlesztések forrásait, valamint megerősíti Magyarország fizikai biztonságát.

Az államtitkár arra is felhívta a figyelmet, az idei 4,7 százalék után, jövőre 4,1 százalékos gazdasági növekedéssel számol a kabinet, ami várhatóan ismét felülteljesíti az uniós átlagot, így Magyarország relatív fejlettsége tovább javulhat európai összehasonlításban. Hozzátette: az egyensúlyi mutatók folytatódó javulását prognosztizálja a kormány, így a GDP-arányos államháztartási deficit, az adósságráta és a külső egyensúlyi mutatók is érdemben javulhatnak az elkövetkezendő időszakban.
 

Halász János (Fidesz) a nemzetbiztonsági bizottság alelnökeként a titkosszolgálatok jövő évi támogatásáról beszélt. Hangsúlyozta: egy háborús veszélyekkel és fenyegetettségekkel teli időszakban felértékelődik a nemzetbiztonsági szolgálatok munkája. Figyelmeztetett: a magyar emberek biztonsága múlik az elhárítók munkáján, fel kell készülni arra, hogy egyes terroristacsoportok, vagy ellenérdekelt szolgálatok az orosz-ukrán háború kitörése óta érkező több százezres menekültáradatot kihasználva próbálják embereiket bejuttatni Magyarországra.

Kiemelte: a 2023-as büdzsé pluszforrásokat ad a szakterületnek, összességében a nemzetbiztonsági szolgálatok támogatása 16 milliárd forinttal emelkedik 2023-ban, ezzel először fogja meghaladni a 100 milliárd forintot.

Felsorolta: az Alkotmányvédelmi Hivatal jövőre 630 millió forinttal kap többet, így összesen több mint 13 milliárd forintból gazdálkodhat, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat pedig majdnem 2 milliárd forinttal több forráshoz jut. Az Információs Hivatal személyi juttatásokra 810 millió forinttal fordíthat majd többet, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat támogatása 41 százalékkal emelkedik jövőre, a Nemzeti Információs Központ pedig több mint 4 milliárd forintból gazdálkodhat, 12 százalékkal többől, mint a jogelőd TIBEK.

Hangsúlyozta: a katonai és polgári szolgálatok 2023-as költségvetési támogatása megteremti a pénzügyi hátterét annak, hogy a fokozódó veszélyek ellenére Magyarország nemzeti szuverenitását megvédjék.

Latorcai János (KDNP) kijelentette: mára tény, hogy a tavaly a gazdaság újraindítására hozott intézkedések sikeresek voltak, „gazdaságilag sikeres évnek néztünk elébe”, de ezt a háború felülírta.

Kiemelte: a költségvetési javaslatban egyszerre van jelen a stabilitás és a dinamizmus. A büdzsé biztosítja, hogy a rendkívül gyorsan változó világban, gazdasági környezetben is sikerüljön megteremteni a kiszámítható gazdálkodáshoz szükséges stabilitás és dinamizmus egységét - vélekedett.

Kifejtette: a stabilitást garantálja, hogy megmaradnak az embereket segítő korábbi támogatások, a dinamizmust, rugalmasságot pedig a gazdaság élénkítésére szánt források, beruházások biztosítják. Különösen fontosak az energetikai beruházások, amelyek az energiafüggetlenség megteremtését segítik - mondta.

Hangsúlyozta: a kormány a költségvetés tervezésekor megértette a kihívásokat, különösen azt, hogy a háború és a brüsszeli szankciós politika miatt most a legfontosabb feladat Magyarország békéjének és biztonságának megőrzése, az ország energiaellátásának biztosítása és a rezsicsökkentés védelme.

Bánki Erik (Fidesz) arról beszélt, hogy a járványt követően a magyar gazdaság megőrizte teljesítőképességét, sőt azon országok közé tartozott, amelyek a leggyorsabban tudtak kikerülni a válságból. A kormány döntéseinek köszönhetően folytatódott a gazdaság erősödése az év elején is, ami azért fontos, mert a jelenlegi bizonytalan helyzetben, a háború okozta változások következtében olyan világgazdasági válsággal kell szembenézni, amelynél sokat számít, hogy milyen alapokról indul a gazdaság - mondta.

Kiemelte: a kormány az elhúzódó háborús helyzetben is megvédi a munkahelyeket, a nyugdíjakat, a családokat és a rezsicsökkentést. Ennek a forrásait a 2023-as költségvetés minden tekintetben biztosítja - jelentette ki.

Közölte: a következő évben is megmarad a 13. havi nyugdíj, folytatódnak a családtámogatások, és a várható infláció mértékének megfelelően tovább emelkednek a nyugdíjak. Az orosz-ukrán háború és az elhibázott brüsszeli szankciós politika miatt most a legfontosabb Magyarország békéjének és biztonságának megőrzése, valamint az ország energiaellátásának biztosítása és a rezsicsökkentés védelme - vélekedett.

A képviselő kifogásolta, hogy az ellenzék a vitában bírálta a kormány válságkezelését, mivel meglátása szerint a baloldal korábban válságkezelésből megbukott.

Felszólalásában úgy összegzett: a költségvetési javaslat minden tekintetben valamennyi magyar társadalmi rétegnek hoz kedvező változásokat.

Juhász Hajnalka (KDNP) arra mutatott rá, hogy a költségvetés tervezése kihívásokkal terhelt nemzetközi környezetben zajlott. Mindezek hatásai meglátszanak az előterjesztésen, de az elmúlt évek tudatos gazdaságtervezésének köszönhetően a kihívások stabil állapotban érték a magyar gazdaságot - mondta.

Bírálta a globális minimumadót, amelynek bevezetése szerinte komoly kihívást jelentene a cégek számára, így a munkanélküliség növekedését okozná.

Elmondta, hogy a büdzsé a rendkívüli időkben is kiemelten kezeli a családok, a nyugdíjasok, a magas foglalkoztatási szint és a jövedelmek megőrzésének ügyét, az életpályaprogramokat, az egészségügy és az oktatás kérdését, a jelentős beruházások megvalósítását.

Szólt a többi között az energiafüggetlenség növelésének fontosságáról és a klímavédelemről is, bírálta azonban a Brüsszel által szorgalmazott karbonadót, amely szerinte az ipar által előállított szennyezés költségeit a lakosságra terhelné. Az ugyanis a kevésbé tehetős embereket és a kis- és közepes vállalatokat sújtaná - fűzte hozzá.