Belföld

Ezeréves magyar államiság: visszatérhet a vármegye név

Több ponton módosítaná az Alaptörvényt a Fidesz frakcióvezetőjének kedden benyújtott javaslata. Kocsis Máté indítványa szerint az önkormányzati választásokat 2024-ben előre hozzák, hogy egy napon tarthassák meg az EP-képviselők választásával. Emellett ismét előkerült az a javaslat, amely a történelmi hagyományokra hivatkozva visszavezetné a vármegye elnevezést.

Ezeréves magyar államiság: visszatérhet a vármegye név
Kocsis Máté: A brüsszeli kettős mérce sajnos a mindennapjaink része
Fotó: MH/Hegedüs Róbert

Milliárdokat spórolhat a kormány a választásokon, ha az Országgyűlés elfogadja az Alaptörvény tizenegyedik módosítását. Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője kedd este nyújtotta be azt a javaslatot, amely megvariálná a következő szavazás időpontját. Eszerint a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek következő, 2024. évi választását október helyett április és július között lehetne megtartani, egyidejűleg az európai parlamenti képviselők megválasztásával.

Az indoklás felidézi: több mint tízmilliárd forintos költségmegtakarítást eredményezett, hogy az idén közös eljárásban bonyolították le az országgyűlési választást és az országos népszavazást. Ehhez hasonlóan vonnák össze a két 2024-es voksolást. A regnáló polgármesterek és képviselők kitöltenék a mandátumukat, az új győztesek a korábbi ciklusokhoz hasonlóan most is ősszel kezdenék meg a munkájukat.

A kormánypárti javaslatcsomag a kampányköltségek lefaragása mellett egy másik, izgalmas módosítást is tartalmaz: a történelmi hagyományokra, a történeti alkotmányunk vívmányaira való tekintettel a megyék elnevezése vármegyékre változna. Az indoklás szerint a magyar közigazgatás alapvető területi egységei az államalapítástól kezdődően egészen 1949-ig a vármegyék voltak.

A vármegye szó használatát a korábbi magyar alkotmányos és államigazgatási rendszerrel teljesen szakítani kívánó diktatórikus kommunista rendszer szüntette meg. A vármegye szó használatának visszaállítása a mai magyar jogrendbe biztosítja, hogy az ezeréves magyar államiság alkotmányos hagyományai e formában is tovább éljenek. Emellett a vármegye szó használata a nemzeti összetartozás eszméjét, közös történelmi emlékeink megőrzését és egyben a magyar demokrácia nemzeti karakterét is erősíti – olvasható az előterjesztésben.

Az új elnevezés máris számos reakciót váltott ki, a Mi Hazánk például azonnal rálicitált a kormányzati elképzelésre, szerintük csendőrséget is fel kéne állítani a vármegyékben. A baloldal szokás szerint fanyalog, Karácsony Gergely főpolgármester a Facebookon azt írta, „a polgármesterek biztos nem lesznek szolgabírók”. Eközben van, aki már használja is az új kifejezést: a Szeged TV műsorvezetője például Csongrád-Csanád „vármegyéből” köszönt el a nézőktől kedd este.

A vármegye kifejezés bevezetése nem először merült fel, 2011-ben az Alaptörvény tervezetének készítésekor is szóba jött. Akkor Lázár János még fideszes frakcióvezetőként nem támogatta a javaslatot. Most építési és beruházásügyi miniszterként úgy nyilatkozott, hogy álláspontja mit sem változott.

Kapcsolódó írásaink

Véget vet a baloldali frakció­trükközésnek a kormány

ĀA nemzetgazdasági stabilitás fenntartását szolgálja a parlamentnek benyújtott kormánypárti javaslat, amely a frakciófinanszírozás átalakításával sok milliárd forintot takarít meg a költségvetésnek, és így az adófizetőknek