Belföld
Még több támogatást kapnak a családok
A 2023-as büdzsé a rezsicsökkentés és a honvédelem költségvetése, ezek azok a legfontosabb gazdaságpolitikai irányok, amelyeket számokba foglaltak - mondta a pénzügyminiszter a jövő évi költségvetési törvényjavaslatot ismertetve.
Varga Mihály pénzügyminiszter azt mondta: a 2023-as büdzsé a rezsicsökkentés és a honvédelem költségvetése, ezek azok a legfontosabb gazdaságpolitikai irányok, amelyeket számokba foglaltak.
A tárcavezető expozéjában kifejtette: a 2010-ben hivatalba lépett Orbán-kormány egymást követő 13. költségvetését terjeszti a Ház elé, és „a tervezési kilátások talán 2008, a legutóbbi gazdasági válság óta nem voltak olyan nehezek és bizonytalanok, mint most”. A cél és a feladat „a polgári kormány számára mindig is világos volt”: önálló, értékalapú, a magyar emberek és Magyarország érdekeit szolgáló politikát és gazdaságpolitikát kell követni - mutatott rá. Hozzátette: ezekkel az elvekkel nehéz helyzetekben sem szakítanak, nem tették a járvány idején sem, és kitartanak mellettük a mostani háborús időszakban is.
Varga Mihály kijelentette: az elmúlt években „a magyar emberek példát mutattak arra, hogyan kell együtt dolgozni egymásért, azért, hogy biztonságban lehessünk”. Magyarország megállta a helyét, a magyar gazdaság erős maradt, „sőt sikerrel jöttünk ki egy nagyobb gazdasági visszaesésből, mint amilyen a nagy világválság volt” - idézte fel.
Emlékeztetett: a gazdaság járvány utáni újraindítása kimondottan eredményes volt, 2021-ben már 7,1 százalékos volt a növekedés, amely az idei év első negyedévére 8,2 százalékra emelkedett. A munkában állók száma rekordot döntött, a jövedelmek jó ütemben nőnek, sok beruházás valósult meg - sorolta.
Közölte: a háború kitörése óta azonban még az eddigieknél is súlyosabb válságokkal és bizonytalanságokkal kell szembenézni. „Nem láthatjuk a háború végét, ezért azzal kell számolnunk, hogy a konfliktus elhúzódik, a háború és a brüsszeli szankciók gazdasági hatásai is egyre súlyosabbak lesznek” - fogalmazott.
Kiemelte: a kormány ezért olyan költségvetési törvényjavaslatot terjeszt elő, amely számol a bevezetett szankciók hatásaival, a háború okozta energiaválság következményeivel, a háborús inflációval és az Európában kibontakozó gazdasági válsággal.
A tárcavezető hangoztatta: a 2023-as büdzsé a rezsicsökkentés és a honvédelem költségvetése. Az a cél sem változott, hogy megőrizzék az ország stabilitását és tovább javítsák az egyensúlyi mutatókat, ezért változatlanul fegyelmezett költségvetési politikát folytatnak. A bevételeket növelő intézkedésekhez kiadásokat csökkentő lépéseket társítottak, így az eredmények megőrzése mellett csökkenteni kívánják a hiány és az államadósság mértékét - magyarázta.
Hangsúlyozta: a kormány a jelenlegi helyzetben is tartja a szavát, ezért a 2023-as költségvetés forrásait azokra a célokra fordítják, amelyek a magyar embereknek a legfontosabbak, vagyis a családok támogatására, a nyugdíjak védelmére, a rezsicsökkentés eredményeinek megőrzésére, az ország biztonságának megerősítésére, a munkahelyek megóvására és az újak létrejöttének a támogatására, továbbá arra, hogy biztonságos növekedési pályán tartsák a gazdaságot.
A miniszter kijelentette: „meg kívánjuk védeni az eredményeinket, tartalékot képzünk, segítünk ebben a családoknak és a vállalkozásoknak”, a cégeknek pedig abban is, hogy folytassák a megkezdett beruházásaikat.
Megjegyezte: követik azt a 8 éve kialakított gyakorlatot, hogy a kormány az év első felében nyújtja be a jövő évi költségvetést az Országgyűlés elé, mert fontos, hogy az emberek, a vállalkozások és az érintett intézmények mielőbb megismerjék a kormány tervezett lépéseit.
Kifejtette: a törvényjavaslatban a kormány 4,1 százalékos gazdasági növekedéssel és 3,5 százalékos GDP-arányos hiánycéllal, a bruttó hazai termék 73,8 százalékára csökkenő államadóssággal és 5,2 százalékos inflációval számolt. A jövő évi költségvetés szerkezetében a korábbi alapokat két új váltja fel, a rezsivédelmi alap, amelyben 670 milliárd forint és a honvédelmi alap, amelyben 842 milliárd forint áll rendelkezésre - magyarázta.
Elmondta: az első alap lehetővé teszi, hogy ne a magyar emberek fizessék meg a háború és a brüsszeli szankciós politika árát, a második pedig azért fontos, mert Magyarország békéjének és biztonságának megőrzése nem lehet vita tárgya. A két alap finanszírozását olyan megoldások szolgálják, amelyek nem rónak többletterhet a magyar emberekre, hanem azoktól az ágazatoktól várják el a nagyobb társadalmi szerepvállalást, amelyek az elmúlt időszakban extraprofitot értek el - mutatott rá.
Varga Mihály arról is beszélt, hogy az elmúlt évek gazdaságpolitikai intézkedéseinek köszönhetően a 2020-ban a járvány egy dinamikusan, kiegyensúlyozottan növekvő gazdaságot ért. A mostani bizonytalan nemzetközi gazdasági kilátások közepette még jobban látható, hogy „milyen nagy előny, hogy jól használtuk fel az elmúlt évtizedet, és nem a 2010 előtti politikát folytattuk”, ennek köszönhető, hogy a háború által okozott kedvezőtlen gazdasági folyamatok csak mérsékelten hatnak a magyar növekedésre - vélekedett.
Hangsúlyozta: a kormány az elhúzódó háborús helyzetben is megvédi az ország biztonságát, a magyar embereket és családokat, a rezsicsökkentés eredményeit, a munkahelyeket, a nyugdíjakat. Jövőre is folytatódnak a családtámogatások, megmarad a 13. havi nyugdíj, a 2010 óta létrejött egymillió új munkahelyet megőrzik, támogatják a beruházásokat, továbbra is alacsony szinten tartják a munkát terhelő adókat - sorolta.
„Az instabil nemzetközi környezet kihívásai ellenére is növekedési pályán tartjuk a gazdaságot, ami nem csupán a felzárkózást, hanem egy jobb világgazdasági pozíció elérését célozza” - zárta szavait a miniszter.
ÁSZ: A büdzsé igazodási pont a gazdasági élet szereplőinek
A jövő évi költségvetés stabil, mihamarabbi elfogadásával igazodási pontot jelent a gazdasági élet szereplőinek, ugyanakkor mozgásteret is biztosít - mondta értékelésében az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke.
Domokos László a költségvetés vitájában kijelentette: az előterjesztés megfelel a törvényi követelményeknek, egyik legfontosabb üzenete pedig az, hogy Magyarországon nincs gazdasági válság.
Az ÁSZ elnökének ismertetése szerint az uniós fejlesztési költségvetés tervezett hiánya ez évben ehhez képest több mint 700 milliárd forinttal nő, ugyanakkor a források megelőlegezése hozzájárult a gazdasági növekedés gyorsításához. Az államadósság finanszírozása viszont ezzel együtt megdrágult, amit a megelőlegezés vállalásánál is figyelembe kell venni - tette hozzá.
Reményét fejezte ki, hogy még idén megszületik a megállapodás azok kifizetéséről. E nélkül ugyanis egyensúlyjavító intézkedésekre lesz szükség - értékelt.
Szerinte a rezsivédelmi alap a társadalmi béke megőrzésének egyik fontos eszköze, de azért is hasznos, mert növeli a lakosság vásárlóerejét, így a gazdasági növekedése is hatással van. Ugyanakkor az energiaárak várható növekedése a 670 milliárd forintos előirányzat lényeges túllépését teheti szükségessé - tette hozzá.
Az államadósságról kifejtette: az a 2,3 százalékpontos GDP-arányos csökkenése mellett is összegszerűen 4000 milliárd forinttal fog növekedni, ez pedig szükségessé tesz a hazai finanszírozás arányának növelését. A kamatkiadások a tavalyi évhez képest mintegy másfélszeresére nőnek, ezért fontos, hogy a kifizetett kamatok minél inkább visszakerüljenek a magyar gazdaság körforgásába - hangsúlyozta.
KT: A 2023-as költségvetés összhangban van a várható és tervezett makrogazdasági folyamatokkal
A Költségvetési Tanács (KT) szerint a jövő évi költségvetés bevételi és kiadási előirányzatai összhangban vannak a várható és a tervezett makrogazdasági és államháztartási folyamatokkal - mondta a testület elnöke a jövő évi büdzsé parlamenti vitájában.
Kovács Árpád közölte: a költségvetési törvényjavaslat az ismert hazai és nemzetközi előrejelzések sávjába illeszkedő - 4,1 százalékos - gazdasági növekedéssel számol 2023-ra.
A tanács megítélése szerint a várt növekedés megvalósulhat, amennyiben a járvány nem tér vissza, a háborús konfliktus hatásai a tervezés készítésekor megismert sávban maradnak, valamint a külkereskedelmi mérleg további romlása is elkerülhető lesz - fejtette ki az elnök.
Kiemelte: a tanács támogatta az államháztartás egyensúlyának javítására, vagyis a GDP-arányos államadósság és hiány csökkentésére irányuló törekvést, valamint kedvezően értékelte azt az elgondolást, hogy a bevételi oldalon a teherviselő képességhez igyekeznek igazítani az adókat, s a lakossági, illetve a munkát terhelő adókat nem emelik.
Fidesz: A kormány jövőre még többet fordít a családok segítésére, mint az idén
Bánki Erik, a Fidesz vezérszónoka kiemelte: olyan kihívásokkal teli időszakban kell elfogadni a jövő évi költségvetést, amikor Európát és az egész világot válság éri. A költségvetési tervezet minden tekintetben megállja a helyét, a kormány minden olyan kihívással számolt, amire egy ilyen különleges évben számítani lehet - vélekedett.
Hangsúlyozta: a 2023-as a rezsicsökkentés és a honvédelem költségvetése lesz. Magas inflációra kell számítani, amely addig nem is csökken, amíg véget nem ér a háború, ezért szükségesek olyan intézkedések, amelyek megóvják a családokat attól, hogy ők fizessék meg a háború árát - mondta.
Közölte: a magyar kormány az egyetlen Európában, amely azt hangoztatja, hogy nem szankciókra, hanem békére van szükség, mert ez segíti, hogy a gazdaság újra növekedési pályára álljon. Fontos feladat a rezsicsökkentés megvédése és a haderő fejlesztése, ezt szolgálja a két új alap - a rezsivédelmi és a honvédelmi alap - létrehozása - magyarázta. Hozzátette: helyesen várják el, hogy azok a szektorok, amelyek extra bevételre tettek szert az elmúlt időben, hozzájáruljanak ezen alapok finanszírozásához.
Úgy látja, a háború és a migrációs helyzet miatt lényeges a haderő fejlesztése, emellett a költségvetési javaslatban a családokra és a nyugdíjasokra is kiemelt figyelmet fordítanak. Fontos cél a magas foglalkoztatottsági szint megőrzése, a munkahelyek megvédése és újak létrehozása is - fűzte hozzá.
Azt mondta, a kiszámíthatóságot és tervezhetőséget szem előtt tartva idén is a nyári szünet előtt tárgyalja a jövő évi büdzsét a Ház. Ezzel csaknem féléves felkészülési időt biztosít minden érintettnek, jó alapot adva így az ország stabilitásának megőrzéséhez - vélte.
Bánki Erik hangsúlyozta: a javaslatot nyugodt szívvel támogathatják a képviselők, fontos lenne, hogy ebben a nehéz időszakban mutassanak egységet, és ne a politikai célok, hanem a társadalom iránti elkötelezettségük legyen az elsődleges.
Szűcs Lajos, a Fidesz másik vezérszónoka arról beszélt, hogy sokáig a járvány határozott meg mindent, és azt hitték, utána csak jobb jöhet, de a gondok nem csökkentek, hanem sokasodtak. Rendkívül bizonytalan körülmények között kellett elkészíteni a jövő évi költségvetést - tette hozzá.
Úgy vélte, jelenleg még nagyobb a jelentősége annak, hogy most vitatják meg a költségvetést, mert különösen fontos a kiszámíthatóság ebben a bizonytalan időszakban. Közölte: az emberek békét és biztonságot szeretnének, ennek tudatában határozta meg a kormány a költségvetés két fő prioritását, a rezsi- és a honvédelmet.
Azt is aláhúzta, hogy mivel a legnagyobb érték a család, a kormány továbbra is fontosnak tartja a családok, a gyermekvállalás támogatását, ezért a jövő évi büdzsében még többet fordít a családok segítésére, mint idén.
KDNP: Továbbra is prioritás a családok, nyugdíjasok védelme
A korábbiakhoz hasonlóan, a jövő évi költségevésnek is a legfontosabb területe a családtámogatás, a nyugdíjasok védelme, a megerősített biztonság, a magas foglalkoztatás, az életpályamodellek folytatása, valamint fejlesztések az egészségügyben, a felsőoktatásban - mondta a KDNP vezérszónoka.
Hargitai János kiemelte: a kormány jövőre is kalkulál a foglalkoztatás bővülésével és a növekvő jövedelmekkel.
A politikus természetesnek nevezte az állami fejlesztések megtorpanását a jelenlegi helyzetben, amelyre a költségvetés egyensúlyának megőrzése miatt van szükség.
Visszatekintett arra, hogy már nyolc éve jóval korábban fogadja el a büdzsét a Ház, mint ahogy az életbe lép. Bár mindig kritika tárgya a korai elfogadás, az élet szerinte igazolta azt, hogy a gazdasági élet számára támpont, így érdemes megtartani.
Kijelentette: bármennyire szeretné az ország elkerülni a válságos helyzeteket, azok mindig elérik az országot. Ezért mindig olyan költségvetési és gazdaságpolitikát kell folytatni, hogy a válság negatív hatásai mérsékelhetők legyenek. Erre nem volt képes az egykori szocialista kormány - jegyezte meg.
A jelenlegi kabinet azonban teljesen átformálta a költségvetési politikát, a többi közt átalakította az adózást úgy, hogy ne a jövedelmet, hanem inkább a fogyasztást adóztassa. Ennek eredménye, hogy míg 2010-ben 6,6 százalékkal zsugorodott a magyar gazdaság, tavaly 7,1 százalékos volt a növekedés.
Jelenleg már nem azért kell dolgozni, hogy "a semmiből megcsináljuk magunkat" - értékelt. Ma már a munkahelyek megőrzésén, a családtámogatás és a rezsieredmények megtartásán lehet gondolkodni - mondta.
Szerinte azonban a háború és a szankciós politika az eddigieknél is nagyobb nehézség, a növekedés jelenlegi szintje nem tartható. A bővülés a belső keresleten nyugszik, a hosszú távú célokat pedig a beruházási ráta erősíti meg - tette hozzá.
Racionális lépésnek ítélte az állami beruházások elhalasztását, kijelentette ugyanakkor: eközben több a piaci alapú beruházás.
Szólt arról is, hogy az ország a későbbiekben hatékonyságnövelő innovációs fejlesztésekkel biztosítja a növekedést hosszú távon. Úgy ítélte meg, hogy 3,5 százalékos hiánycélt a kormány tartani fogja, az infláció pedig csökkenni fog. Az államadósság is csökkenő pályán van - mondta.
Szólt arról is, hogy a háború okán globális energiaválság és globális élelmiszerválság is fenyeget, amik beárnyékolják a családok életkörülményeit. A költségvetésnek erre reagálni kell, ezt célozza a rezsivédelmi és a honvédelmi alap.
Reményét fejezte ki, hogy a kormány nemcsak vásárolni fog a honvédelmi alapból, hanem beszáll a fegyvergyártásba, hogy hosszú távon profitálhasson ebből az iparágból.
Szólt arról is, hogy az önkormányzatok kerete több mint tíz százalékkal bővül jövőre.
