Belföld

Benyújtotta az Alaptörvény újabb módosítását Kocsis Máté

Benyújtotta az Alaptörvény tizenegyedik módosítását célzó javaslatot kedden a Fidesz frakcióvezetője. Kocsis Máté indítványa szerint az önkormányzati választásokat egy napon tartanák az európai parlamenti képviselők választásával, valamint a történelmi hagyományok miatt a megyék neve vármegyére változna.

Benyújtotta az Alaptörvény újabb módosítását Kocsis Máté
Benyújtotta az Alaptörvény újabb módosítását Kocsis Máté
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Az Alaptörvény tizenegyedik módosítása indítványozza, hogy a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek következő, 2024. évi választását október helyett áprilisban, májusban, júniusban vagy júliusban lehessen megtartani az európai parlamenti képviselők választásával egyidejűleg, vagyis a szavazásokat egy napra lehessen kitűzni - olvasható a javaslat indoklásában.

„Tekintettel arra, hogy az európai parlamenti képviselők választása nem rögzített időpontban történik, hanem az eddigi gyakorlat alapján májusban vagy júniusban, amelyektől egy-egy hónappal el lehet térni, ezért az együttes lebonyolításra akkor van lehetőség, ha az európai parlamenti választásra előzetesen meghatározott konkrét négynapos időkeret az Alaptörvényben a helyhatósági választások megtartására rögzített április-július időszakba esik.”

Kocsis Máté javaslatának indoklásában felidézi, hogy az idei országgyűlési választás és az országos népszavazás közös eljárásban történő lebonyolítása jelentős, több mint 10 milliárd forintos költségmegtakarítást eredményezett. „Ezért a javaslat az európai parlamenti képviselők választásának és a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásának egy időpontban történő megtartását írja elő.”

A módosítás emellett tartalmazza az ország területi tagozódására vonatkozó rendelkezések megváltoztatását is: „a történelmi hagyományokra, a történeti alkotmányunk vívmányaira való tekintettel a megyék elnevezése vármegyékre változik”.

Az indoklás szerint a magyar közigazgatás alapvető területi egységei az államalapítástól kezdődően egészen 1949-ig a vármegyék voltak. „A vármegye szó használatát a korábbi magyar alkotmányos és államigazgatási rendszerrel teljesen szakítani kívánó diktatórikus kommunista rendszer szüntette meg. A vármegye szó használatának visszaállítása a mai magyar jogrendbe biztosítja, hogy az ezeréves magyar államiság alkotmányos hagyományai e formában is tovább éljenek. Emellett a vármegye szó használata a nemzeti összetartozás eszméjét, közös történelmi emlékeink megőrzését és egyben a magyar demokrácia nemzeti karakterét is erősíti.”

A vármegye kifejezés használatával jobban hangsúlyozható, hogy a magyar államszervezés és államszerkezet központi gondolati motívuma a nemzeti szuverenitás és ezen keresztül az európai civilizáció sarokköveinek megvédése - tartalmazza az Alaptörvény 11. módosítását célzó javaslat indoklása.

A javaslat elfogadásához az országgyűlési képviselők kétharmadának igen szavazata szükséges.

Az egyik legrégebbi magyar tisztség is visszakerülhet a magyar jogrendbe, a kormány ugyanis a kormánymegbízottakat főispánokká nevezné ki. A jövő évi költségvetési törvénytervezet ugyanis arra tesz javaslatot, hogy „a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 30. § (2) bekezdés b) pontjában a »kormánymegbízott« szövegrész helyébe a »főispán« szöveg lép”.

A javaslat indoklásában a következők szerepelnek: „A főispán kifejezés visszaépítése a magyar jogrendbe lehetőséget teremt arra, hogy a mai magyar közigazgatás több szállal kötődjön a kommunizmus előtti magyar államigazgatás fogalmi készletéhez, és ezáltal az ezeréves magyar államiság alkotmányos hagyományai e formában is továbbéljenek”.

Kapcsolódó írásaink