Az érettségiztetés megtagadásával fenyegetőznek a tanárok

Újult erővel vágtak bele a tanárok a kormányellenes tiltakozásokba, pedig alighogy felállt a kabinet, a sztrájkbizottsági tárgyalások lefolytatására kijelölt Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár már fogadta is a pedagógusok képviselőit. A napokban megtartott tárgyaláson a pedagógusok bérköveteléseiről és a munkakörülményeikről egyeztettek. Maruzsa Zoltán beszámolt arról, hogy a költségvetési tartalékokból fogják finanszírozni a jövő évre megígért újabb tízszázalékos béremelést.

Ezen felül a kormány uniós forrásokat is tervez bevonni a béremelés és más oktatási projektek finanszírozásába, erről még folyamatban vannak a tárgyalások, mivel az Európai Bizottság egyelőre nem fogadta el a kormány által benyújtott projekttervezeteket. A köznevelési államtitkár világossá tette azt is, hogy a kormány nyitott a tanárokkal való egyeztetésekre: június 28-ára újabb tárgyalási fordulót beszéltek meg, sőt Maruzsa szerint a Pedagógusok Szakszervezete és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete képviselőivel maga Pintér Sándor belügyminiszter is találkozni szeretne a közeljövőben.

Ismert, a pedagógusok bére az életpályamodell 2013-as bevezetése óta mintegy ötven százalékkal emelkedett, továbbá 2020-ban tízszázalékos (szakképzésben harmincszázalékos) emelést kaptak az oktatásban dolgozók. Idén januárban újabb tíz százalékkal növelték meg a fizetéseket a köznevelésben, és ahogy Orbán Viktor miniszterelnök már beszámolt róla: jövőre és 2024-ben további tíz-tíz százaléknyi pluszpénz jár majd a pedagógusoknak.

Maruzsa Zoltán a pedagógusnap alkalmából küldött köszöntő levelében is megerősítette, hogy bármilyen nehézségek elé is állítja a kormányt a világban tapasztalható gazdasági, társadalmi kihívások sora, mindent el fognak követni annak érdekében, hogy a pedagógushivatás megbecsültsége tovább növekedjen.

Az e heti egyeztetés után azt a tanárok képviselői is elismerték, hogy a kormány jól látja a pedagógusok problémáit, és jogosnak is tartja a követeléseiket, amelyekről a nyári vakáció idején is tovább tárgyalnak majd. Ennek fényé­ben végképp nem elegáns, hogy az egyeztetés másnapján azonnal újabb fenyegetőzésbe kezdtek. Az elégedetlenkedők leghangosabbjai közé tartozó budaörsi Illyés Gyula Gimnázium oktatói nyílt levelet tettek közzé, melyben követelik a kormánytól, hogy „gyökeresen változtasson a tanárokkal szembeni politikáján, és kezdje el helyrehozni az oktatási rendszerben eddig okozott károkat.”

A tiltakozók a polgári ellenállás eszközéhez kívánnak nyúlni, azt írták, hogy nemcsak a tanórák megtartását fogják megtagadni, de távol maradnának minden iskolán kívüli programról is, nem  érettségiztetik le a diákokat, és minden adminisztratív teendőt – például naplóvezetés, bizonyítványhitelesítés – felfüggesztenek. Ha beváltják az ígéretüket, bizony bajba kerülhetnek az érintettek, a sztrájktörvény szerint ugyanis a tanórák ötven százalékát a munkabeszüntetés idején is meg kell tartani, az érettségiző évfolyam felkészítése pedig teljes mértékben meg kell hogy történjen, a vizsgák nem maradhatnak el, és nem szenvedhet csorbát a sajátos nevelési igényű gyermekek ellátása sem.

Ahogy Kozák András tanügyigazgatási-jogi szakértő korábban lapunknak rávilágított, ha nem teljesülnek az elégséges szolgáltatások, akkor az érintetteknek munkajogi következményekkel kell számolniuk: a munkáltató az el nem végzett munkaidőt igazolatlan távollétnek veheti, és joga van ahhoz, hogy arányos mértékben csökkentse a fizetést, sőt akár etikai eljárás is indulhat a nem dolgozók ellen.

A közalkalmazottaknál fegyelmi eljárás már nincs, viszont ha rendszeres vagy huzamosabb ideig fennálló jogsértésről van szó, ami lehetetlenné teszi a munkavégzést, abban az esetben a munkáltató élhet rendkívüli felmentéssel, felmondással.