Belföld

Csökken a bukások és az igazolatlan hiányzások száma

Kedvezőek a magyar huszonévesek elhelyezkedési esélyei, pár év alatt a felére esett vissza a munkanélküli fiatalok aránya

Sokat javult a diákok iskolai teljesítménye az elmúlt években, a kompetenciamérésen jelentősen emelkedett az átlagpontszám, és megugrott az átlag feletti, kiemelkedő eredményt elérő tanulók aránya – derül ki egy közoktatási elemzésből, amely szerint nemcsak a diákok, de a tanárok idegennyelv-tudása is pozitívan változott az utóbbi időben.

Csökken a bukások és az igazolatlan hiányzások száma
Növekvő költségvetési ráfordítások, javuló eredmények
Fotó: MH/Purger Tamás

Harmincszázalékos volt az egy diákra jutó iskolai kiadások növekedése 2014 és 2020 között – állapítja meg az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) tanulmánya, amely a magyar közoktatás helyzetét vizsgálja. Mint írták, az egy diákra fordított éves kiadás az óvodákban 804 ezer forintról egymillió 37 ezer forintra emelkedett a jelzett időszakban, az alap és középfokú oktatásban pedig fejenként 749 ezer forintról egymillió 34 ezer forintra változott a ráfordítás. A közoktatási ráfordítások aránya a GDP csaknem három százalékát tette ki 2018-ban.

A hazai iskolarendszer eredményességével kapcsolatban a tanulmány rámutat, hogy az utóbbi években minden iskolatípusban csökkent a bukások és az igazolatlan hiányzások száma. Javultak a nyelvtanulás mutatói is: minden képzési szinten (óvodától a gimnáziumig) nőtt az idegennyelv-ismerettel rendelkező pedagógusok aránya is az elmúlt tíz évben. Emellett emelkedett azon diákok száma is, akik intenzíven, tehát legalább heti három-öt órában tanulnak angol nyelvet. A felsőoktatásba jelentkezők között a nyelvvizsgával rendelkezők aránya tíz százalékponttal, 37-ről 47 százalékra nőtt 2010 és 2020 között. A felvett gólyák körében ugyanebben az időben 45-ről 60 százalékra nőtt a nyelvvizsgával rendelkezők aránya.

Idézi a tanulmány az országos kompetenciamérés eredményeit is, amelynek kapcsán kiemelték, hogy 2017-ig nem változott jelentősen az egyes évfolyamok átlagos teljesítménye, 2017 után viszont jelentős javulás állt be a 8. és 10. évfolyamos tanulók eredményeiben. Ez a javulás különösen a szövegértésben kiemelkedő: 2017 és 2019 között a 10. évfolyamon 48 pontos, a 8. évfolyamon pedig 37 pontos javulás volt tapasztalható. Matematikából a 10. évfolyamon 22 pontos, a 8. évfolyamon 12 pontos volt a javulás. Összességében a lányok szövegértésből teljesítenek jobban, míg a fiúk matematikából.

Külön vizsgálták a gyengén teljesítők arányát is, ide azok tartoznak, akiknek a tesztpontszámuk a megadott nyolc szint közül még a második szintet sem éri el. Megállapították, hogy 2017 után minden évfolyamon és mindkét mérési területen csökkent a gyengén teljesítő tanulók aránya, körülbelül másfél-két százalékkal. Ezzel párhuzamosan a kompetenciamérésen jelentősen bővült az átlagon felüli teljesítményt nyújtók csoportja. Ez a növekedés a 10. évfolyamon a legnagyobb, de szövegértésből a 8. évfolyamon is jelentős. A gyengén teljesítők aránya egyébként a 15 éves korosztályt vizsgáló nemzetközi PISA-mérésen is csökkent, mindkét tantárgyból. A dokumentum kitér a fiatalok elhelyezkedési esélyeire is, hangsúlyozva, hogy jóval kevesebb munkanélküli van a mai huszonévesek között, mint 2010-ben. A munkanélküli 20–24 és 25–29 éves fiatalok aránya 2012 és 2018 között folyamatosan csökkent, majd 2018 és 2020 között nőni kezdett: 2020-ban a 20–24 évesek hat százaléka, míg a 25–29 évesek öt százaléka volt munkanélküli státuszban. Összehasonlításképpen: 2010-ben arányuk még tizenegy százalék volt, tehát a felére esett vissza.

Kapcsolódó írásaink