Szocialista nagyvad Gyurcsány hálójában

A többnyire szocialista idegenlégiós politikusokból építkező DK újabb nagy nevet igazolt: az MSZP egykori elnökét, a pártot 2016–18 között vezető Molnár Gyulát hozta soraiba. A szocialista pártban Viszkis becenévre hallgató politikus a Facebook-oldalán tudatta, hogy belépett a Gyurcsány Ferenc-féle pártba. Döntését azzal indokolta: „Az elmúlt hónapokban sokat dolgoztunk együtt a DK-val, és mára már nem kérdés, hogy én a DK közösségéhez szeretnék tartozni.”

Az elválás előzménye, hogy tavaly az előválasztás előtt Molnár bejelentette: a DK támogatásával indul az Újbuda egy részét, illetve Nagytétényt magában foglaló választókerületben, amit az MSZP-ben árulásnak éreztek, és Molnárt kizárták a pártból. A volt szocialista hiába húzott magára DK-s mezt, az előválasztást elveszítette, így az Országgyűlésbe sem jutott be.

A DK-ba történő belépését így kommentálta: „A politikában ezernyi dolog változhat, egyvalami azonban állandó: nincs sikeres politikus sikeres politikai közösség nélkül. És ha a puding próbája az evés, akkor a közösség próbája a közös munka.”

Molnár – akárcsak Gyurcsány – a KISZ-ből kapta a hátszelet, a III. kerületi KISZ-bizottság titkára volt, majd 1988–1992 között a Baloldali Ifjúsági Társulás alelnöke lett, ami ugródeszka volt számára az önkormányzati világba. Belépett az MSZP-be, és 1992-ben a XI. kerületben alpolgármesternek választották. Öt cikluson keresztül volt országgyűlési képviselő, két ciklusban pedig Újbuda polgármestere.

Karrierjében nem az okozott törést, hogy 2010-ben a választópolgárok leváltották az MSZP–SZDSZ-kurzust nemcsak országosan, hanem Molnár szűkebb környezetében, Újbudán is, hanem az, hogy 2007-ben Schneller Domokos fideszes önkormányzati képviselő büntetőfeljelentést tett a Lágymányosi-öböl és a Hadik kávéház privatizációja ügyében. Az ügyészség három évvel később, a 2010-es önkormányzati választások előtt meggyanúsította Lakos Imre SZDSZ-es alpolgármester mellett Molnár Gyulát is. Később aztán mind az öbölügyben, mind a Hadik-ügyben lezárták a nyomozást, a telekeladás ügyében indított perben pedig első fokon, 2012 szep-temberében felmentő ítélet született. Később mégis vádat emeltek a politikusokkal szemben, és Molnárt 2013 októberében nyolc hónap letöltendő börtönbüntetésre ítélték. A felülvizsgálati eljárás során, 2014 májusában a jogerős másodfokú ítéletet a Kúria hatályon kívül helyezte, és felmentette Molnárt a hivatali visszaélés vádja alól.

A másodfokú ítélet indoklása az volt, hogy a vádlottak – tehát Molnár Gyula mellett Lakos Imre – leplezett célja egyértelműen az inkriminált ingatlan Leisztinger Tamás MSZP-közeli vállalkozó érdekkörébe történő átjátszása volt, a sokat hangoztatott területfejlesztés viszont nem lehetett reális célja az értékesítésnek. Érdemes felidézni, hogy a Molnárt és Lakost harmadfokon felmentő Mészár Róza kúriai tanácselnök bíró a korábban MSZP, sőt MSZMP közelinek tartott milliárdos vállalko­zó, a Vectigalis Zrt. felszámolócég tulajdonosának, Varga Jenőnek volt a felesége. Elvben tehát lehetett volna akár elfogultságot is jelentenie a bírói tanács kijelölésekor, ám ilyen nem történt. Mészárt előtte az MSZP alkotmánybírónak jelölte.